Vírusok, amelyek légúti panaszokat okoznak

Miközben az egész világ figyelme most az új típusú koronavírusra és a világjárványra szegeződik, hajlamosak lehetünk megfeledkezni arról, hogy nem ez az egyetlen vírus, amely bármikor megtámadhatja a légutakat. Lássuk, milyen egyéb kórokozók válthatnak ki kellemetlen panaszokat, különösen a téli hidegebb környezetben.

Miközben a pandémia komoly kihívás elé állítja a világot, számos szakember dolgozik azon is, hogy egyéb légzőszervi vírusok ellen megfelelő megelőzési és kezelési eszközöket találjanak. Connor Bamford és Grace C. Roberts, a belfasti Queen's Egyetem két virológus kutatója a The Conversation oldalán megjelent közös cikkükben azokat a vírusokat vették sorra, amelyek évről évre visszatérő problémát okoznak hosszú idő óta, és amelyekkel szemben szintén védekeznünk kell.

Rhinovírusok

Hogyan árulkodhatnak a tünetek arról, hogy COVID-19-cel, influenzával vagy náthával van-e dolgunk? Részletek itt.

A rhinovírusokat - a görög rhinos kifejezésből származtatva az orr vírusait - rendszerint a közönséges náthával, avagy megfázással szokták kapcsolatba hozni, hiszen általában a felső légutakat megfertőzve orrdugulást és orrfolyást okoznak. Ezzel együtt akad egy rosszindulatúbb oldaluk is, súlyosbíthatnak ugyanis olyan alsó légúti megbetegedéseket, mint azasztmavagy a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). Folyamatosan terjedhetnek az év során, és mivel egy rendkívül változatos víruscsoportról van szó, védőoltás sem létezik ellenük. Szintén nincsenek hatékony antivirális gyógyszerek rhinovírusok ellen, habár a tudósok ezen már dolgoznak annak érdekében, hogy elősegítsék például az asztma és a COPD kordában tartását. Érdekesség, hogy rhinovírusokat eddig csupán emberekben mutattak ki, akárcsak az, hogy közeli rokonságban állnak olyan vírusokkal, amelyek bélrendszeri fertőzésekért felelősek.

koronavírus, COVID-19, nátha, megfázás, influenza, légúti panaszok
Az új koronavírus mellett számos egyéb vírus is okozhat légúti panaszokat. Fotó: Getty Images

Adenovírusok

Az adenovírusokat elsőként az orrmandulából, avagy az adenoidból izolálták - innen származik tehát az elnevezés. Több mint ötven humán adenovírust különböztetünk meg, többségük pedig légúti megbetegedést okoz. Akad közöttük azonban emésztőrendszeri fertőzésért, szaruhártya-gyulladásért és húgyúti gyulladásért felelős vírus is. A legtöbb egészséges embernél ezek a vírusok csupán enyhe, rövid ideig tartó megbetegedést váltanak ki, ugyanakkor jellemzően gyorsan terjednek sűrűn lakott helyeken. Az adenovírusok ellen ugyancsak nincs elérhető antivirális szer, bár léteznek újabb fejlesztésű készítmények, amelyek már eljutottak a klinikai kísérletek fázisáig. Továbbá a két legtöbb megbetegedést kiváltó adenovírus ellen létezik védőoltás is. Ezeket a vakcinákat elsősorban a fegyveres erőknél alkalmazzák. Érdekes kutatási területet kínál napjainkban az adenovírusok alkalmazása rákellenes terápiák részeként, mivel egyes vírustörzsek képesek szelektíven megfertőzni és elpusztítani a ráksejteket, miközben az egészséges sejteket érintetlenül hagyják.

Pneumovírusok

Embereket kétféle pneumovírus támadhat meg: a légúti óriássejtes vírus (respiratory syncytial virus, RSV) és a metapneumovírus (MPV). Az RS-vírust szinte mindenki elkapja élete során, az érintettek négyötöde még kétéves kora előtt. A legtöbb egészséges embernél afertőzéscsupán egy ronda megfázást eredményez, ami aztán speciális kezelés nélkül is magától gyógyul. Azoknál azonban, akik egyéb légzőszervi betegséggel is küzdenek, így például asztmával, a következmények súlyosabbak lehetnek. Egy 2015-ben megjelent, a Bill Gates és felesége alapítványa által támogatott felmérés például megállapította, hogy egyetlen év leforgása alatt 3,2 millióan kerültek kórházba, valamint 59 ezer öt év alatti gyermek vesztette életét RS-vírus miatt. Ezen felül, bár sokat vitatott területről van szó, egyes szakemberek az asztma kialakulásával is kapcsolatba hozzák a kórokozót.

Parainfluenza-vírusok

Ebben az esetben a paramyxovírusok családjának egy alcsoportjáról beszélhetünk. A parainfluenza-vírusok közeli rokonságban állnak egyéb patogénekkel, így például a mumpsz és a kanyaró vírusával, és ugyancsak a légutakat megfertőzve a krupp legfőbb kiváltó okai. A betegségre jellemző, hogy az érintettek gyakran küzdenek ugató köhögéssel, amikor a köhögés kutyaugatásszerű formában jelentkezik. A parainfluenza-vírusok többnyire ősszel és tavasszal terjednek, és bár egyelőre nincs ellenük forgalomban sem vakcina, sem antivirális gyógykészítmény, a kutatók számottevő előrelépéseket értek már el a területen.

Influenzavírusok

Mind közül talán az influenzavírusok a legaggasztóbb légúti fertőzést okozó vírusok, mivel képesek világjárványt kiváltani, ahogy tették azt például az 1918-as spanyolnátha idején. Négy nagyobb csoportjukat különböztetjük meg A, B, C és D betűvel jelölve. Utóbbi kivételével mindegyik képes megfertőzni az embert, de főleg az A és B típusra jellemző, hogy akár alsó légúti megbetegedést és halált is eredményezhet. Az A típus elsősorban a vízimadarak kórokozója, habár emberi, sertés- és denevérpopulációkban is kering. Alkalmanként a madarak influenzavírusai átugorhatnak az emberre is, majd gyorsan terjedve pandémiához vezethetnek. Az influenzavírusok folyamatosan cirkulálnak emberek között, köszönhetően annak, hogy gyakran mutálódva képesek kicselezni az immunrendszert. Ebből ered az a probléma is, hogy bár vannak vakcináink influenza ellen, azokat azonban évről évre újra be kell adni, hogy tartani tudjuk a lépést a mutációkkal.

"Ezek tehát az embereket visszatérően megfertőző légzőszervi vírusok. Többségük ellen nincs a kezünkben védőoltás vagy hatékony gyógymód, miközben számos közülük aránytalanul súlyosan érinti a társadalom leginkább védtelen tagjait. Most, hogy a tudományos és publikus figyelem középpontjába kerültek a légúti fertőzések, meg kell ragadnunk a lehetőséget, hogy előrelépést tegyünk a védekezés terén mind a kutatások révén, mind a megelőzést szolgáló módszerek által, mint a fokozott kézhigiénia vagy a szociális távolságtartás" - hangsúlyozta a két virológus.

)
Tiszta levegő (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +30, +36 °C
Minimum: +14, +20 °C

A többórás napsütést időnként gomolyfelhők zavarják, legfelejebb délen lehet elvétve egy-egy zivatar. Mérsékelt szél mellett 31, 36 fokos maximumhőmérsékletekere számíthatunk. Vasárnap sem érkezik front, fokozódik a kánikula. A migrén mellett a keringési panaszok is gyakoriak lehetnek, egyre többen tapasztalhatnak alvászavarokat is. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta kockázata. A déli órákat javasolt árnyékos, hűvös heéyen tölteni. Az érzett hőmérséklet még a mért értkeknél is magasabb lesz. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)