Már rövidebb idejű orális fogamzásgátlás is számottevően csökkentheti a méhtestrák előfordulásának esélyét. Ám minél hosszabb ideig alkalmazzák ezeket a tablettákat a nők, annál nagyobb a védőhatás – derült ki a Semmelweis Egyetem friss tanulmányából, amelynek eredményeiről az intézmény oldalán is beszámoltak.
Időarányosan így nő a méhrák elleni védelem
Azon nők körében, akik valaha is szedtek fogamzásgátló tablettát, 39 százalékkal kisebb a méhtestrák kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik soha nem használtak ilyen gyógyszert. Az öt évnél rövidebb ideig történő alkalmazás 34, az öt évnél hosszabb használat 61, míg a legalább tízéves fogamzásgátló-szedés már akár 69 százalékos kockázatcsökkenéssel is járhat.
Amikor pedig a vizsgálatot kizárólag a kombinált – vagyis az ösztrogént és a progeszteront egyaránt tartalmazó – hormonális fogamzásgátlókra szűkítették, akkor még erősebb védőhatás mutatkozott: ezek alkalmazása 54 százalékkal kisebb méhrákrizikót mutatott a tablettát nem használókhoz viszonyítva. „Az orális fogamzásgátlók a hormonháztartás szabályozásán keresztül csökkentik a méhnyálkahártya sejtjeinek osztódását, ezáltal valószínűsíthetően kevesebb mutáció lép fel ezekben a sejtekben, ami hosszú távon csökkentheti a daganatok kialakulásának kockázatát” – magyarázta dr. Harajka András, a tanulmány első szerzője.
Ebben a korosztályban a leggyakoribb a méhrák
Napjainkban a méhtestrák a leggyakoribb nőgyógyászati daganat a magas jövedelmű országokban. 2020-ban több mint 417 ezer új esetet regisztráltak világszerte. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint pedig ez a szám akár 49 százalékkal is megemelkedhet 2050-ig. A növekvő esetszám hátterében az elöregedő népesség, az elhízás és a hormonális tényezők állnak. Korábbi kutatások szerint ráadásul az ösztrogén és a progeszteron szintje, valamint ezek egyensúlya is alapvető szerepet játszik a betegség kialakulásában.
A méhtestrák előfordulása több mint nyolcszor gyakoribb a 35 és 70 év közötti nők körében, mint a fiatalabbaknál. Az elhízás, vagyis a 30 feletti testtömegindex emellett csaknem háromszorosára, a késői menopauza pedig több mint kétszeresére növelheti a kockázatot, míg a szülés (paritás) akár 31 százalékkal is csökkentheti azt. Az adatok szerint egyébként világszerte több mint 150 millió nő szed orális hormonális fogamzásgátlót.
