Az ösztrogént a legtöbben a női reproduktív rendszer működésével hozzák összefüggésbe, pedig szerepe jóval túlmutat ezen. Ez a hormon jelentős hatással van a hangulatra, az érzelmi egyensúlyra, az alvásra és az agyműködésre is.
Az ösztrogén hatása a mentális egészségre
A szakértők szerint az ösztrogén alacsony és magas szintje egyaránt okozhat kellemetlen testi és lelki tüneteket, ezért fontos megérteni, miként hat a hormonális egyensúly a mentális egészségre – olvasható a VerywellMind.com cikkében.
Amikor túl kevés az ösztrogén
Az ösztrogénszint a női élet különböző szakaszaiban természetes módon is csökkenhet. Szülés után, különösen a szoptatás időszakában például gyakran mérhető alacsonyabb hormonszint, ami általában átmeneti jelenség, és ritkán jelent problémát. Más esetekben azonban a tartósan alacsony ösztrogénszint komoly következményekkel járhat. Anorexiában vagy súlyos alultápláltság esetén például a nemi hormonok termelődése lelassulhat, a menstruáció elmaradhat, a szervezet pedig gyakorlatilag ösztrogénhiányos állapotba kerülhet. Ez nemcsak a termékenységre, hanem a csontok egészségére is veszélyt jelent, hiszen az ösztrogén fontos szerepet játszik a csontállomány megőrzésében.
A hormonhiány az érzelmi állapotra is rányomhatja a bélyegét. Az alacsony ösztrogénszint gyakran jár együtt hangulatingadozással, szomorúsággal, ingerlékenységgel vagy fokozott szorongással. Emellett alvászavarokat is okozhat, amelyek tovább ronthatják a közérzetet. Sok nő ilyenkor úgynevezett "agyi ködöt" tapasztal: nehezebbé válik a koncentráció, romlik a memória, és a gondolkodás is lassabbnak tűnhet. Természetesen ezeknek a tüneteknek más oka is lehet, de az ösztrogénhiány gyakran fontos tényező a háttérben.
Mi történik, ha túl magas az ösztrogénszint?
Nemcsak a hormonhiány, hanem a túl magas ösztrogénszint is problémákat okozhat. Különösen akkor, ha az ösztrogén és a progeszteron egyensúlya felborul, és az ösztrogén kerül túlsúlyba. Ezt az állapotot ösztrogéndominanciának nevezik.
A magas ösztrogénszint hozzájárulhat az endometriózis súlyosbodásához, elősegítheti a miómák növekedését, erősebb menstruációs vérzést okozhat, valamint növelheti bizonyos nőgyógyászati betegségek kockázatát. A szakemberek szerint azonban a hangulatra nem feltétlenül maga a magas ösztrogénszint hat a legerősebben, hanem inkább a hormonszint ingadozása. Vagyis sokszor nem a konkrét érték, hanem annak gyors változása okozza a lelki tüneteket.
Az ösztrogén és az agy kapcsolata
Az ösztrogén az agy működését is jelentősen befolyásolja. Többek között támogatja a szerotonin és a dopamin működését – ezek azok az úgynevezett "jókedv hormonok", amelyek fontos szerepet játszanak a hangulat, a motiváció és az általános közérzet szabályozásában. Emellett hatással van az endorfinok termelődésére is, és egyes kutatások szerint az idegsejtek védelmében is szerepet játszhat. Ugyanakkor az ösztrogént gyakran összefüggésbe hozzák a már említett agyi köd jelenségével is, különösen a perimenopauza és a menopauza idején. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ilyenkor több hormonális változás zajlik egyszerre, ezért nehéz pontosan meghatározni, melyik tünetért milyen mértékben felelős az ösztrogén.
PMS és PMDD: amikor a hormonok a hangulatot is befolyásolják
A menstruáció előtti napokban sok nő tapasztal érzelmi és testi tüneteket. Ha ezek rendszeresen jelentkeznek, és befolyásolják a mindennapi életet, premenstruációs szindrómáról (PMS) beszélünk. A PMS nemcsak puffadást vagy görcsöket okozhat, hanem ingerlékenységet, lehangoltságot, szorongást és fokozott érzelmi érzékenységet is.
A premenstruációs diszfóriás zavar (PMDD) ennél jóval súlyosabb állapot. Ilyenkor a lelki tünetek olyan mértékűek lehetnek, hogy jelentősen megnehezítik a mindennapi működést, és sok esetben a fizikai panaszoknál is hangsúlyosabbak. A szakemberek még mindig nem tudják pontosan, miért alakul ki egyes nőknél PMS vagy PMDD, míg mások szinte tünetmentesen vészelik át a ciklus ezen szakaszát. Úgy tűnik azonban, hogy az ösztrogén szerepet játszik a folyamatban, különösen azáltal, ahogyan az agy működésére hat ebben az időszakban.
Szülés utáni depresszió
A szülés után az ösztrogénszint látványosan csökken, különösen a szoptató édesanyáknál. Ez magyarázhatja, hogy sok nő érzelmileg érzékenyebbnek érzi magát ebben az időszakban. A szülés utáni depresszió kialakulása azonban jóval összetettebb ennél. A hormonális változások mellett a kialvatlanság, a fokozott stressz, a társas támogatás hiánya vagy akár korábbi pszichiátriai problémák is szerepet játszhatnak benne. Éppen ezért kezelése sem kizárólag hormonális megközelítésen alapul. A terápia és szükség esetén az antidepresszáns kezelés ugyanúgy fontos része lehet a gyógyulásnak, mint a depresszió más formáinál.
A menopauza előtti és utáni évek
A menopauzát megelőző időszakot perimenopauzának nevezzük. Ekkor a menstruáció rendszertelenné válhat, egyes ciklusok kimaradhatnak, a vérzés pedig megváltozhat. A hormonális hullámzás sok nőnél hangulatingadozást, szorongást vagy akár depressziós tüneteket is kiválthat. Érdekes módon a menopauza után, amikor az ösztrogénszint tartósan alacsony, a hangulati problémák kockázata gyakran csökken. A szakértők szerint ennek oka lehet, hogy a szervezet idővel alkalmazkodik az új hormonális állapothoz, és megszűnnek a korábbi, jelentős ingadozások.
Mit tehetünk?
Ha valaki úgy érzi, hogy tünetei mögött hormonális egyensúlyzavar állhat, érdemes szakemberhez fordulnia. Egyes esetekben segíthetnek az alacsony dózisú ösztrogént és progeszteront tartalmazó készítmények, különösen a perimenopauza időszakában.
Az életmódbeli tényezők szintén sokat számítanak. A szakértők a következőket ajánlják a mentális és hormonális egészség támogatására:
- az egészséges testsúly megőrzése,
- rendszeres testmozgás,
- kiegyensúlyozott táplálkozás,
- megfelelő mennyiségű és minőségű alvás,
- valamint a stressz tudatos kezelése.
