Magyarországon 50 éves kor alatt 10 évente, 50 és 60 év között 5 évente, 60 és 70 év között 3 évente, 70 év felett pedig 2 évente szükséges az orvosi vizsgálat megismétlése a jogosítvány megújításához. A helyzet azonban más, ha olyan diagnózissal rendelkezel, amely befolyásolhatja a vezetés minőségét – hívja fel a figyelmet a Meglepetés.
A lap az alvási apnoét említi meg mint a jogosítvány elvesztésének egyik gyakori okát. Ez az állapot alvás közbeni légzéskimaradással jár, ami miatt az érintettek napközben fáradtabbak, figyelmetlenebbek lehetnek. Egyáltalán nem ritka: felmérések szerint a lakosság 4 százaléka szenved a súlyos formájában, 10 százaléka pedig enyhében. Mivel a közúti balesetek jelentős hányada azért következik be, mert a sofőr elbóbiskol a volánnál, így az állapotot a háziorvosok is kiemelt figyelemmel kezelik a jogosítvány meghosszabbításakor. Megfelelő kezelés, illetve tünetmentesség esetén persze alvási apnoéban szenvedők is vezethetnek, fontos azonban, hogy tisztában legyünk vele, mikor nem vagyunk alkalmasak arra, hogy a volán mögé üljünk. Illetve nem ez az egyetlen olyan betegség, amely hatással lehet a vezetésre, továbbá alkalmatlanná tehet a közúti közlekedésre.
A 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet részletezi azokat az egészségi kritériumokat, amelyek alapján megállapíthatják, hogy az érintett személy alkalmas-e közúti járművezetésre. A rendelet kategóriánként (látás, hallás, mozgás, szív‑ér, cukorbetegség, idegrendszer, mentális betegségek, alkoholfogyasztás) részletezi a hiányosságokat:
Betegségcsoportok, amelyek autóvezetésre alkalmatlanná tehetnek
- Látás: kettős látás, jelentős látáscsökkenés esetén, a dioptriák megengedett határának túllépésekor szemész szakorvosi vélemény szükséges ahhoz, hogy a volán mögé ülhessünk.
- Hallás: erős halláscsökkenés esetén audiológiai szakvélemény szükséges; ha ez súlyosan gátolja a forgalomészlelést, úgy az érintett személy nem vezethet autót.
- Mozgáskorlátozottság: olyan mozgásszervi betegség vagy rendellenesség esetén, amely veszélyezteti a jármű vezetését (például bénulás, izombetegség), alkalmatlanná teheti az érintettet a forgalomban való részvételre.
- Szív‑ és érrendszeri betegségek: beleértve súlyos szívritmuszavarokat, angina pectorist, carotis rendszeri keringési zavarokat vagy rosszulléttel, eszméletvesztéssel járó állapotokat — ezeknél rendszerint alkalmatlanság állapítható meg.
- Cukorbetegség: a diabétesz bizonyos szövődményei – például a látásromlás – miatt a betegek alkalmatlanná válhatnak az autóvezetésre.
- Idegrendszeri betegségek: bizonyos agysérülések, illetve rohamokkal járó neurológiai zavarok –például epilepszia – esetén nem biztonságos részt venni a forgalomban.
- Mentális rendellenességek: súlyos elmezavar, vagy olyan személyiségzavar, amely súlyosan rontja viselkedést és ítélőképességet, szintén ellehetetleníti a biztonságos vezetést.
