A koronavírus terjedésekor elsősorban a fertőzés testi egészségünkre gyakorolt hatása került terítékre: például hogy milyen tünetekre figyeljünk, hogyan kezeljük azokat. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy a betegség milyen lelki terhet ró a lakosságra. Az önkéntesen vagy hatóságilag elrendelt karantén, illetve az ezzel járó szociális izoláció stresszhatása sokakra még a vírusfertőzésnél is veszélyesebb lehet.
Az ember alapvetően társas lény, az izoláció így teljesen természetellenes számára. Az egyedüllét káros hatásait több tanulmány is igazolta már, az Európai Kardiológiai Társaság tanulmánya szerint például a magány jelentősen megnöveli számos szívbetegség kialakulásának a veszélyét. A hosszabb egyedüllét a nők esetében kétszeresére növeli a korai halálozás kockázatát, de a férfiakra sincsen sokkal jobb hatással. Egy másik tanulmány eredménye szerint a magány úgy hat az egészségünkre, mintha napi 15 szál cigarettát szívnánk el.
A kevés mozgás az érzelmeinkre is kihat
Függetlenül attól, hogy tennivaló nélkül maradunk a lakásunkban, vagy otthoni munkavégzésre állunk át, a fizikai aktivitásunk ezekben a napokban jelentősen lecsökken. Ez pedig a szellemi teljesítményünket is negatívan befolyásolhatja. A sérülés miatt kényszerpihenőre vonuló sportolóknál például megnövekedett stressz és érzelmi túlfűtöttség jelentkezik, amit a tétlenség érzése mellett a megszokottnál alacsonyabb szintű testmozgás is fűt. Ez feszültségként, haragként és más negatív érzelmek formájában is megnyilvánulhat. A Journal of Applied Physiology című szaklapban közzétett tanulmány szerint mindössze két hét tétlenség is negatív hatással van a szívünkre, csökkenti az izomtömegünket, és néhány betegség kialakulásának az esélyét is megnövelheti.
Az extrovertáltak nehezebben viselik a karantént
A karantén pszichológiai hatásáról a The Lancet című lap is foglalkozott, melyben 24 korábbi tanulmány eredményét vetették össze. Ezek mindegyike a karantén pszichológiai hatásairól írt egy járvány kitörésekor, és arra jutott, hogy az izolációban eltöltött idővel egyenes arányban nő a poszt-traumás stressz szindróma, a szorongás és a depresszió tüneteinek előfordulása. Különösen veszélyeztetettek azok a személyek, akik már amúgy is küzdenek valamilyen mentális betegséggel.
Persze azok az emberek, akik a hálószobájukba visszavonulva vészelnének át egy nagyobb járványt, általában sokkal rosszabbul érzik magukat, mint azok, akik a lakásból kilépve igyekeznek minél több időt a szabadban tölteni. A személyiségünk is jelentősen befolyásolja, hogyan éljük meg a bezártságot: az élénk szociális életet élő extrovertált emberek értelemszerűen sokkal rosszabbul viselik a karantént, mint az introvertáltabb társaik, akik különben is szeretnek több időt a világ elől elvonulva tölteni.
Szerencsére manapság már a négy fal között sem kell elszakadnunk a többi embertől, az interneten keresztül ugyanis akár egész nap veszély nélkül érintkezhetünk a családunkkal és a barátainkkal. Habár ezek a beszélgetések nem helyettesíthetik a személyes találkozásokat, lényegesen enyhíthetik a karanténba vonult személy magányát, így az azzal járó testi-lelki megpróbáltatást is.
A fővárosban több járványvédelmi intézkedést is kihirdettek, több változás is várható például a BKK járatain. Erről bővebben az nlc.hu cikkében olvashatunk!
Forrás: Business Insider
