A lojalitáskonfliktus kötélhúzás, amelyben a gyerek a kötél

Egy párkapcsolat vagy házasság vége gyakran olyan lelki sebeket hagy, amelyeket az érintettek hosszú ideig magukban hordoznak. Hatványozottan veszélyeztetettek ilyenkor a gyerekek, akik az első sorból nézik végig családjuk széthullását, és mindeközben gyakran arról is dönteniük kell, hogy melyik szülő oldalára állnak. Egyedülálló szülővel és szakemberekkel beszélgettünk.

Biztosan sokan voltunk már olyan helyzetben, hogy két közeli barátunk egykor egy párt alkotott, de aztán szakítottak és mindketten nekünk szidták a másikat; vagy két családtagunk között mosolyszünet volt egy nagy vita miatt, és esetleg mindketten nehezményezték, ha a másikkal is tartottuk a kapcsolatot. Ilyenkor felmerül bennünk a kérdés: melyik kezünkbe harapjunk? Most pedig képzeljük el, hogy még csak kisgyerekek vagyunk és a szüleink állítanak – akár akaratlanul is – ugyanilyen választás elé minket. Erről szól a lojalitáskonfliktus, amely sok családban jelen van – jellemzően akkor, ha a szülők elváltak, vagy együtt vannak ugyan, de a kapcsolatuk megromlott.

A felnőttek óriási lelki terhet helyeznek a gyerekre, ha őt is bevonják a vitákba, és mindketten a maguk oldalára szeretnék állítani a kicsit. „A felnőttek gyerekes játszmái” nevű, jogi szolgáltatást nyújtó Facebook-oldal lojalitáskonfliktust tárgyaló posztjában például úgy fogalmaznak, hogy ebben a helyzetben a gyerek úgy érezheti, hogy „a kötélhúzásban a kötél szerepét osztották rá”. A gyerek így az akaratán kívül választásra kényszerül, ez pedig komoly belső feszültséget generál. Egyedülálló édesanyával, szakpszichológussal és családjogi szakértővel jártuk körbe a jelenség kialakulásának okait, a lehetséges következményeket, valamint a megoldási lehetőségeket.

„Szétválásunk óta igen hullámzó a kapcsolatunk”

„A kislányunk 1 éves volt, amikor a (már csak volt) párom alkoholproblémái, hirtelen természete és erőszakossága miatt azt mondtam, hogy legyen vége. A gyerek ellátásával, nevelésével kapcsolatos kérdésekről csak nehezen, az ügyvédeinken keresztül sikerült megegyeznünk, eleinte viszont az nem volt szabályozva, hogy mikor és mennyit beszélhet a lányával telefonon. Aztán egyszer csak kaptam egy levelet az ügyvédjétől, hogy én folyton kontrollálom ezeket a beszélgetéseket, és ezzel lojalitáskonfliktust alakítok ki a gyerekben” – mesélte interjúalanyunk, aki a későbbi atrocitások elkerülése érdekében azt kérte, hogy nyilatkozata alapján ne legyen beazonosítható. Ezért őt a továbbiakban Angélaként, azóta már óvodás lányát pedig Panniként emlegetjük majd.

A nő és a férfi kapcsolata a szétválásuk óta igen hullámzó. Az anya már annak lehetőségét is minimalizálta, hogy az apának lehetősége legyen a gyermek előtt veszekedést kezdeményezni a nővel – például a kislány átadása és átvétele a ház előtt, az utcán történik. Egyszer viszont előfordult, hogy a férfi olyat mondott a lányának, amely megrengette a gyermek anyjába vetett bizalmát. „Ideszóltak vasárnap ebédidőben, hogy a szokásos, este hatos érkezés helyett egy kicsit előbb jönnének vissza. Mondtam, hogy nem gond, arra azonban nem számítottam, hogy a »kicsit előbb« azt jelenti, hogy már fél kettőkor a kapuban vannak, én pedig akkor még boltban voltam. Erre a volt párom azt mondta a lányunknak: »Látod, anyád ennyire vár, hogy itthon sincs.« Az eset után napokig sírt az oviban a reggeli búcsúzkodásnál, és rettegett attól, hogy nem megyek vissza érte.” Az ilyen negatív élmények ellenére Angéla nagyon figyel arra, hogy a férfi esetleges sértegetéseire ne reagáljon, illetve ő maga ne mondjon rosszat a gyereknek az apáról. „Azt viszont már lehet, hogy néha éreztettem vele, hogy az apjára nem számíthat, illetve mondtam már neki azt is, hogy »apa ilyen szeszélyes«. Ezek lehet, hogy befolyásolták valamennyire a véleményét” – részletezte a nő.

Angélának mindenesetre nincs kétsége afelől, hogy volt párja szereti Pannit, a férfi azonban időnként manipulálja a gyereket, illetve arra használja fel, hogy ő ismét közelebb kerülhessen a nőhöz. A kislány 2 hetente az apjával tölti a hétvégét, és nagyon változó, hogy milyen hangulata van, amikor a láthatások után hazaér. Még az első években előfordult, hogy a bölcsődéből jelezték Angélának, hogy Panni viselkedése néhány napra megváltozik az apás hétvégék után, de ez mostanában már nem jellemző. Mindezek ellenére őt igencsak meglepte, hogy felmerült a lojalitáskonfliktus lehetősége, főleg úgy, hogy ezt esetleg ő váltja ki a kislányból. „Emlékszem, én hogyan éltem meg, amikor az én szüleim elváltak. Eleinte nem is mertem anyunak mesélni arról, hogy milyen élményeim voltak, amíg apuval voltam. Azt gondoltam, hogy fájni fog neki, hogy apuval is jól tudom magam érezni. De nálunk ez szerintem nem jelentkezett ennyire egyértelműen.”

Óriási teher egy gyereknek, ha arról kell döntenie, hogy melyik szülő oldalára áll. Fotó: Getty Images
Óriási teher egy gyereknek, ha arról kell döntenie, hogy melyik szülő oldalára áll. Fotó: Getty Images

Súlyos következményekkel járhat

Az általunk megkérdezett szakértők szerint a fenti történetben szereplő család esetében nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy valóban lojalitáskonfliktusról van-e szó, ennek megállapításához ugyanis az ügy részletesebb megismerése, illetve pszichológus szakértő bevonása szükséges. Kalmárné Rikker Zsuzsanna, a Czeizel Intézet gyermekekkel és serdülőkkel foglalkozó klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológusa ugyanakkor kiemelte, hogy azért nagyon fontos, hogy az érintett családok foglalkozzanak a problémával, mert a lojalitáskonfliktus komoly következményekkel járhat a gyermekre nézve. Súlyosabb formában akár figyelemzavarhoz, szorongáshoz, hangulatzavarhoz, hosszabb távon pedig a személyiség kóros irányú fejlődéséhez is vezethet. De akár fizikai tünetek is megjelenhetnek a gyereknél, úgy mint a bepisilés, a gyomorfájás, a fejfájás, az alvászavar, a szédülés, és olykor súlyos betegség látszatát keltő tünetek is.

Dr. Sass Rita ügyvéd pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a különváló szülők gyakorta feszült légkört teremtenek, ezzel pedig érzelmi bizonytalanságot alakítanak ki a gyerekben, ami egyértelműen traumatizáló hatással bír. Tapasztalata szerint nagyon gyakori a lojalitáskonfliktus megjelenése akkor, ha a szülő közti vitákat csak bírósági úton, jellemzően hosszú pereskedés árán lehet rendezni. „Amikor a szülők peres útra terelik a szülői felügyeletet, kapcsolattartást érintő jogvitát, akkor a bírósági eljárásban pszichológus szakértő vizsgálja meg a szülőket és a gyermeket. A szakértő a gyermek vizsgálata során a lojalitáskonfliktust is azonosítani tudja” – magyarázta.

Van megoldás?

„Ha a szülők a saját nehézségeiken túl képesek a gyermekük érdekeit is figyelembe venni, és a lojalitáskonfliktus kialakulását minimalizálni, már rengeteget tettek a lelki sérülések elkerülése érdekében” – mondta Kalmárné Rikker Zsuzsanna. Kiemelte továbbá, hogy bármi vezetett is a szétváláshoz és bármit is tett ellenünk a másik fél, soha nem szabad elfelejteni, hogy a gyermek egy korábbi közös szerelem gyümölcseként érkezett, és az életét mindkét szülőnek egyaránt köszönheti.

A szakértő szerint a lojalitáskonfliktus megelőzhető, illetve feloldható azzal, ha a gyermeket bátorítjuk arra, hogy a másik szülővel is erős és mély kapcsolatot alakítson ki – és erre lehetőséget is biztosítunk. „Fontos hangsúlyozni, hogy attól még, hogy az apa és az anya nem tud egymással együtt élni, a gyermek még ugyanúgy szeretheti a másik szülőt, és a szülő is hasonlóképpen nagyon szereti őt. A gyermek számára megnyugtató lehet és biztonságot adhat, ha a szülő pozitívan áll a láthatáshoz, és bátorítja a gyermeket, hogy a másik szülőnél is érezze jól magát” – magyarázta. Hozzátette, szakember segítségét akkor ajánlott igénybe venni, ha a gyermek viselkedése levertté megváltozik, a tanulmányi eredményei romlanak és hangulata tartósan negatívvá válik. Ha pedig azt tapasztaljuk, hogy a korábban nyílt gyermek bezárkózik, halállal kapcsolatos gondolatok kezdik foglalkoztatni, esetlen önsértő magatartást tanúsít, akkor minél előbb vegyük fel a kapcsolatot egy gyermekpszichológussal.

A HáziPatikának nyilatkozó ügyvédnő pedig azt emelte ki, hogy a szülőknek fel kell fogniuk azt, hogy még jogi és egyéb szakértők bevonása mellett is kizárólag ők maguk tudják megvalósítani a gyermek számára a feszültségmentes légkört. Jogi úton ugyanis csupán a kereteket lehet megszabni, azt azonban a szülőknek kell „kitölteniük” a hétköznapok során. „Végső soron a szülőkön múlik, hogy a gyermek érdekeinek megfelelően tudják-e használni a jogi és egyéb szakmai támogatásokat” – mutatott rá Dr. Sass Rita.

Kulcsfontosságú továbbá az is, hogy biztosítsuk a gyermeknek a lehetőséget arra, hogy mindkét szülő irányába megélhesse a szeretetet és ragaszkodást. Ehhez elengedhetetlen, hogy a szülők feldolgozzák a szétválás érzelmi terheit, és a korábbi kapcsolatukat átalakítsák egy olyan szülői együttműködéssé, amely a gyermek érdekeit és egészséges fejlődését szolgálja.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +30 °C
Minimum: +13, +18 °C

Hazánkban szombaton délelőtt közepesen felhős ég mellett időnként erősen felhős időszakok is előfordulnak, helyenként zápor, kisebb eső is kialakulhat. Délután folytatódik a változóan felhős idő, továbbra is előfordulhat egy-egy zápor, esetleg zivatar. A szél napközben eros északi lesz. Hajnalban 13, 18 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 30 fok között alakul. Késő este 14, 19 fok lesz. Szombaton gyenge hidegfronti hatás érvényesül. Enyhébb görcsös panaszok jelentkezhetnek, például görcsös fejfájás és izomgörcsök. Az arra hajlamosaknál ingadozhat a vérnyomás, egyesek nyugtalanságot tapasztalhatnak. A szél csökkenti az érzett hőmérsékletet, a szórványos záporok miatt az esernyőkre is szükség lehet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció