A WHO adatai szerint a vashiány a kisgyerekeket (közel minden második hat év alatti gyereket), illetve a várandós nőket érinti (41,8%) leginkább, de az iskolások és az idősek negyede, és a nem várandós nők 30 százaléka is vérszegény. A férfiaknál ritkábban fordul elő, de náluk is 12,7 százalék a vashiányos vérszegénység előfordulása.
Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, illetve a kisgyermekek közel fele vashiányos.
A vas elengedhetetlen az emberi szervezet működéséhez, szerepe van
· a DNS-szintézisben,
· az agyfejlődésben,
· a sejtszintű energiatermelő folyamatokban,
· az enzim- és immunrendszer működésében,
· idegrendszeri folyamatokban,
· a szív- és vázizomzat oxigénellátásában,
· építőköve a vérben található hemoglobinnak, amely az oxigént szállítja a sejtekhez.
Mi áll annak hátterében, hogy a vashiány civilizációs betegséggé alakult?
1. Nem megfelelő vasbevitel: a szervezet ugyanis nem tudja a vasat előállítani, ezért azt kívülről, vastartalmú ételek fogyasztásával kell bejuttatni! A mai modern életvitellel járó étrendet, például a vegetáriánus vagy a vegán életmódot követők könnyen vashiányosak lehetnek, ha nem gondoskodnak megfelelő vaspótlásról, hiszen kizárólag növényi eredetű táplálék fogyasztásával nem biztos, hogy tudják biztosítani a szükséges vasmennyiséget, ugyanis a növényi vasból 1,8-szor többet kell naponta bevinni a szervezetbe. De előfordulhat az is, hogy bizonyos ételallergiák, esetleg más speciális étkezés miatt nem jut elegendő vashoz a szervezet. Ezenfelül világszerte egyre több országban okoz problémákat az éhínség, ami ugyancsak előidézheti a vashiányos állapotot.
2. Betegségek: ha a szervezetben tartósan mikrovérzés áll fenn, annak megszüntetése nélkül vaspótlás ellenére sem képes rendeződni a vasszint. De előfordulhatnak olyan betegségek is – például fekély, daganat, gluténérzékenység, gyulladásos bélbetegség vagy akár aranyér, orrvérzés –, amelyek vérzéssel, felszívódási zavarral vagy gyulladással járnak együtt, ezért növelhetik a vashiány kialakulásának kockázatát.
3. Megelőzés hiánya: mivel nincs elég ismeret arról, hogy mi okozza a vashiányt, ezért az emberek nem is tudják a kiváltó okokat elkerülni/megelőzni. Sokan azt gondolják, hogy ők nem is lehetnek vashiányosak, mások úgy gondolkoznak, hogy addig, amíg nincs baj, nem akarnak foglalkozni ezzel. A vashiány nem hirtelen, hanem alattomosan alakul ki, mialatt a vasraktárak fokozatosan kiürülnek, hozzászokunk, megtanulunk együtt élni a panaszokkal, olyan tünetekkel, mint az aluszékonyság vagy a fáradtság, és nem kezdjük el időben kezelni, pláne megelőzni a hiányállapotot. Pedig kiegyensúlyozott étrenddel és megfelelő vaspótlással sokat tehetnénk a vashiány megelőzéséért, és ezzel az életminőségünkért. A vas felszívódását a C-vitamin segíti, ezért érdemes a vastartalmú ételeket magasabb C-vitamin-tartalmú alapanyagokkal egyszerre fogyasztani.
Ha már kialakult a vashiányos állapot, a naponta veszített 1-2 milligramm vas visszapótlásánál már jóval többre lesz szükség, és nem lesz elegendő csupán az étrend megreformálása.
A vaspótló gyógyszerek két csoportba sorolhatók:
1/ vas-(II)-sót (például ferro-szulfátot) tartalmaz
a vaspótló gyógyszerek túlnyomó része, ezeket javasolt üres gyomorra szedni,
mert egyébként a vas nem hasznosul belőlük megfelelően. Viszont étkezéssel
bevéve a mellékhatások enyhíthetőek.
2/ vas-(III)-komplexet tartalmazó gyógyszerek is
elérhetők, amelyek a szervezetünk számára több szempontból előnyösek, ugyanis
étkezéskor is bevehetők, és szedésük kevesebb gyomor-bélrendszeri mellékhatással
jár a vas-(II)-sókhoz képest.
A szakemberek által javasolt vény nélkül kapható vagy receptre felírt készítményekkel a vérkép általában normalizálódik, de arra készüljünk fel, hogy a kiürült vasraktárak feltöltéséhez többhetes vagy inkább hónapos kezelésre lesz szükség! A mellékhatások miatt ne hagyjuk abba idő előtt a vaspótló szedését, inkább váltsunk másik készítményre.
