A megszerzett tudás birtokában nem csak magunkon segíthetünk, hanem tehermentesíthetünk leterhelt intézményeket, mint például a mentőszolgálat, ahova naponta százszámra érkeznek az olyan segítségkérések, amelyeknek ellátása nem a mentők feladata, mégis gyakran rájuk hárul. Emiatt pedig előfordulhat, hogy a mentésirányítás egy súlyos esethez csak egy távolabbi autót tud küldeni, mert a területen állomásozó egység éppen egy tüdőgyulladásos beteget szállít kórházba, akinek panaszai már több napja fennállnak. És ez csak egyetlen példa.
Legyen háziorvosunk!
Éppen ezért most rávilágítunk, hogy az ellátórendszer elemei milyen esetekben a leghatékonyabbak. Kezdjük a háziorvossal. Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy van-e egyáltalán háziorvosunk. Magyarországon szabadon választhatunk háziorvost, tehát nem szükséges a területileg kijelölt orvoshoz menni, bárkit választhatunk, a lényeg, hogy legyen. A háziorvos feladata, hogy életünk során végigkövesse a velünk történő eseményeket, mármint azokat, amelyek egészségügyi vonatkozásúak. Azon túl, hogy influenzásan elmegyünk hozzá, tudnia kell a műtéteinkről, arról, ha például ügyeleti időben más orvoshoz fordultunk, ő tud minket táppénzre küldeni, sőt, még az oltásainkat is tőle kérhetjük.
A feladata sokrétű, ezért érdemes vele "állandó" kapcsolatban lenni. Sajnos köztudott, hogy ha az ember elmegy a háziorvosához, sokat kell várni. Ez mindenhol így van, és sajnos tudomásul kell venni, a várakozási időt bele kell kalkulálni az aznapi teendőkbe. Nagyon gyakran terhelődik háziorvosi jellegű feladat az orvosi ügyeletre, vagy a sürgősségi osztályra, sőt, a mentőkre is, pusztán azért, mert a beteg egyszerűen nem hajlandó kivárni a sorát a háziorvosnál . Aki most magára ismer, egyfelől ne lepődjön meg, ha ilyenkor az ellátórendszer indokolatlanul igénybe vett egyéb szegmenseinek képviselői számon kérik, hogy miért nem a háziorvosát kereste fel. Másfelől pedig a legtöbb háziorvosnál van lehetőség időpontot kérni, ilyenkor el lehet kerülni a több órás várótermi ücsörgést.
Mikor menjünk a háziorvosunkhoz?
Minden olyan betegség, vagy tünet esetén, amely banálisnak, megszokottnak mondható. Ilyen lehet például a megfázás, az influenza, a hasmenés , kisebb hányás, enyhe szédülés vagy rossz közérzet. Ezek a tünetek általában pár óra alatt alakulnak ki, és nem életet veszélyeztető állapotok, de szükség van orvosi vizsgálatra, esetleg gyógyszerre. A háziorvosunkat keressük fel akkor is, ha rendszeresen szedett gyógyszerünk fogytán van, és receptre van szükségünk. Jó tudni, hogy ügyeleti időben az ügyeletes orvosok legtöbbször nem tudnak TB-kedvezménnyel gyógyszert felírni, így már csak financiális okokból is érdemes időben gondoskodni a rendszeresen szedett gyógyszereink utánpótlásáról.
Érdekes kérdés, mi legyen akkor, ha ilyen jellegű tüneteink vannak, de nem tudunk elmenni a háziorvosunkhoz, mert valamilyen oknál fogva korlátozva vagyunk a mozgásunkban. (Mondjuk krónikus mozgásszervi betegségben szenvedünk, vagy akár csak egy lábtörés mellé szedtünk össze egy influenzát).
A háziorvos napi 4 órát van a rendelőben
A háziorvos napi rendelési ideje 4 óra - a rendelőben. A napi 8 órás munkarendjük másik 4 órájában az a feladatuk, hogy házhoz menjenek, vélhetően innen is kapták a nevüket. A törvényi háttér sajnos nem teljesen tisztázott, így gyakran azzal szembesülünk, hogy a háziorvosunk egyszerűen "nem hajlandó kijönni". Ilyenkor persze nincs mit tenni, hívni kell az ügyeletet - gondolnánk. Nos, azért, hogy az aktuális állapotjavulást elérjük, valóban a legcélszerűbb kihívni az ügyeletet, de ők nem ezért vannak. Úgyhogy azt javasolnánk, amint jobban leszünk, első dolgunk az legyen, hogy éljünk a szabad orvosválasztás jogával, keressünk egy másik háziorvost. Különösen fontos ez olyan esetben, amikor krónikus betegségben szenvedünk.
Természetesen a háziorvos felkeresése sem mindig szükségszerű. Amennyiben egy-két alkalommal volt hasmenésünk, vagy egyszer hánytunk, vagy lett egy kis hőemelkedésünk, vagy néhány órája köhécselünk, tüsszögünk, nos, ilyenkor nem ördögtől való először a házipatikánkat igénybe venni. Próbáljunk meg olyan vény nélkül kapható gyógyszerekkel segíteni magunkon (elsősorban láz- és fájdalomcsillapítók), amelyek teljesen hatékonyak, és így az orvosnál való várakozás idejét is inkább a pihenésre fordítsuk. Amennyiben kérdésünk van, fel is hívhatjuk az orvost, ő vagy az asszisztense készséggel ad tanácsot. Rendelési időn kívül pedig az orvosi ügyelet is hívható ilyen ügyben.
