Betegségek, melyek öröklődnek anyáról lányára

Vannak olyan betegségek, amelyek kifejezetten a női ágon, tehát anyáról lányra öröklődhetnek.

Csontritkulás, ízületi gyulladás

A csontritkulás például egy olyan betegség, amely gyakrabban érinti a nőket, ráadásul a genetikai hajlam az egyik legfontosabb rizikófaktora. Többségében menopauza után jelentkezik: ilyenkor a csontok kálciumot vesztenek és törékenyebbé válnak. Fontos tudni, hogy a dohányzás és a szénsavas üdítők fogyasztása növelheti a csontok törékenységét. Bár a sokízületi gyulladás ( reumatoid artritisz ) kiváltó oka pontosan nem ismert, de a szakemberek szerint genetikai és környezeti faktorok kombinációjának hatására alakul ki.

Korai öregedés, elhízás

A glaukóma nevű szembetegség is gyakoribb a nőknél, és a betegségért felelős genetikai mutációk szintén örökölhetőek. Ugyanez a helyzet a mellrákkal és a petefészekrákkal is.

Kutatások bebizonyították, hogy bizonyos gének befolyásolják azt, hogy a testünk milyen hosszan képes ellenálni az öregedési folyamatoknak . Ezek a gének anyai ágon öröklődnek. Ha egy nő az anyjától sérült DNS-t örököl, akkor korai öregedéssel kell számolnia. Sajnos a tudósok egyelőre nem tudták kideríteni, hogyan lehet visszafordítani ezt a folyamatot. Fontos tudni továbbá, hogy a női testben a zsírpárnák eloszlása is a genetika határozza meg. Ha ennek a zsírnak jelentős része a hasi részen helyezkedik el, az megduplázza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. A véráramban található koleszterintöbblet szintén lehet örökletes, így tulajdonképpen a szívrohamra való hajlam is átadható.

Alzheimer-kór, depresszió, migrén

Az Alzheimer-kór a demencia egyik leggyakoribb formája, és sokkal nagyobb eséllyel jelentkezik nőknél, mint férfiaknál. A hajlam ebben az esetben is örökölhető. Emellett kutatások szerint a krónikus álmatlanság nemcsak pszichés, hanem genetikai eredetű is lehet, akárcsak a szorongásos betegségek és a depresszió. A nők között például kétszer annyi a depressziós, mint a férfiak között, és ez az állapot akár krónikussá is válhat. A szülés utáni depresszióra és a migrénre való hajlam szintén örökölhető.

Ez is érdekelheti

DNS

Boldogkői Zsolt molekuláris genetikus: „a génjeinket sokan a sorsszerűséggel azonosítják, a helyzet azonban nem ez”

génszerkesztés

„A genetikai meghatározottság nem végzetes sors” – Falus András a gyógyítás egyik legígéretesebb lehetőségéről

kutatás

Rendkívüli eredményt értek el debreceni kutatók

genom

Szegedi kutatók fontos szoftvert fejlesztettek

Forrás: brightside.me