Vajon ezek csupán a stresszre vagy szorongásra adott reakciók átalakulhatnak-e fizikai betegséggé? A „pszichoszomatikus” kifejezés általában arra utal, hogy egy személynek pszichológiai tünetei vannak, amelyek valamilyen módon fizikai tüneteket okoznak.
Mit nevezünk pszichoszomatikus betegségnek?
A pszichoszomatikus betegségek elnevezés arra utal, hogy a test (görögül szóma) és a lélek (psziché) kölcsönhatása zavart szenved. E kórképek kialakulásának pontos mechanizmusa – vagyis a test és a lélek közötti megváltozott kapcsolat működése – mindmáig nem teljesen tisztázott.
A pszichoszomatikus betegségek alapja a bio-pszicho-szociális modell, amely szerint a testi tünetek a biológiai, pszichés és társadalmi tényezők együttes zavarából erednek. Krónikus stressz esetén az allosztázis – a szervezet alkalmazkodási folyamata – túlműködik: hormonális, immun- és idegrendszeri diszfunkciókhoz, oxidatív stresszhez és sejthalálhoz vezet, ami számos testi és lelki betegség hátterében állhat.
Hogyan vehetjük észre, hogy testünk jelzést ad a lelki bajokról?
Amikor tartós stressz, szorongás vagy elfojtott érzelmek terhelik a szervezetet, az idegrendszer és a hormonrendszer is folyamatos készenlétben működik. A stresszhormonok (például a kortizol) hosszú távon gyengítik az immunrendszert, gyulladásos folyamatokat indíthatnak el, és olyan tüneteket idézhetnek elő, mint a gyomorfájdalom, bőrproblémák, fejfájás vagy alvászavar. Ilyenkor a test nem „csak” fizikai hibát jelez, hanem üzenetet közvetít: valami nincs rendben a lelki egyensúlyunkkal.
Tipikus pszichoszomatikus tünetek:
- Fejfájás, migrén
- Asztma
- Emésztési problémák (pl. irritábilis bél szindróma - IBS)
- Mellkasi szorítás, légzési nehézségek
- Krónikus fájdalom
- Bőrproblémák (ekcéma, pikkelysömör fellángolása)
- Alvászavar, krónikus fáradtság
Ezek a panaszok természetesen valódi testi tünetek, de hátterükben sokszor nem található kimutatható szervi betegség – vagy a meglévő állapotokat súlyosbítja a lelki terhelés.
Mit tehet az orvostudomány?
Az 1950-es évek óta az ideggyógyászat területe óriási mértékben fejlődött. Nemcsak az emberi idegrendszer összetettségét és lenyűgöző természetét ismerték fel mélyebben, hanem azt az alapvető szerepet is, hogy a fontos testi funkciók fenntartásában milyen szerepet játszik.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Az orvosok néha nem tudják, hogyan diagnosztizálják vagy kezeljék a pszichoszomatikus rendellenességeket. Hol legyintenek, hol diagnosztikai vizsgálatok során keresik a tünetek megoldását, vagyis a végső diagnózist.
Világszerte már számos, a testet és lelket egységesen kezelő, azaz pszichoszomatikus szemléletű klinika működik. A pszichoszomatikus zavarokkal élők számára ez a fajta orvoslás egy átfogó alternatív megközelítést kínál. Ez a szemlélet nem csupán a testi tünetek kezelésére összpontosít, hanem az érzelmi, testi és társas tényezőket is figyelembe veszi. Mivel komplexen közelíti meg az embert, gyakran holisztikus gyógyászatként is emlegetik. Célja, hogy túllépjen azon a szemléleten, amely kizárólag a fizikai tünetek elkülönített kezelésére épül.
A pszichoszomatikus tünetek nem „képzeltek”, és nem múlnak el pusztán akaratból. A betegek aggodalmának meghallgatása és elismerése, valamint az érzelmi és társas stressz hatásának figyelembevétele rendkívül előnyös lehet mind a beteg, mind az orvos számára a lehető leghatékonyabb diagnózis felállítása szempontjából. A kezelés kulcsa az, hogy a testi tünetek mellett, a lelki háttérrel is foglalkozzunk. Ez magában foglalhatja a stresszkezelő technikákat (pl. relaxáció, jóga, mindfulness), pszichoterápiát, életmódváltást, és természetesen az orvosi kivizsgálást, hogy kizárjuk a szervi betegségeket.
Legjobban: