Szív- és érrendszeri betegségek megelőzése

Infarktus után mindenki egy kicsit átértékeli az életét. Sokan úgy fogják fel, hogy kaptak egy második esélyt - ennek megfelelően mindent megtesznek azért, hogy ne történjen meg újra a baj. A lelkesedés azonban hamar elmúlhat...

Még azok is hallottak az EKG-vizsgálatról, akiknek nincs ismert szívproblémájuk. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a vizsgálat jelentőségét és a nyugalmi, valamint a terheléses EKG közti különbséget magyarázta el.

A mélyvénás trombózison átesett betegek szervezetét különösen megviselheti egy hosszú utazás. Persze nekik sem kell a négy fal közé zárkózni, a cikkben olvasható néhány tipp, amelyet érdemes megfogadni, ha nyaralni indulnának.

Rendkívül ijesztő adattal szolgált a napokban az American Heart Association. A felmérések szerint egyre több fiatal, 25-44 közötti ember kerül kórházba stroke miatt.

A nagy nyári hőség a visszerekkel rendelkezőknek igen kedvezőtlen, hiszen ekkor a panaszok súlyosbodhatnak és a fájdalom akár jelentős méreteket is ölthet. Viszont honnan lehet tudni, hogy a visszerek a probléma okozói, vagy inkább mélyvénás trombózis?

Magyarországon az akut események súlyos következményeit akarjuk elkerülni, és nem az akut esemény létrejöttét. Pedig nagyon fontos volna a rizikó felmérése.

Jelentős különbségeket fedeztek fel német kutatók a túlsúlyos és normál testsúlyú fiatalok szívének formájában és működésében.

A trombózis akár életveszélyes állapotot is előidézhet, ráadásul a vérrögképződés kockázata még magasabb azoknál, akiknél korábban már fellépett a probléma. Ennek elkerülése érdekében életmódbeli változtatásokra van szükség, és a nyári időszakban is több dologra kiemelt figyelmet kell fordítani.

A szívzörej egy olyan tünet, amit a szíven belüli és azon kívüli betegség egyaránt okozhat. A beteg a szívzörejből általában semmit nem érzékel. Esetleg valaki más felfedezheti, ha az érintett mellkasára helyezi a fülét.

A PM2.5 nevű részecskék károsan befolyásolják a szív szerkezetét és rombolják funkcionális működését. Egy európai kutatócsoport igen erős bizonyítékokat talált a dízelszennyezés gyilkos hatásaira.

Közismert, hogy a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás és a dohányzás egyaránt növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A rossz fogakról kevesebb szó esik, holott ez is vezethet komolyabb problémához.

Nem minden szívroham jár együtt mellkasi fájdalmakkal és izzadással. Amerikai egészségügyi kutatások szerint egyes szívrohamok "csendesen", olykor teljesen tünetmentesen jelentkeznek.

Európa vezető szívgyógyászai jöttek el a Magyar Kardiológusok Társaságának 60-ik, jubileumi konferenciájára Balatonfüredre. Az előadók áttörést jelentő kezelésekről is beszámoltak a szakmai találkozón.

A járás közben jelentkező lábszárgörcs, lábszárfájdalom oka az alsó végtag nem megfelelő vérellátása. Ez a fájdalom akár annyira erős is lehet, hogy a lépés is nehezünkre esik, bicegni kezdünk, vagy meg is kell állnunk. Időnként súlyos betegséget is jelezhet ez a tünet.

A mélyvénás trombózis számtalan embert érint manapság, melyért a nem megfelelő életmódon kívül a genetika felelős. A családi halmozódás sok beteg esetében megfigyelhető, így tanulmányok alapján fokozott óvatosságra intik azokat, kiknek testvére már átesett a problémán.

Még az amúgy egészséges anyagcseréjű elhízottakat is nagyobb eséllyel sújtja szívroham vagy agyvérzés, mint az átlagos testsúlyúakat - derült ki egy nagy létszámú új kutatásból.

A mélyvénás trombózis akut kezelése után nagy szerepe van a véralvadásgátló terápiának, ugyanis ekkor a hangsúly az ismételt trombózis megelőzésén és a poszttrombotikus szindróma (PTS) elkerülésén van. Azonban olykor megesik, hogy a kezelés ellenére a betegnél mégis kialakulnak vérrögök.

Lassú emésztés? Horkolás? Vérző ínyek? Zavaró, de nem nagy egészségügyi problémák - gondolja az átlag ember, holott mindegyik a szívroham egyik tünete lehet. Ismerjük fel ezeket a tüneteket!

Az Egészségügyi Világszervezet szerint beazonosítható a 6 fő rizikófaktor, amely a négy legelterjedtebb krónikus betegség hátterében állhat. Dr. Vaskó Péter kardiológus a veszélyeztetettek kivizsgálásának döntő jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Ismert, hogy a dohányzás az egyik legfontosabb rizikófaktor a szívinfarktus, a szélütés és az érszűkület kialakulásában, de bebizonyosodott az is, hogy a passzív dohányzás is növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések arányát. Dr. Kósa Éva angiológus az összefüggésekről beszélt.

Egy új kutatás szerint összefüggés van a menopauza körüli hőhullámok, illetve a szív- és érrendszeri betegségek között. A szív- és érrendszeri problémákat ma már nem nevezhetjük "férfibetegségeknek".

Hazánkban 40-50 ezer ember kap évente agyvérzést, s ami még ennél is sokkolóbb, hogy a szélütés következményeként minden félórában meghal egy ember. Ismerjük-e a tüneteket, tisztában vagyunk-e az agyi érbetegségek gyógyulási esélyeivel?