Kutatók arra figyelmeztetnek, hogy egy szúnyogok által terjesztett vírus könnyen világméretűvé válhat, mert akár egyetlen mutáció is elég lehet ahhoz, hogy robbanásszerű terjedést váltson ki - szúnyogcsípés nélkül is.
Ilyen gyorsan terjed a Zika-vírus. Mint arról beszámoltunk , a Zika-vírus okozta betegség 2016-ban globális egészségügyi vészhelyzetet okozott. Főként Dél-Amerikában született több ezer agykárosult csecsemő, miután anyjuk a terhesség alatt megfertőződött. A vírusfertőzés az újszülötteknél mikrokefáliát (szokatlanul kicsi fejet) és súlyos értelmi fogyatékosságot okoz. A Cell Reports című folyóiratban ismertetett laboratóriumi kutatás azt sugallja, hogy a vírus könnyen mutálódhat, és az új variánsok rendkívül gyorsan fertőzhetnek. Még azokban az országokban is, ahol a korábbi Zika-járványok után immunitás alakult ki. Mivel a kisfejűség is egy mutáció eredménye volt 2016-ban, elméletileg kialakulhat egy újabb, agresszívabb variáns is az egész világon - írta a BBC .
Kutatók szerint a Zika-vírus egy lépésnyire lehet a pandémiától. Fotó: Getty Images
Alakváltó
A Zika-fertőzés tünetei: magas láz, kiütések testszerte, ízületi fájdalom. Eddig kevesen haltak meg a fertőzésben, és csak minden ötödik fertőzött embernél jelentkeznek tünetek, amelyek két hét után nyomtalanul elmúlnak. Noha a tudósok dolgoznak a terhes nőket védő Zika-vakcinán, jelenleg nincs működő gyógymód a vírus ellen a magzat számára. Így a fő lehetőség jelenleg a szúnyogcsípés elkerülése, csökkentése. A Zika-vírus a fertőzött Aedes szúnyogok csípésével fertőzi az embert, de szexuális úton is terjedhet. Ezek a rovarok az egész amerikai kontinensen - Kanada és Chile kivételével, ahol túl hideg van ahhoz, hogy megéljenek - és Ázsiában is megtalálhatók. Míg a legtöbb ember számára enyhe lefolyású a betegség, maradandó következmények nélkül, addig az anyaméhben lévő csecsemőkre katasztrofális következményekkel jár.
A kutatók sejtek és élő egerek segítségével rekonstruálták, mi történik, amikor a vírus ide-oda vándorol a szúnyogok, egerek és az emberek között. Azt találták, hogy amikor a vírus átjutott a szúnyogról az egerekre, akkor apró genetikai változások sora következett be. A vírus könnyen mutálódott oly módon, hogy még olyan állatokban is képes volt szaporodni és terjedni, amelyeknek korábban volt némi immunitásuk a szúnyogok által terjesztett fertőzés ellen. Sajnálatos módon, ha ez a variáns elterjedne, ugyanezekkel a problémákkal szembesülhetnénk a való életben is. Vagyis a vírus - immár elszakadva a szúnyogoktól - nemcsak azokat fertőzné újra, akik egyszer már átestek a fertőzésen és elvileg immunisak, hanem valószínűleg mindenkit.
A kutatók szerint további vizsgálatok szükségesek a vírus terjedésének megértése szempontjából. Bár a laboratóriumi eredmények egyértelműek, a való életben másképpen is - kedvezőbben vagy kedvezőtlenebbül - alakulhat a mutációk kimenetele. A kutatók szerint ugyanakkor meg lehet jósolni, hogy mely változatok okozhatnak jelentős problémákat a jövőben.
Délelőtt még nagy területen boríthatja vastag fátyolfelhőzet az eget, majd a déli óráktól nyugat felől csökken, szakadozik a felhőzet. Emellett a Dunántúlon gomolyfelhők is képződnek, amelyekből ott néhány zápor kialakulhat, máshol nem valószínű csapadék. A légmozgás gyenge, mérsékelt marad.A csúcshőmérséklet 12 és 17 fok között alakul.Késő estére 0 és +8 fok közé csökken a hőmérséklet. Az alapvetően nyugodt, tavaszias időben markáns fronthatás nem valószínű, legfeljebb gyenge hidegfronti jelleg jelentkezhet a gomolyfelhő-képződés és az elszórt záporok miatt, de ez nem tekinthető erőteljes frontátvonulásnak.
