Amikor az izmainkat mozgatjuk, folyamatosan megfeszítjük majd elernyesztjük, ellazítjuk őket, például a járás során, vagy amikor megragadunk valamit. Más izmok szintén ugyanígy dolgoznak, azonban ezek a mozgások nem tudatosak (például ahogyan egyenesen tartjuk magunkat).
Időről időre az izmaink vagy csak egy-egy izomrost akaratlanul összerándulhatnak, majd ellazulhatnak. Az izomgörcs egy olyan akaratlan izomösszehúzódás, melyet nem követ elernyedés. Az izomgörcsök gyakran szabad szemmel is láthatóak vagy kitapinthatóak.
Az izomgörcs a testünkön bárhol előfordulhat (főkent a vázizomzatban, de a simaizomból álló szervekben, például a méhben, a belekben, a légcsőben stb. is), érinthet egy izmot vagy izomcsoportot, az időtartama néhány másodperctől akár egy negyed óráig is eltarthat. Időnként egy rövid időre elmúlik, majd újra visszatér. Az izomgörcsök nagyon gyakoriak, az emberek 95 százaléka megtapasztalja őket életében legalább egyszer.
Mi állhat az izomgörcs hátterében?
Az izomgörcsöket három nagy típusba oszthatjuk: valódi izomgörcsök, merevgörcsök és disztónikus görcsök. A valódi izomgörcs egy izmot vagy izomcsoportot érint, és a szakemberek szerint az izmot stimuláló idegek túlérzékenysége okozza.
A valódi izomgörcs oka lehet sérülés (a görcs megakadályozza például a sérült testrész mozgatását), túlerőltetés, kiszáradás, bizonyos gyógyszerek vagy vitaminhiány, elsősorban a magnézium és a kalcium hiánya. Az éjszaka előforduló vádligörcs is a valódi görcsök közé tartozik, ám ennek okát még nem sikerült megállapítani.
A merevgörcsnél a test összes, az izmokat stimuláló idegsejtje aktiválódik, ez pedig az egész testre kiterjedő izomösszehúzódásokat és görcsöket okoz. A merevgörcs a tetanusz nevű toxinról kapta a nevét, mely pontosan ilyen hatással van az idegsejtekre. Azonban a merevgörcs akkor is jelentkezhet, ha nincs ilyen toxin a szervezetben. A merevgörcsöt gyakran okozhatja az alacsony kalcium- vagy magnéziumszint. A merevgörcs sokszor összekeverhető a valódi görccsel, de a merevgörcsnél az idegstimuláció miatt egyéb tünetek is jelentkezhetnek, például zsibbadással vagy bizsergéssel.
A disztónikus görcsöknél általában azok az izmok az érintettek, melyek nem feltétlenül szükségesek egy adott mozgáshoz, vagy a görcs hatására a normális iránnyal ellentétes módon húzódnak össze. Ezek a görcsök általában kisebb izmokat vagy izomcsoportokat érintenek (például a szemhéjon, az állkapcson, nyakon stb.). Ez a görcstípus jelentkezik például a sokáig ismételt mozgásoknál, írásnál, hangszeres játéknál.
Az izomgörcsöknek különböző válfajai lehetnek
Közvetett módon bizonyos gyógyszerek is okozhatnak izomgörcsöket, például vízhajtók (ezek ugyanis felborítják a szervezet elektrolit-egyensúlyát), koleszterincsökkentők , a magas vérnyomás, az asztma, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór vagy a csontritkulás kezelésére alkalmazott szerek.
A vitamin- és ásványianyag-hiány is szerepet játszhat az izomgörcsök kialakulásában . A leggyakrabban a magnézium és a kalcium okozhat görcsöket, de időnként a káliumhiány is görcsökhez vezet (igaz, ez utóbbi főleg izomgyengeséggel jár együtt). A vitaminok közül a B1, B5 és B6 vitamin hiánya okozhat izomgörcsöket, ám azt, hogy pontosan miért, még nem tudták megállapítani a kutatók.
Mit tehetünk az izomgörcs ellen?
A legtöbb izomgörcs megszüntethető akkor, ha az izmot sikerül kinyújtóztatnunk, ellazítanunk. A lábszár izmainál például jótékony hatású lehet a sétálgatás vagy az, ha a falhoz támaszkodva megnyújtjuk a vádlit ("eltoljuk" a falat), esetleg ha ülve kinyújtjuk a lábunkat, és felfelé feszítjük a bokánkat. A kézfejben jelentkező görcsnél nyomjuk a tenyerünket erősen az asztalra. Az érintett terület masszírozása, átgyúrása is segíthet, mint ahogy az is, ha melegítjük az izmot, például borogatás segítségével. A megfelelő folyadékpótlás különösen fontos, főleg akkor, ha az izomgörcsöt sportolás, komoly fizikai igénybevétel okozza. Az izomgörcs gyógyszeres kezelésére az esetek nagy részében nincs szükség, főleg azért, mert az izomgörcsök gyakran már azelőtt elmúlnak, hogy a gyógyszer egyáltalán hatni kezdene.
Megelőzhetjük az izomgörcsöket?
Sportoláskor kiemelt fontosságú, hogy megfelelően bemelegítsünk, edzés után pedig nyújtsunk. Ezzel nemcsak az izomgörcsöket, de a sérüléseket is megelőzhetjük. Sportoláskor (főleg a melegben, szabadban) nagyon fontos a megfelelő folyadékpótlás - ha hosszan mozgunk, akkor olyan italt válasszunk, mellyel az elveszített elektrolitokat is pótolhatjuk. Érdemes sós rágcsálnivalókat is a kezünk ügyébe készíteni, ezzel ugyanis nemcsak ásványi anyagokat viszünk be a szervezetünkbe, de a sós ételek hatására többet is iszunk!
A lábszárgörcs igen gyakori a várandós kismamáknál , nekik érdemes étrend-kiegészítőkkel pótolniuk a kalciumot és a magnéziumot. A disztónikus görcsöknél, melyek inkább a sokáig ismételt mozdulatoktól, nem pedig a komolyabb megerőltetéstől alakulnak ki, nagyon fontos, hogy megfelelő, ergonomikus környezetet alakítsunk ki: állítsuk be jól a székünket, válasszunk kényelmes testhelyzetet és eszközöket. Rendszeresen tartsunk szünetet, ez nemcsak az izomgörcsöket előzheti meg, de az agyunkat is felfrissíti!
