Az anyaság magányossá tesz?

A barátok elkopása, a kevesebb szórakozási lehetőség, a munka világából való kiszakadás, majd a visszaszokás kihívásai mind-mind az anyaság nehézségei közé tartoznak. Ezek a helyzetek annyira elkeseríthetik az érintetteket, hogy egyes nők életében a magány és az anyaság fogalmai akár szorosan össze is kapcsolódhatnak. Szakemberrel beszélgettünk.

A népességfogyás napjaink egyik legégetőbb problémája, ezért Magyarországon számos olyan intézkedés történt már, amelynek célja a gyermekvállalási kedv növelése. Az anyasággal járó egyes kihívásokat azonban a plusz pénzbeli támogatások nem feltétlenül teszik könnyebbé. Sőt, egyes megoldatlan problémák, a negatív tapasztalatok és a lelki terhek akár olyan erős hatást is gyakorolhatnak a nőkre, hogy az első gyermek érkezése után inkább nem vállalják a korábban esetleg tervezett második-harmadik babát. A nehézségekről, az elmagányosodás okairól és megoldásairól Hajós Anettel, a Czeizel Intézet tanácsadó szakpszichológusával beszélgettünk.

Egy anya sosincs egyedül, mégis lehet magányos

Mutatjuk, mi lehet a háttérben, ha egy nő nem akar gyereket.

Ha a gyermekvállalás tervezett volt és a család már megteremtette a biztonságos anyagi hátteret a bővüléshez, akkor is akadnak még a szülői létnek olyan elemei, amelyekre lehetetlen előre felkészülni. Ilyenek például a hormonális változások, a kialvatlanság fizikai, lelki és mentális hatásai, a kezdeti időszak bizonytalansága, valamit első gyermekes anyáknál a tapasztalatlansággal járó stressz és az "ügyetlenség" érzése. Ezek érthető módon feszültséget és szorongást generálnak, ha pedig mindehhez a szociális háló beszűkülése, a szexuális élet ellaposodása és a társtól való érzelmi eltávolodás is társul, az egyértelműen megágyaz a magányosság érzésének. Nem könnyít a helyzeten az az óriási, a nap 24 órájában fennálló felelősség sem, amellyel egy csecsemő ellátása jár.

"Az első gyermek születése rendkívüli szerepváltásokat idéz elő, megváltoznak a pár életkörülményei, gyökeresen átalakul az életmódjuk. Váratlanul éri őket, hogy a gyerek drasztikusan megváltoztatja a férj és a feleség között kialakult kapcsolatot, nagymértékben korlátozva azt az energiát és időt, amelyet addig egymás felé fordítottak" - hangsúlyozta Hajós Anett.

A szakember szerint az anyák érzelmi állapotán fokozottan ront az is, hogy a környezet gondtalanul mosolygó anyukákat szeretne látni, és gyakran észrevenni sem akarják, hogy a nő küzd; esetleg még meg is bélyegzik azt, aki az anyaság kevésbé rózsaszín oldaláról (is) beszél. A bűntudatkeltés szintén csak olaj a tűzre, amely akár addig is fokozódhat, hogy az anya már a párjával sem meri megosztani belső feszültségét, így akaratlanul is falat emel kettejük közé. Így alakulhat ki a magány érzése annak ellenére is, hogy az anya mellett folyton ott van a gyermeke - tehát fizikailag nincs egyedül -, és az apa is részt vesz a nevelésben.

Olvassa el a cikksorozat további cikkeit is!

Mérlegen a járvány: mi olvasható ki a magyar halálozási adatokból?
szomorú anya kislányát öleli
A magány és az anyaság fogalmai szorosan összekapcsolódhatnak.Fotó: Getty Images

Az anyaszerepet is meg kell tanulni

Van egy mondás, miszerint senki sem születik anyának, tehát mindenkinek a saját bőrén kell megtanulnia, megtapasztalnia, és a saját személyiségébe, életébe illesztenie ezt a felelősségteljes szerepet. Ezt azonban sokan hajlamosak elfelejteni, amikor szóba kerül, hogy egy anya esetleg nem boldog az adott helyzetében. Pedig teljesen természetesnek kezelhetnénk, hogy a gyermeket nevelő nők más szerepekben (például nőként, társként, barátként, diákként vagy munkaerőként) is kielégülésre vágynak, illetve hogy a baba-mama klubon, a játszótéren és bábszínházon túl is igényük lenne szociális ingerekre.

A szülői szerep megtanulása, megélése, valamint a nehézségekkel való megküzdés természetesen a férfiaknak sem feltétlenül könnyebb. Nekik is számtalan kihívással és lemondással járhat az apává válás, csak esetleg más területeken. Egyes adatok szerint még a szülés utáni depresszió is érintheti az "erősebbik nem" képviselőit.

"Ma 'elég jó anyának' lenni, a szerepeivel és magas elvárásaival zsonglőrködő modern nőként nehezebb feladat, mint dédanyáinknak volt. Annak idején a szülés utáni komatál mellé forgatókönyv is társult: mit, meddig és hogyan kell tennie egy kismamának. Ma viszont a szakemberek, internetes portálok és chatpartnerek, rokonok, barátnők is ontják a jó tanácsokat, gyakran tovább bizonytalanítva az újdonsült anyát. De remélhetőleg előbb-utóbb ráébred, hogy neki kell megtalálnia a saját harmóniáját új szerepében" - emelte ki a tanácsadó szakpszichológus.

A megoldást leginkább az őszinte és nyílt kommunikációban, a bíráló és bántó vélemények kiszűrésében, valamint a rendszeres énidőben kell keresni. Ajánlott továbbá megjegyezni azt az általános igazságot is, miszerint minden ember más. Tehát attól, hogy valakinek az A-verzió tökéletesen megfelel, nem lesz rosszabb vagy kevesebb az, aki inkább kipróbálna egy B- vagy C-verziót is.

Magányosabbak az egyedülálló szülők?

Az anyasághoz kapcsolható elmagányosodásról beszélve nem szabad megfeledkezni az egyedülálló szülőkről sem. Magyarországon ugyanis a gyermekes háztartások csaknem negyedét az egyszülős családok teszik ki. Bár a gyermeküket egyedül nevelő szülők több tekintetben is nehezebb, hátrányosabb helyzetben vannak, az érintettek nem az anyagi vagy a logisztikai kihívásokat tartják a legégetőbb problémának, hanem a szociális elszigetelődést, más szóval a magányt - ez derült ki az Egyszülős Központ kutatásából, amelyről a KSH Népességtudományi Kutatóintézete (NKI) is beszámolt. Az intézet A gyermeküket egyedül nevelő nők és a magányosság című kiadványa közelebbről is megvizsgálta az egyedülálló anyák helyzetét, és arra jutott, hogy csaknem 18 százalékuk mindig vagy többnyire magányosnak érzi magát, míg 40,2 százalékuk időnként, további 21,1 százalékuk pedig ritkán, de azért érzi a magányt.

gyermeküket egyedül nevelő nők magánya
Forrás: Mikrocenzus 2016, az NKI számítása

Az egyszülős családokat fenntartó nők mindössze ötöde mondta azt, hogy egyáltalán nem magányos, míg a párkapcsolatban élő, gyermeket nevelő nőknek csaknem a fele (47,6 százaléka) nyilatkozott ugyanígy. Az eredményeket összesítő ismertetőben megjegyezték ugyanakkor, hogy egyénenként változhat az, hogy ki mit ért a magányosság alatt. "Jelentheti azt, hogy nincsen társuk, nincs kivel megbeszélniük a mindennapi dolgaikat; a támogatás hiányát, továbbá, hogy anyagi nehézségek esetén senkire nem számíthatnak; nem tartoznak közösségekbe; és akár azt is, hogy senki nem érti meg őket" - olvasható a kiadványban.

Az mindenesetre az összefoglaló készítőit is meglepte, hogy az egyedülálló szülők elmagányosodásának aránya nem a kisgyermekesek körében a legszámottevőbb, hanem a kamasz (15-18 éves) és a fiatal felnőtt (19-24 éves) korú gyerekeikkel együtt élők csoportjában. Ez feltételezhetően azzal magyarázható, hogy a tinédzserek egyre erősebb önállósodása és a szülőkről való leválása jelentősen felerősítheti az anyákban a társ hiányából adódó magányt és elhagyatottságot. Sokakat megijeszt továbbá a gyerekek "kirepülése" következtében hirtelen felszabaduló idő, energia és pénz mennyisége, így elsőre nem is feltétlenül tudnak mit kezdeni ezekkel.

gyermeküket egyedül nevelő nők magánya
Forrás: Mikrocenzus 2016, az NKI számítása

Nem kell(ene) szégyellni, ha szakemberre van szükség

A szakpszichológus arra is kitért, hogy ha az anyaság kezdeti, nehéz és megterhelő időszakán, és egy esetleges depressziós epizódon túl tud jutni a nő, akkor az első gyermek születését követő, már-már szükségszerű krízis nem feltétlenül veszi el a kedvét további gyermekek vállalásától, valamint a párkapcsolat sem kerül veszélybe. A mélypont utáni regenerálódáshoz és megerősödéshez azonban nem mindig elég az anyára nehezedő terhek enyhítése és a környezet megértő hozzáállása: szakember (pszichiáter, pszichológus) bevonására is szükség lehet.

Mindenképpen érdemes segítséget kérni, ha:

  • a szülés utáni időszakban a nő úgy érzi, hogy az új szerephez való alkalmazkodás nem várt kihívások elé állították;

  • az anya a születést követően hosszan levert, rosszkedvű, kétségbeesett, feszült, ingerlékeny, sírós, képtelen az örömre, és úgy érzi, hogy nem tudja ellátni a gyermeket;

  • eluralkodik a nőn az önvád, a bűntudat és az elkeseredettség;

  • a házastárs, családtag, barát vagy sorstárs támogató jelenléte nem szünteti meg a problémát.

Az elmagányosodás érzésének felülírásához akár néhány tanácsadáson való részvétel is elegendő. A szülés utáni depresszió kezeléséhez azonban akár hosszabb (egyéni vagy csoportos) pszichoterápiára is szükség lehet, indokolt esetben pedig gyógyszert is javasolhat a szakember.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +31, +36 °C
Minimum: +13, +23 °C

A napsütést időnként gomolyfelhők zavarják, ezekből helyenként zápor, zivatar kialakulására kell készülni. Mérsékelt lesz az északi szél, 31, 36 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Vasárnap nem érkezik front, ismét az országos kánikula jelenti a veszélyt. Fennáll a napszúrás és a hőguta kockázata, magas a kiszáradás veszélye. Többeknél migrén léphet fel, csökken a koncentrálóképesség. Megszaporodhatnak az emésztési problémák. A hőérzet több fokkal a mért értékek felett alakul. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)