A világjárvány kirobbanása óta eltelt több mint egy évben számos tanulmány született arról, hogy a pandémia és az azzal járó bezártság milyen hatással van a lelki és mentális egészségünkre. Általánosságban kijelenthető, hogy az elszigeteltség és a bezártság a legtöbb embert megviseli, ám a Vermonti Egyetem friss kutatása alapján úgy tűnik, bizonyos személyiségjegyek megkönnyíthetik az alkalmazkodást a megváltozott életkörülményekhez.
Ahogy arról a Psychology Today online kiadása is beszámolt , az eredmények arra mutattak rá, hogy az extrovertált emberek hangulata nagyobb mértékben romlott a világjárvány hatására, mint az introvertált embereké. Ez azért is különösen érdekes megállapítás, mert a korábbi tapasztalatok alapján az extrovertált személyiségekhez társították a nagyobb fokú rezilienciát, ami nem más, mint a rugalmasság, az új helyzetekhez való alkalmazkodás képessége. A pszichológusok szerint az extrovertált személyiségek jellemzően aktívabbak, élénkebbek, kevésbé aggodalmaskodók, valamint a gondolataikat és a viselkedésüket is hatékonyabban képesek szabályozni, ezáltal jobban teljesítenek a kényszerhelyzetekben. Ám úgy tűnik, mindez nem állja meg a helyét a pandémia időszakában.
A járvány átírta a forgatókönyvet
Dr. David Rettew gyermekpszichológus vezetésével a kutatók eredetileg azt kezdték vizsgálni amerikai egyetemi hallgatók körében, hogy a mentális állapot milyen kapcsolatban áll az egészségmegőrző tevékenységek (mint például a sportolás, az egészséges táplálkozás és a minőségi alvás ) folytatásával. A 2020-as tavaszi szemeszter kezdetén a résztvevőknek először a Nagy ötök nevű személyiségmodellt kellett kitölteniük, ami a viselkedésünket meghatározó 5 fő vonás (a nyitottság, a lelkiismeretesség, a barátságosság, az extrovertáltság és az érzelmi stabilitás) alapján sorolja az embereket különböző kategóriákba, majd arra kérték őket, hogy adjanak napi értékeléseket a hangulatukról, a stressz-szintjükről és az egészségmegőrző tevékenységeikről egy telefonos alkalmazás segítségével. Csakhogy nem sokkal a szemeszter kezdetét követően az Egyesült Államokban is berobbant a koronavírus -járvány, a hallgatókat pedig hazaküldték a kampuszokról, és online folytatódott az oktatás. Így a tanulmány eredeti célja meghiúsult, ám a diákok többsége a megváltozott körülmények ellenére is folytatta a napi értékelések írását, ami lehetővé tette, hogy a szakértők nyomon kövessék a hangulatuk és a stressz-szintjük alakulását a karantén időszakában is.
Az introvertáltak jól élték meg a bezártságot
A kutatók csakhamar érdekes összefüggésekre bukkantak, nevezetesen arra, hogy a különböző személyiségjegyek nagyban meghatározzák azt, hogy a diákok mentális egészsége hogyan változott a koronavírus-járvány előtti időkhöz képest. Kirajzolódott például, hogy az extrovertált emberek hangulata a karantén időszakában jellemzően romlott, míg az introvertáltak enyhe hangulatjavulásról számoltak be. Hasonló mintázatot fedeztek fel az érzelmi stabilitás tekintetében is: azok a hallgatók, akik hajlamosabbak voltak az olyan negatív érzelmek megélésére, mint a szomorúság vagy a szorongás, nagyobb hangulatromlást tapasztaltak a karantén időszakában, mint a magas érzelmi stabilitással bíró társaik. Azaz a legjobban azok a tanulók vészelték át a járvánnyal járó bezártságot, akik alacsonyabb extrovertáltsággal, de magas érzelmi stabilitással bírtak.
A szakértők szerint a legnagyobb tanulság, amit a kutatás eredményeiből levonhatunk, az, hogy nem minden stresszhatás egyforma, és az alkalmazkodási mechanizmusok működése sem mindig általános érvényű. Az introvertáltságot például ez idáig a reziliencia szempontjából nem tekintették előnyösnek, mégis úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvánnyal járó korlátozó intézkedéseket könnyebben vették az ilyen személyiségtípusú emberek. A kutatók épp ezért arra emlékeztetnek, hogy a személyiségjegyek és a tulajdonságok önmagukban nem jók vagy rosszak, mindig az adott helyzettől függ, hogy megnehezítik vagy éppen megkönnyítik a dolgunkat.
