A Skandináviában dolgozó kutatók a írja a Medical Xpress.
Testünk jelentős részét nem akaratlagosan szabályozza az idegrendszerünk. Szívverésért, a véredények, a máj működéséért az úgynevezett paraszimpatikus idegrendszer a felelős. Ez önállóan szabályozza a funkciókat. Mindeddig úgy hitték a tudósok, hogy e rendszer sejtjei olyan sejtekből keletkeznek, amelyek embrió korunkban tesznek meg rövid távolságokat, így jutnak el a későbbi szervekbe. Ez a modell azonban nem magyarázta meg, hogy amikor az embrió már nagyobb, de bizonyos szerveink még nem fejlődtek ki, oda hogy jutnak el e „lassú” sejtek, amelyekből később kéne kialakulniuk tehát a paraszimpatikus rendszert alkotósejteknek.
A perifériás idegrendszer fejlődésére most egy alapvetően más modellt ajánlanak a Karolinska Intézet kutatói. Háromdimenziós rekonstrukciókat készítettek egérembriókból, és kimutatták: éretlen gliasejtekből (Schwann-sejtprekurzorokból – ezekről lásd a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet honlapján található információkat ) alakulnak ki a paraszimpatikus rendszer alkotói. Ezek „utaznak” a perifériális idegek mentén, és így jutnak el a test távolabbi szöveteibe, szerveibe.
Ezek az éretlen sejtek a jól ismert őssejtek bizonyos tulajdonságait idézik. Ezért nem is meglepő, hogy a szóban forgó sejteket magyarul idegi őssejtnek, idegi progenitor sejteknek is szokták nevezni. Ezekből ugyanis további, más sejtek alakulhatnak ki. Így például a melanociták, a pigmentsejtek is ilyen gliasejtekből keletkeznek, ezt már korábban is tudták a tudósok. Az új kutatást Igor Adameyko vezette a Karolinska Intézetben, munkatársával, Patrik Ernforsszal együtt. Mindketten a Karolinska Intézetben dolgoznak.
