Mint azt annak idején megírtuk, 2022 szeptemberében lépett hatályba a magzati élet védelméről szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet módosítása. A kiegészítés értelmében az abortuszt kérő nőket vizsgáló szülész-nőgyógyászoknak rögzíteniük kell, hogy a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt – a magzat szívhangját – egyértelműen azonosítható módon bemutatták pácienseiknek. A módosítás célja a terhességmegszakítások számának csökkentése volt.
Nem esett vissza egyértelműen az abortuszok száma
A Telex ugyanakkor a publikusan elérhető adatok alapján arról ír: nem látható, hogy a köztudatba szívhangrendeletként bevonult szabályozás érdemeben befolyásolta volna az abortuszok számát az elmúlt három évben. Noha a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartása szerint valóban látható egy olyan trend, hogy csökken az országban a terhességmegszakítások száma, fontos azonban hangsúlyozni, hogy eközben drasztikusan csökken a terhességek és a szülések száma is.
Tisztább képet fest tehát, ha arányosítva vizsgáljuk a helyzet alakulását. A KSH pedig havi bontásban közli azt az adatot is, hogy hogyan változik a terhességmegszakítások aránya száz élveszülötthöz viszonyítva. Ez a mutató 2022-ben 24,6-os, 2023-ban 24,8-os, 2024-ben pedig 26,1-os átlagot hozott. Az idei évre vonatkozóan még csak előzetes adatok állnak rendelkezésre, de azok is arról árulkodnak, hogy a hosszabb távú tendencia nem változott.
Magyarán a rendeletmódosítás megjelenése óta nagyjából változatlan, sőt, enyhén még emelkedett is az abortuszok aránya, még ha az összesített számuk csökkent is. Az elsőre talán furcsának hangzó összefüggés oka az, hogy a terhességmegszakítások számánál is nagyobb mértékben csökken a születésszám.
Borítókép: Getty Images
