Veszélyben azok, akik nehezen dolgozzák fel a stresszt
Az erős munkahelyi nyomásból eredő stressz 46 százalékkal növelheti az érelmeszesedés folyamatának előrehaladását azokban az emberekben, akik különösen érzékenyen reagálnak a stresszre - derült ki az amerikai School of Public Health in Berkeley kutatói által elvégzett tanulmányból. A vizsgálat kimutatta, hogy azoknál, akik komolyan veszik a munkájukat és az átlagosnál nehezebben dolgozzák fel az őket érő stresszt, megfigyelhető a nyaki artériák belső falainak megvastagodása és a meszes plakkok lerakódása, amely később akár az ér teljes elzáródásához is vezethet. Mindkét faktor az érelmeszesedés előrehaladását jelzi és előrevetíti a szív- és érrendszeri betegségek megjelenését.
Bár nehéz megbecsülni, hogy hány embert fenyeget a szívinfarktus a folyamatos stresszhelyzetek miatt, az INTERHEART című tanulmány elemzése szerint a bekövetkező szívinfarktusok 20-30 százaléka mögött húzódhat meg lelki stressz.
Ugyanez a tanulmány - amely 52 ország 25 ezer betegét vizsgálta - kapcsolatot mutatott ki a depresszió, a munkahelyi és magánéleti stressz, valamint az akut szívinfarktus között. A chilei Pontifical Catholic University kardiológus professzora, dr. Monica Acevedo szerint ebben a vizsgálatban a pszichoszociális kóroki tényezők még a cukorbetegségnél , a dohányzásnál, a magas vérnyomásnál és az elhízásnál is erősebb jelzői voltak a szívinfarktus előfordulásának. Természetesen mindez nem jelenti, hogy az egyéb életmódbeli kockázati tényezőket, így a cukorbetegséget, a dohányzást, a magas vérnyomást és az elhízást figyelmen kívül lehet hagyni, de a stresszkezelés jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni.
Ezért olyan veszélyes az érszűkület
Az érelmeszesedés folyamata során az érbelhártya sérülését követően az érfalba került zsírokat az ott összegyűlő fehérvérsejtek először bekebelezik, majd idővel meszes plakkokká formálódnak. A plakkokba kalcium épülhet be, amely törékennyé teszi a zsíros lerakódást. A verőerek elveszítik rugalmasságukat, érbelhártyájuk megvastagodik. A plakkok felszínéhez a vérben keringő vérlemezkék hozzátapadnak, tovább csökkentve az erek átmérőjét, a vérrög pedig az eret akár teljesen is elzárhatja.
A betegség már egészen fiatal korban elkezdődhet, és az évek során folyamatosan, némán halad előre, egyre több eret érintve. Az észlelhető tünetek későbbi életkorban jelentkezhetnek, amikor egy-egy plakk vagy vérrög - elzárva az érrendszer bizonyos szakaszát - szívinfarktust, agyi infarktust vagy érszűkületet okoz.
Fájdalommentes szűrővizsgálat
- Az arteriográfia egyszerű, fájdalmatlan vizsgálat, amellyel kiszűrhető a korai érelmeszesedés. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a felkarra helyezett mandzsetta segítségével a pulzushullám-sebesség mérése révén meghatározható az érfalak rugalmassága, amely az egész érrendszer állapotát tükrözi. Minél merevebbé válik az ér, annál gyorsabbá válik benne a véráramlás, ami közvetve azt jelzi, hogy megkezdődött az érelmeszesedés folyamata - ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
- A már ismert érbetegségekben is használható az arteriográfia: kiváló lehetőség arra, hogy a gyógyszeres kezelés hatásait kövessük. Az arteriográfia és az ezt is tartalmazó szűrőcsomagok elsősorban azoknak ajánlottak, akik valamilyen érbetegségre hajlamosító rizikófaktorral rendelkeznek: ilyen például a magas vércukorszint, az emelkedett koleszterinszint, a magas vérnyomás, a családban előforduló szívinfarktus, az agyi infarktus, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás - és természetesen a feldolgozatlan stressz.
Forrás: Budai Kardioközpont
