Mi is az a hirtelen halál?
A közelmúltban sokan felkaphatták fejüket a médiákban megjelent hírek, a fiatal labdarúgók szomorú esetei kapcsán. Volt, akit a pályán edzés vagy mérkőzés közben ért a halál, más pedig "titokzatos körülmények" között, közvetlen a fizikai terhelés után hunyt el. Mi áll ezen halálesetek hátterében? Csak a labdarúgókat fenyegeti e hirtelen halál veszélye?
Megpróbálunk fényt deríteni ezekre a kérdésekre.
Dr. Pavlik Gábor, a Semmelweis Egyetem Testnevelés karának orvosa, aki mellesleg több mint húsz éve a magyar vízilabda-válogatott sportorvosa is, állítja, hogy a civil lakosságot épp olyan mértékben érintheti és érinti a hirtelen halál, mint a sportolókat, csak a civil populáció esetei nem kerülnek rivaldafénybe.
A hirtelen halál - hogy valaki "előzmény nélkül" meghal, - bekövetkezhet nemcsak sporttevékenység közben, hanem álmunkban is.
E halálesetek hátterében általában a szívinfarktus áll, de minden eset más és más. Van, amikor a szomorú esemény valamilyen szívrendellenesség, rosszullét után, máskor meg minden előjel nélkül következik be.
Mik lehetnek az okok?
Az ilyen jellegű haláleseteket többnyire nem előzi meg semmilyen rosszullét, de bizonyos jelekből azért lehet következtetni a veszélyekre. Ilyen fenyegető jelnek számít a szív koszorúereinek oxigén-ellátási zavara, ami a mindennapi életben nem nagyon derül ki, de a terheléses EKG kimutathatja. Figyelmeztető jelnek számítanak a különböző szívritmus-zavarok is. Az EKG görbén felfedezett "hosszú QT", vagyis a szívkamra hosszú megnyúlása van, akinél gondot okozhat, másoknál viszont semmi egészségügyi problémát nem jelent a sportpályafutás során.
A kamra-fibrilláció szintén veszélyes faktor lehet. Ilyenkor nem szabályos a szívműködés, a kamra nem ernyed el, csak "remeg", és nincs vértovábbító funkciója. Természetesen a stresszes, feszült, zaklatott életmód, a nem kipihenten történő túlzott fizikai igénybevétel, mind extra terhelést és ingert jelent a szervezetre nézve. Rizikófaktort jelenthetnek még az örökletes tényezők, a dohányzás, a vér koleszterinszintjének emelkedése vagy túlzott mértékű eltolódása.
Doppingszerek bűvöletében
Sok sportoló tétovázás nélkül beszed mindenféle gyógyszert, anélkül, hogy végiggondolná annak későbbi hatását. A "kokszolás" - ahogy sportnyelven hívják a teljesítményfokozó szerek használatát - és a doppingszerek alkalmazása óriási veszélyt rejt magában.
A szervezetben normális keretek között működik egy visszacsatolási rendszer, amely erős terhelés hatására figyelmeztet a fáradtságküszöb elérésekor, így nem kerül a szervezet (a tüdő-szív rendszer) túlterheléses fázisba. A doppingszerekkel ezt a fáradási határt lehet kitolni. Ez viszont nagyon veszélyes játék, ugyanis a "tiszta" szervezet kivédi a fáradással a kimerülést, de az ajzószerekkel manipulált nem.
1960-tól a római olimpiától vette kezdetét a doppingkorszak, amikor is a dán Jansen kerékpáros leesett a biciklijéről, majd nem sokkal ezután meghalt. A későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy a sportoló anfetaminnal doppingolt.
Felvetődik a kérdés, hogy a szervezet bele tudja-e magát hajszolni egy olyan kimerültségi állapotba, hogy onnan már nincs visszaút. Ésszerűen nem, mert a szervezet kivédi ezt.
A legtöbb veszélyesen túlhajszolt, végsőkig kimerített állapothoz hozzájárulnak bizonyos egészségügyi problémák. Egy megfázásos, lázas állapotban történő erőltetett fizikai tevékenység könnyen okozhat szívizomgyulladást vagy elhúzódó betegségeket szövődményezhet.
Ezért tilos betegen, lázasan a szervezetet erős fizikai aktivitásnak kitenni, "csúcsra járatni".
Fontos a rendszeres sportorvosi vizsgálat
Ha bármi csekélységnek látszó egészségügyi probléma felmerül, érdemes felkeresni a sportorvost, és kivizsgáltatni magunkat, mert egy ki nem pihent megfázásnak, láznak komoly következményei is lehetnek.
Az igazolt sportolókat rendszeresen szűrik, és ha indokolt, széleskörű, mindenre kiterjedő vizsgálatoknak vetik alá őket. A sportorvosnál rutinvizsgálatnak számít a kardiológiai EKG vizsgálat. Ha szükséges, elvégzik a 24 órás holter EKG-vizsgálatot is, ami kimutatja a ritmuszavarokat. A terheléses EKG a terhelésre kiváltott ritmuselváltozásokat regisztrálhatja.
Az echokardiográfia, vagyis az ultrahangos szívvizsgálat tartalmazza a szív méreteit, a billentyűk helyzetét és az áramlási paramétereket. Ezekből nagyszerűen lehet következtetni a szívfunkciókra. A koszorúerek hálózatát sajnos csak katéterrel lehet vizsgálni, de indokolt esetben ezt is bevetik a szakemberek. Nem egyszer fordult már elő, hogy élsportolókat tiltottak el a sporttevékenységtől.
Fiatalon erősítsük a szívünket!
Érdekes állatkísérleteket végeztek, amelyek során fiatal patkányokat futtattak, edzettek. Ezen patkányok szívének koszorúér hálózata gazdagabb lett. A felnőtt korukban edzett patkányok szívereinél a fenti változások már nem jelentkeztek.
Így működik ez az embereknél is. A szív fejlesztésére a gyermekkor az ideális.
Ilyenkor a fizikai aktív életmóddal sokat tehetünk szívünk későbbi edzettségéért, tehát alapozni ifjúkorban kell. Ha a szervezet ifjúkorban nem kapja meg a megfelelő ingert, edzésmennyiséget, akkor kisebb az esély egy ellenálló, edzett szív kialakulására - említette dr. Pavlik Gábor.
Elgondolkodtató, hogy a labdarúgókat érintő halálesetek között sok az olyan külföldi, akiknek pályafutása a fejlődő országból indult. Ők valószínűleg nem kapták meg fiatal korukban a megfelelő alapozást, edzésmennyiséget, viszont tehetségük révén bekerültek a csapatba, ahol óriási hajtásnak, terhelésnek voltak kitéve mind pszichés, mind fizikális értelemben - vélekedett a szakember.
