Ősztől tavaszig tombol a vírusszezon: ilyenkor gyakorlatilag bármikor tüsszöghetünk, fájhat a torkunk, folyhat az orrunk, köhöghetünk , belázasodhatunk és ágynak eshetünk. Jogosan merülhet fel bennünk, hogy nátha vagy influenza döntött le minket a lábunkról. A kérdés azonban meglehetősen elméleti, hiszen erre tudományosan is alátámasztott, pontos választ csak hosszadalmas és drága laboratóriumi vizsgálatok eredményeként kaphatnánk. A tünetek nagy része mindkét fertőzés esetében megvan, de természetesen néhány közülük erősebb is lehet a többinél. A betegség súlyossága azonban összességében megmutathatja, hogy melyik vírussal állunk szemben.
A nátha sem egyszerű megfázás?
Hányszor hallottuk gyermekkorunkban, hogy ha nem öltözöl fel rendesen a téli hidegben, akkor megfázol, vagy náthás leszel? Szinte belénk ivódott, hogy a betegség megelőzésére használt szerek között az első helyen szerepel a sapka, a sál és a nagykabát. De a helyzet nem ennyire egyszerű. Ha hisszük, ha nem, a megfázás bizony vírusfertőzés következménye. Más kifejezéssel meghűlésnek, orr-garatgyulladásnak, náthának, hűléses hurutnak, idegen szóval pedig rhinopharyngitisnek, vagy rhinitisnek is nevezik. Elsősorban a felső légutakat, az orrunkat, a torkunkat és a tüdőnket támadják meg a kórokozók. A kellemetlen tüneteket nem az okozza, hogy a vírusok roncsolják a szöveteket, hanem az, ahogy a szervezetünk, pontosabban az immunrendszerünk reagál a jelenlétükre.
A betegség általában egy-másfél hétig tart, gyógymód pedig nincs rá, csupán a tüneteket lehet csillapítani. Ez persze nem jelenti azt, hogy gyakori kézmosással, arcmaszkkal, vagy éppen a zsúfolt zárt terek kerülésével ne lehetne csökkenteni a megfertőződés esélyét. Ennek ellenére teljesen normális, ha egy felnőtt egy évben kétszer-háromszor is náthás lesz, a gyerekeknél pedig az is, ha évente tíznél is több alkalommal fordul elő. A háttérben az áll, hogy a náthát nem egy kifejezett vírus okozza.
Bár a legelterjedtebb és legismertebb a rhinovírus , átlagosan az esetek felében ez támad meg minket, mégis több mint 200 fajtát tehetünk felelőssé a betegségért. Ide tartozik például az úgynevezett coronavírus, az adenovírus, az enterovírus és a metapneumovírus is. Sőt, az sem ritka, hogy ezek közül egyszerre több is jelen van a testünkben. A kórokozók általában cseppfertőzéssel terjednek, de a tárgyak felületén is sokáig életben maradnak. A gócpontot gyakran az óvodába, iskolába járó gyermekek jelentik, akiknek még nem elég erős az immunrendszere. A folyamat pedig egyszerű: megfertőzik a többieket, akik hazaviszik a szüleiknek és a testvéreiknek. Szakemberek szerint a náthát okozó vírusok a tünetek megjelenésétől számított első három nap alatt a legfertőzőbbek.
A nátha tünetei
Mindenesetre ha bizonyosságot szeretnénk, hogy náthásak vagyunk-e, a következőket érdemes megfigyelni:
- Ha nem szökik fel magasra a lázunk, csak 1-2 napig hőemelkedésünk van, valószínűleg "csak" náthával van dolgunk.
- Ha csupán enyhe fejfájást észlelünk, vagy egyáltalán nem is fáj a fejünk, akkor is szerencsésebben megúsztuk, mintha az influenza döntött volna ágyba minket.
- Ha nem érzünk izomfájdalmat, inkább meghűlésre kell gyanakodni.
- Cserébe viszont köhögünk, fáj a torkunk, tüsszögünk, be van dugulva az orrunk, vagy éppen folyik, azaz taknyosak vagyunk, a kellemetlen tünetek pedig gyengeséggel és étvágytalansággal kiegészülve napról napra erősödnek.
Az influenza akár két hétig is tarthat
Az influenza esetében is több vírustörzset érdemes megkülönböztetni. A legsúlyosabb, akár világméretű járványokat, azaz a pandémiákat általában az úgynevezett A vírus okozza, a B és a C inkább csak kisebb közösségeket betegít meg. A betegség akár néhány óra alatt is ledöntheti az embert a lábáról, és két hétig is tarthat. A szervezetet pedig annyira kimeríti, hogy a gyengeség akár további két hétig is érezhető. Nemcsak azért számít súlyosabbnak a náthánál, mert nehezebb belőle kilábalni, és magasabb lázat is okoz, hanem azért is, mert olyan szövődményei is lehetnek, mint például felső- és alsó légúti gyulladás, tüdő- vagy szívizomgyulladás . Ezek pedig kisgyermekeknél, időseknél, vagy krónikus betegeknél halálos kimenetelűek is lehetnek.
Az influenza tünetei
Szinte biztos, hogy influenzavírus okozta a betegségünket, ha a következőket figyeljük meg:
- Több napig is tart a láz, amely gyakran és tartósan magasra szökhet. Ez a szervezetünk védekező reakciója, hiszen a magas hőmérséklet gátolja a vírusok szaporodását.
- Influenza esetén szinte biztos, hogy ízületi és izomfájdalmat is érzünk.
- Az erős és görcsösfejfájásis az influenza egyik jellemzője, amelyben eltér a meghűléstől.
- Emésztőrendszeri panaszok is jelentkezhetnek, azaz az étvágytalanság mellett felléphet hányinger és hasmenés is.
- Emellett erős köhögés, torokfájás, orrdugulás és orrfolyás is előfordulhat, bár ezek kevésbé erősek, mint amikor csak megfázunk.
