Neurológia

Krónikus betegségként a szklerózis multiplex (SM) nemcsak az érintettek fizikai egészségére van kihatással, de nagyon sokszor pszichés hogylétüket is alapjaiban forgatja fel. Mi segíthet számukra a lesújtó diagnózis feldolgozásában?

Bár a legtöbben az izomműködés zavaraira asszociálnak a szklerózis multiplex (SM) kapcsán, valójában azonban a betegek mintegy felénél kognitív problémák is jelentkeznek. E panaszok felismerése és kezelése ugyanakkor még gyerekcipőben jár.

Nemcsak a szem betegsége, hanem az idegrendszer károsodása is veszélyeztetheti a látást - hívta fel a figyelmet közleményében a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány a látás világnapja alkalmából. A szklerózis multiplexnek gyakran az egyik kezdeti tünete a látóideg-gyulladás, Devic-szindrómában, avagy NMO-betegségben pedig tünetmentes állapotból akár napokon belül teljes vakság alakulhat ki.

Jelenleg több mint 55 millió ember szenved demenciában világszerte. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég közzétett jelentése szerint azonban az érintettek száma 2030-ra 40 százalékkal nőhet, és akár a 78 milliót is elérheti.

Kezdődik a tanév, sok új nevet kell megjegyezni, de az alábbi pszichológiai trükkökkel ez könnyedén menni fog.

A kor előre haladtával voltaképp természetes jelenség, ha romlik kicsit a memória. Azonban nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy több betegség tünete is lehet, ha nem emlékszünk nevekre, helyszínekre, dátumokra.

A kézfejben érzékeny receptorok találhatóak, amelyeket idegek kötnek össze az aggyal. Ha az idegek valamelyike becsípődik vagy megsérül, akkor nem képes eljutni minden érzékeléssel kapcsolatos információ az agyhoz, aminek zsibbadás az eredménye.

Testünkben többféle zsírszövet található, és ezek eltérő módon hatnak szervezetünk működésére. A bézs zsírsejtek például az agyunkat is védik.

Különleges hidrogélt alkottak a Parkinson-kór és más neurológiai betegségek kezelésére ausztrál kutatók.

Mesterséges intelligenciával egy nap alatt megállapítható lehet a demencia - állítja egy friss kutatás.

Az idegrendszeri károsodásban érintett betegek rehabilitációját segítő, nemzetközi színvonalú kutatásfejlesztési és szolgáltatási centrumot hozott létre a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Debreceni Egyetem, valamint az Országos Mozgásszervi Intézet Pécsett - számolt be róla közleményben a PTE.

Az epilepsziás betegek gyógyszeres kezelésének hatékonyabbá tételére fejlesztettek ki egy újfajta leheletvizsgálatot a Bázeli Egyetem kutatói.

A túlzott kávéfogyasztás csökkentheti az agytérfogatot és növelheti a demencia kockázatát.

Míg régebben kifejezetten ellenjavallt volt, addig napjainkban a legújabb kutatások tükrében minden betegnek ajánlott a rendszeres testmozgás szklerózis multiplex (SM) esetén. Lássuk, hogyan segítheti a fizikai aktivitás az idegrendszeri megbetegedés kordában tartását.

Nem feltétlenül kell azonnal megkongatni a vészharangokat, de a következő tüneteket ne hagyjuk figyelmen kívül.

A legfontosabb személyiségjegyeink már a születésünkkor kialakulnak - állítja egy friss tanulmány.

Ha választhatnak egy jól megvilágított utca és egy sötét sikátor között éjszaka, a legtöbben alighanem az előbbin sétálnak tovább. A sötétség miatt ösztönösen egyfajta félelemérzet ütheti fel a fejét bennünk. Ausztrál kutatók most részben magyarázatot találták a jelenségre.

Ilyen hosszútávú következményre is fel kell készülni a tudósok szerint.

A szakemberek úgy vélik, eredményeik megnyithatják az utat a személyre szabott zeneterápia előtt.

A legkorábbi gyermekkori emlékek két és fél éves kortól kezdődhetnek egy kanadai kutatás szerint.

Egy friss kutatás mutatott rá, mi utalhat arra, hogy a jövőben akár nálunk is kialakulhat ez a súlyos betegség.

Kutatások igazolták, hogy már három hónapos kortól képződnek emlékek, hosszú távon azonban ezeket mégsem tudja elraktározni az agyunk.