Dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont kardiológusa a koszorúér-betegség hatásairól beszélt.
Miért ilyen rosszak a magyar adatok?
2020-as elemzésében az Eurostat lakosságszámhoz viszonyítva hasonlítja össze az egyes uniós tagállamok statisztikáit. Ebből derült ki, hogy míg az EU-ban átlagosan 1 millió lakosra 1194 koszorúér-betegség miatti haláleset jut, addig Magyarországon ez az arány 3812. Ennél csak Litvániában jegyeztek le rosszabb adatokat, Szlovákia közvetlen Magyarország mögött „végzett”. Ezzel szemben Franciaországban például csak 466 halálesetet regisztráltak egymillió lakosra vetítve. Tény, hogy hazánkban az összes haláleset mintegy fele szív- és érrendszeri megbetegedések, negyede a szívizom elégtelen vérellátása miatt kialakuló iszkémiás szívbetegség miatt következik be, és egész Európára jellemző, hogy a betegségnek közel kétszer több áldozata van a férfiak, mint a nők körében.
Ha a koszorúér elkezd meszesedni, az végső soron a plakkok kialakulását készítheti elő. A plakkok zsírból és koleszterinből (és csak kis részben kalciumból) állnak össze, melyek hosszú évek, sőt gyakran évtizedek alatt halmozódnak fel, és akadályozzák a véráramlást, súlyosabb esetekben teljesen el is zárhatják a vér útját, az ismert következményekkel. Azért születhetett meg az érelmeszedés kifejezés, mert a plakkok idővel megkeményednek, szó szerint elmeszesednek.
A koszorúér elmeszesedés, a koszorúér-betegség sokáig tünetmentes lehet, ezért sokszor csak a súlyos szövődmények hívják fel a figyelmet a jelenlétére.
- Szívinfarktus: a koszorúerek nagyfokú szűkülete, illetve elzáródása miatt alakul ki, ami hosszú távon károsítja a szívizmokat, kezelés hiányában pedig halálos kimenetelű lehet.
- Szívelégtelenség: a koszorúér-betegségben szenvedő betegeknél előfordulhat, amikor a szív teljesítménye olyan mértékben csökken, hogy nem képes elegendő vért pumpálni a test minden egyes szervébe.
- Szívritmuszavar: ennek a betegségnek számos különböző típusa van, melyek közül a pitvarfibrilláció az egyik leggyakoribb, a kamrafibrilláció pedig az egyik legveszélyesebb.
Az adatok mögött elsősorban az életmódunk áll
A másodlagos prevenció területén az elmúlt 10 évben kétségtelen javulás igazolható hazánkban is, de még mindig nem sikerült megfelelően csökkenteni a magas vérnyomást, a koleszterinszintet, a dohányzók és alkoholfogyasztók arányát (utóbbi jelentősen rontja a szívelégtelenség lefolyását), és aggasztó az elhízottak és a cukorbetegek számának növekedése. "Az érelmeszesedés elleni leghatékonyabb védekezés az egészséges életmód kialakítása és fenntartása, valamint a már meglévő kardiológiai és más jellegű krónikus betegségek gondos kezelése" – hangsúlyozza dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont kardiológusa. - Előbbi célkitűzés miatt kiemelten hangsúlyos a megfelelő étrend, amely segít alacsonyan tartani, lejjebb vinni a rossz koleszterinszintet (LDL), vérzsírszintet (triglicerid), vércukorszintet, valamint a rendszeres mozgás, amely többek közt a fogyást is lehetővé teszi.
A túlsúly magával hozza a többi rizikófaktort is, mint a magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség, ezért a túlsúlyos, elhízott pácienseknek a normál testsúly elérése, de legalábbis a túlsúly csökkentése a cél, melyben az orvos és a dietetikus hatékony segítséget tud nyújtani. A már kialakult koszorúér-betegség sem jelenti azt, hogy a páciensnek élete végig „betegállományban” kell maradnia, sőt, az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az életmódnak döntő szerepe van abban, hogy elkerülhető legyen az ismételt érelzáródás. Ezért ebben az esetben is érdemes és fontos a kardiológus életmód tanácsait megfogadni, optimális esetben pedig igénybe venni az életmód orvoslás biztonságos és hatékony segítségét. Ilyen komplex kezeléssel és a páciens együttműködésével a koszorúér-betegek is teljes, jó minőségű életet élhetnek.
