Nálunk a legnagyobb a különbség
Az eltérés a várható élettartamban az utóbbi években néhány országban drasztikusan nőtt, a különbség Magyarországon a legnagyobb - írja a Napi.hu az IMF blogja alapján. Az alacsonyabb iskolai végzettségű férfiak átlagosan rövidebb ideig élnek, mint képzettebb polgártársaik: az eltérés nagyságát mutató skála két végén Olaszország és Magyarország áll. Az olasz férfiak életkilátásait 4 évvel, a magyarokét 14 évvel rontja az alacsonyabb szintű iskolázottság.
Alacsonyabb színvonalú szolgáltatás
Az egyenlőtlenség hatalmas veszteség egyéni és országos szinten is, ugyanis a rossz egészségi állapot hat a foglalkoztatásra, az egyén pedig kevesebb jövedelemre tesz szert élete során. A rossz egészségi állapotú munkaerő rontja az ország termelékenységét és fékezi a gazdasági növekedést.
Az egészségi állapot javítása olyan tényezőktől függ, mint a jövedelem, az oktatás, a táplálkozás, az egészséges ivóvíz és környezet, a higiénia és az egészségtudatos viselkedés. Emellett kulcsfontosságú tényező a hozzáférés is a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz, a szegények egészségügyi ellátása ugyanis gyakran nem biztosított, ha pedig mégis, akkor általában alacsonyabb színvonalú szolgáltatást kapnak.
Javulhatna az egészségi állapot
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az egészségügyi egyenlőtlenség szűkítésének megoldásához sokrétű megközelítésre van szükség, de a fiskális politikának kulcsszerepe van: a fiskális eszközök megfelelő kombinációja ugyanis javíthatja a minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést és a szegények egészségi állapotát. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben fontos lenne az ellátás kiterjesztése: vagyis hogy az alacsonyabb fejlettségű és a vidéki térségekben is biztosítani kellene a közfinanszírozott és a magánegészségügyi szolgáltatást. Az egyenlő hozzáférés nem vezet automatikusan a szolgáltatások egyenlő használathoz is, ezért a kormányoknak fel kell vállalni az ismeretterjesztést, valamint szociális programokon keresztül is biztosítani kell az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét.
Szabályozásokkal, iránymutatásokkal standardizálttá kellene tenni az ellátás minőségét, a szegények által leginkább igénybe vett intézmények számára pedig több forrás kell biztosítani, és olyan ösztönzőkre is költeni kellene, amelyekkel az egészségügyi ellátókat, orvosokat, nővéreket a teljesítményük javítására sarkallják.
1,3 évvel növekedne a várható élettartam
Az élelmiszer-segélyprogramokat, a támogatásokat és a diákétkeztetést általában hatékony eszköznek tartják az alacsony jövedelmű háztartások táplálásában, és kiemelik a tiszta ivóvíz- és csatornahálózat kiépítésébe való befektetés jelentőségét is. Az egészségi állapot javításához hozzájárulhat a dohányra , cukorra és alkoholra kivetett adó. Ezzel szemben az olyan támogatásoknak, amelyek hozzájárulnak a levegő szennyezettségének növekedéséhez, súlyos egészségügyi következményei vannak, ám ezeknek csökkentése az üzemanyagok árának növelésével 60 százalékkal csökkentheti a légszennyezettséggel összefüggő halálozást. A fiskális monitor szerint az egyenlőtlenségek felszámolása még az egészségi költés azonos szintje mellett is növelheti a várható élettartamot, átlagosan 1,3 évvel mind a feltörekvő piaci, mind az alacsony jövedelmű országokban.
Legjobban: