Az Oasis 2025-ben újra összeáll, miután Noel és Liam Gallagher elásta a csatabárdot, 16 év után. Ennek kapcsán a The Guardian szakértőket kérdezett meg a testvérviszályokról és a feloldásaikról.
Janet Reibstein családterapeuta azt mondta, hogy az ilyen békülések „robbanásveszélyessé válhatnak”, ha nem áll készen rá mindkét fél. Az embereknek úgy kell hozzáállniuk, hogy egy együttműködésen alapuló, béketeremtő folyamatra törekedjenek, ne pedig harcra.
„Ez általában egy több lépésből álló, óvatos folyamat” – magyarázta az oldalnak.
Reibstein szerint a családi összeveszések azért gyakoriak, mert a család a „legintenzívebb érzelmek üstje”, a testvéri kapcsolatok pedig különösen „intenzívek, problémásak és értékesek”.
„A testvérek között dilemma van: egyrészt kötődtök egymáshoz, és sok minden közös bennetek, ugyanazokon a dolgokon mentetek keresztül. Másrészt versenyeztek a család korlátozott erőforrásaiért - fizikai térért, élelemért, de különösen a számotokra legfontosabb emberek, a szüleitek figyelméért, csodálatáért, gondoskodásáért” – mondta.
Az olyan fontos mérföldkövek, mint a házasság vagy a munkahelyi sikerek „érzékeny időszakok” lehetnek, mert arra hívják fel a figyelmet,„ki mit ért el előbb”.
Reibstein szerint konfliktus esetén először is el kell ismerni és fel kell dolgozni a haragot, ami „mindig valamilyen védőfunkciót tölt be egy sérelem vagy igazságtalanság ellen”. Ha elismerik a fájdalmat, gyakran el is múlik a harag, mivel úgy érezhetik ilyenkor az érintettek, hogy igazságot szolgáltattak.
Van, hogy egy harmadik fél jön rá, hogy mi valójában a konfliktus forrása, rámutathat más szempontokra. Arra is késztetheti az embert, hogy szembenézzen azzal, hogy milyen szerepet játszott a konfliktus kialakulásában. „A harag elvakít, a fájdalom elvakít, nem igazán látod a másik oldalt, amíg ezektől meg nem szabadulsz” – mondta Reibstein. Ezért hosszú idő lehet, amíg valaki képes lesz valamit másik szemszögből nézni.
Ezt a szerepet általában egy terapeuta, egy barát vagy egy családtag tölti be, aki ráláthat arra, mi történik mindkét félnél, miközben elismerheti mindkettőjük érzéseit.
Sokszor azért fajul el egy konfliktus, mert az emberek azt hiszik, szándékosan bántották őket. Rebstein szerint viszont gyakran nem rosszindulatú szándékok állnak mögötte, hanem félreértések.
Dr. Anu Sayal-Bennett klinikai szakpszichológus szerint a testvérek „versengőek, féltékenyek és dühösek” lehetnek. Ez gyakran a gyermekkorhoz kötődik, ahol a szülői preferencia, a jóváhagyásuk vagy megrovásuk befolyásolja őket.
„Létezhetnek olyan transzgenerációs kommunikációs minták, amelyeket elidegenedés és távolságtartás jellemez. Ez néha védelmi célú: az illető sértettnek és sebzettnek érezheti magát, és szüksége lehet a visszavonulásra. Lehet, hogy nincsenek szavai ahhoz, hogy kifejezze a fájdalmát” – mondta.
Elmondta, hogy a családterápia gyakran fontos teret biztosíthat a nehéz érzések feldolgozásához. „Az elválások és a megrekedtség érzése nagyon fájdalmas lehet. Együttérzőnek és ítélkezésmentesnek kell lennünk mindazokkal szemben, akik családi viszályokat élnek vagy éltek át.”
