Ahogy már mi is beszámoltunk róla, új kiegészítéssel bővült a terhesség megszakításához szükséges igénylőlap. Ennek értelmében szeptember 15-étől az abortuszt kérő nőket vizsgáló szülész-nőgyógyászoknak rögzíteniük kell, hogy „egyértelműen azonosítható módon bemutatták a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt” a pácienseiknek – magyarul meghallgattatták a terhességmegszakítást tervező nővel a baba szívhangját a végleges döntés meghozatala előtt.
Az új abortusz-szabályozás bejelentése nagy port kavart. Bár ez a módosítás az Amerikában bevezetett szigorítások és tiltások közelében sincs, mégis nagyon sokan indokolatlannak és szükségtelen „szívfájdításnak” tartják a kötelező szívhanghallgatást – utalva ezzel arra, hogy az abortusszal kapcsolatos döntés már eleve megterhelő lelkileg a nőknek, magzatuk szívverését hallva pedig csak még jobban eluralkodhat rajtuk az önvád és az önutálat. Spronz Júlia, a Patent Egyesület munkatársa egyenesen a nők kínzásának nevezte az új szabályt.
Társadalmi vita és szakmai egyeztetés nélkül döntöttek
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) úgy kommentálta a művi terhességmegszakítással kapcsolatos új szabályozást, hogy az nem ellentétes a kamara etikai kódexével, illetve annak alapelvével. Úgy vélik, hogy a kiegészítés a meglévő protokollt tulajdonképpen csak adminisztratívan módosítja, ugyanis a nőgyógyásznak eddig is meg kellett győződnie magzat életjeleiről, arról pedig köteles volt tájékoztatni a terhes nőt is. Jelezték ugyanakkor, hogy az új szabályozás megjelenését nem előzte meg sem társadalmi vita, sem szakmai egyeztetés.
A terhességmegszakítások számáról az 1950-es évek közepétől állnak rendelkezésre viszonylag megbízható adatok. Az 1953-ban bevezetett, Ratkó-féle egészségügyi miniszteri utasítás szigorúan büntette az illegális terhességmegszakítást, 1956 júniusától viszont az anya kérésére lényegében feltétel nélkül engedélyezték a terhességek művi megszakítását – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Terhességmegszakítások című, 2017-es kiadványában. Ezt követően volt egy 15 éves időszak (1959-től 1973-ig), amikor minden évben több volt az abortusz, mint amennyi gyermek világra jött. 1974-től azonban már minden évben felülmúlta a születések száma a terhességmegszakításokét – és ez napjainkban is így van.
Már a 15-20 éveseknél végzik a legtöbb abortuszt
Az 1990-es évek közepén feljegyzett abortuszok száma (csaknem 79 ezer) az azt követő 2 évtizedben kevesebb mint a felére (30 ezerre) csökkent, az összes terhességmegszakítás számának visszaesése tehát drasztikusnak és látványosnak mondható Magyarországon (bár az Átlátszó cikke szerint az adat továbbra is az egyik legmagasabbnak számít az Európai Unión belül). Nem szabad azonban elfeledkezni arról sem, hogy egyre alacsonyabb az az életkor, amikor a legtöbb abortuszt végeztetik a magyar nők.
Míg 1990-ben még a 28 éves nőknél volt a leggyakoribb a terhességmegszakítás, addig 10 évvel később már a 22 évesek, 2016-ban pedig a 20 évesek kérvényezték a legtöbb ilyen beavatkozást. A növekedés.hu 2022 januárjában megjelent cikkében pedig arra is felhívták a figyelmet, hogy a 20 év alattiaknál különösen aggasztó a helyzet. Mint írták, az ezer szülőképes életkorban lévő (15 és 49 év közötti) nőre jutó abortuszok száma 1980 és 2010 között mindig nagyobb volt, mint a 15-19 évesekre vonatkozó arányszám – 2020-ban viszont ez megváltozott. Két évvel ezelőtt ugyanis ezer tinédzserből 12,5 végeztetett abortuszt, míg az összes megfelelő korú nőnél az átlagos szám 10,8 volt.
12 éves kortól szabad a szex, felvilágosítás nélkül
A napokban a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány is reagált az új szabályozásra, és nagyon fontos dolgokra hívta fel a figyelmet. Egyebek mellett arra, hogy az érvényes a jogszabályok szerint ma egy 12 éves magyar fiatal már szexelhet egy másik, 18 évnél nem idősebb tinédzserrel, amennyiben az együttlét kölcsönös beleegyezésen alapul. Egy 14 éves pedig már bárkivel létesíthet szexuális kapcsolatot, tehát nagykorú személlyel is. Mindezt ráadásul úgy, hogy 2021 óta – a vonatkozó jogszabályok változása miatt – drasztikusan csökkent az iskolákban a szexuális edukációt és nemi nevelést célzó foglalkozások száma. „A nemzeti alaptanterv tartalmában jelenleg nem biztosít lehetőséget arra, hogy a gyerekek a szexuális edukáció körébe tartozó kérdésekben (így pl. az abortusz kapcsán) valódi információkhoz jussanak” – fogalmaztak.
Problémásnak nevezhető az a tény is, miszerint a házi gyermekorvosi rendszer fokozatosan leépül itthon. „2021-ben már több mint 100 ezer gyerek nem jutott hozzá helyben gyermekorvosi ellátáshoz, ami nehezíti a prevenciós szolgáltatásokhoz, egészségügyi információkhoz való hozzáférést” – írta a Hintalovon Alapítvány, hozzátéve, hogy a szakemberhiány miatt a gyerekek és fiatalok sok esetben semmilyen szakmai tájékoztatást és segítséget nem kapnak, sem a teherbeesést megelőzően, sem az abortuszhoz kapcsolódó krízishelyzetben, sem a terhességmegszakítást követően. Emellett ráadásul a fogamzásgátló eszközökhöz sem feltétlenül férnek hozzá a kamaszok – ha egyáltalán van információjuk azok használatáról.
„Az abortusz egy krízishelyzet, amiben érzékenyen kell eljárni” – emelték ki. Rámutattak arra is, hogy a szakemberek kommunikációja és hozzáállása nagyon fontos szerepet játszik a terhességmegszakítás feldolgozásában. Az orvos viselkedése tehát megkönnyítheti, de akár szükségtelenül meg is nehezítheti a krízist. „Ha a szabályozás csak annyit ír elő, hogy be kell mutatni a szívhangot, de azt nem, hogy ez hogyan történjen, az komoly szakmai és etikai aggályokat vet fel. És ez nemcsak a 18 éven aluli terhes lányokat érintheti rosszul, hanem mindenkit” – véli a gyermekjogi alapítvány.
A szervezet szerint ma kifejezetten nagy kihívást jelent egy szexuális életet élő gyerek szülőjének, érte felelős felnőttnek lenni. Magyarországon 2020-ban egyébként – 1000 főre vetítve – ötször annyi kamasz kért terhességmegszakítást, mint amennyi 40-49 éves.
