Az ókorban olyan neves orvosok, mint Hippokratész, lényegében az elme betegségének tekintették, és még a 19. század végén is „neurotikus affektusként” emlegették az asztmát. A betegség érzelmi összetevőjét persze később háttérbe szorították más patofiziológiai összetevők azonosítását követően.
Stressz, szorongás és légzési zavarok
Bár ma már tudjuk, hogy az asztma biológiai gyulladásos folyamatok révén zajlik, a pszichés tényezők továbbra is mind okként, mind következményként jelen vannak.
Az asztma tünetei, és kiváltó okai az életminőség romlásával, fáradtsággal, aktivitáskorlátozással, a társasági életre és a kapcsolatokra gyakorolt negatív hatásokkal, a munkakeresés és annak megtartásának problémáival, valamint a csökkent termelékenységgel járnak.
A pszichés stressz hatására neuro-immun és neuro-endokrin úton fokozódhatnak az asztmás tünetek, mint a rohamok és légzési panaszok. A szorongásos állapotok is gyakoribbak az asztmás betegek körében, és közvetlenül mérhető légzésromlást eredményezhetnek (pl. fokozott légzési frekvencia, bronchiális ellenállás). Az asztmában szenvedők akár hatszor nagyobb valószínűséggel szenvednek szorongástól vagy depressziótól, mint az átlag népesség.
Hogyan válthat ki a stressz asztmát?
A stressz miatt nagyobb valószínűséggel fogsz rosszabbul reagálni a szokásos asztmát kiváltó okokra, így a megfázásra és a mellkasi fertőzésekre. Amikor stresszes vagy, észreveheted, hogy:
- több asztmás tüneted van, rosszabbodnak a tüneteid, vagy úgy érzed, hogy az asztma jóval nehezebben kezelhető,
- gyorsabban dühbe gurulsz, ami szintén asztmás tüneteket válthat ki,
- többet iszol alkoholt vagy dohányzol, ami növelheti az asztmás tünetek kialakulásának kockázatát.
Azoknál az asztmás betegeknél, akik folyamatos vagy súlyos stresszel küzdenek, nagyobb az asztmás rohamok kialakulásának kockázata, és kórházba is nagyobb eséllyel kerülhetnek miatta. Ezt néha stressz okozta asztmának is nevezik.
Stressz és pánikroham - miért kapcsolódhatnak?
A fokozott stressz néha pánikrohamokhoz vezethet. Ilyenkor a test fizikai tünetekkel reagálhat, például felületes és gyors légzéssel, amit hiperventillációnak neveznek. Emellett szaporább pulzusszám is előfordulhat. Ez a légzési szokásokban bekövetkező változás növelheti az asztmás tünetek, például a mellkasi szorítás és a köhögés kialakulásának kockázatát. Ha stressz miatt légszomjat érzel, kipróbálhatsz relaxációs légzőgyakorlatokat, amelyek segíthetnek megnyugodni.
Az asztma és a lelki tényezők integrált kezelése
Egy tanulmány szerint, az asztmás betegek körében az szorongás és depresszió előfordulási aránya akár kétszerese is lehet a lakossági átlagnak, idültebb légúti panaszokkal, csökkent életminőséggel és gyakori kórházi ellátással összefüggésben. Emellett genetikai kutatások is alátámasztják, hogy az asztma és a depresszió között részben közös örökletes hajlam áll, vagyis a pszichés stressz – például depresszió – fokozott paraszimpatikus tónust indíthat el, amely bronchokonstrikcióhoz (a hörgők összehúzódása, vagyis amikor a légutak izomzata megfeszül, a légutak beszűkülnek) vezethet, míg a pszichés tünetek torzíthatják a légzési panaszok megítélését is.
A tudományos bizonyítékok azt sugallják: az asztma és mentális egészség-problémák közti kapcsolat nemcsak környezeti vagy életmódbeli tényezőkön, hanem genetikai és neuro-immun mechanizmusokon keresztül is működik. Ezért a klinikai gyakorlatban elengedhetetlen a depresszió és szorongás korai felismerése, az ehhez igazított kezelés, valamint a betegek és családjaik pszichológiai támogatása – egy integrált, test-lélek együttműködésre épülő megközelítés életminőség-javító hatására építve.
