Ahogy arról korábban írtunk, különböző tényezők játszanak szerepet abban, hogy a SARS-CoV-2 vírus kinél milyen súlyos megbetegedést okoz. Rizikófaktornak számít az idős kor, a fennálló krónikus betegség, de az elhízás is. Ezek azonban nem törvényszerűségek, a tudósok folyamatosan vizsgálják a COVID-19-betegek gyógyulási folyamatait, hogy többet tudjanak meg afertőzéslehetséges lefolyásairól. Az alábbiakban összefoglaljuk, általánosságban mire számíthat az, aki csak enyhébb, és mire az, aki súlyosabb tüneteket tapasztal magán.
Ha csak enyhébb panaszokat okoz a koronavírus
A COVID-19-betegek nagyobb része nem szorul kórházi ápolásra, mivel tünetei otthon is kezelhetőek. A legtöbben száraz köhögéstől és magas láztól szenvednek, ezek olyan jelek, amik esetén feltétlen telefonáljuk háziorvosunknak, hogy a protokoll szerint elvégezhessék nálunk a koronavírustesztet. Sok beteg beszámol ezeken kívül végtagfájdalmakról, kínzó fáradtságérzetről, kaparó torokról és fejfájásról.
Az enyhe tünetek kifejezés megtévesztő is lehet, mert több ember, aki átesett a fertőzésen, azt nyilatkozta, hogy soha életében nem érezte magát még ilyen rosszul. Ennek oka, hogy a szervezetet legyengíti a vírus elleni küzdelem. Megnyugtató mindenesetre, hogy általában egy héten belül elmúlik a láz, két héten belül a köhögés is meg szokott szűnni. A felépülést azzal segíthetjük, hogy minél többet pihenünk, sok folyadékot fogyasztunk és szigorúan betartjuk az orvosunk utasításait.
Gyorsan súlyosra fordulhat a betegek állapota
A koronavírus-fertőzést már csak azért is érdemes komolyan venni, mert a panaszok hirtelen súlyosabbá válhatnak. Az eddigi statisztikák alapján a megfertőződéstől számítva a 7-10. napon szokott ez bekövetkezni. Egyre nehezebbé válik a légzés és gyulladás alakul ki a tüdőben. Szakértők úgy vélik, ennek oka, hogy azimmunrendszertúlzott válaszreakciót ad a vírusra, és végeredményben ez indít el káros folyamatokat a testben. Ilyen esetben akár 8 hét is lehet a gyógyulás.
A legrosszabb állapotban lévő, intenzív osztályon kezelt páciensek légzéstámogatásra szorulnak. Az orvosok általában a véráramban keringő, rendelkezésre álló oxigén szintjének ellenőrzésével határozzák meg, hogy kinek van erre szüksége. Normál állapotban a véroxigénszint 95-100 között van, míg a 93 százalékos arány azt jelzi, hogy a beteg hamarosan szervkárosodást szenvedhet az oxigénhiány miatt. Ilyenkor a legtöbb esetben először oxigénpalackkal igyekeznek orvosolni a problémát, illetve sok helyen próbálkoznak azzal is, hogy hasra fordítják a betegeket, hogy így könnyebben telítődjön levegővel a tüdejük. Csak a legszükségesebb esetben kapcsolják lélegeztetőgépre a koronavírus-fertőzötteket - és sajnos tudni kell, hogy az ilyen súlyos állapotba kerülők közül nagy arányban halnak bele a betegségbe. Jó esetben azonban az intenzív osztályon kezelt páciensek 1-2 hónap után gyógyultan távozhatnak a kórházból.
Milyen hatással van COVID-19 a szervezetre hosszú távon?
Erre a kérdésre jelenleg egyetlen orvos, szakértő sem tud biztos választ adni, hiszen a fertőzés újszerűsége miatt nem áll rendelkezésre elegendő információ. Annyi azonban bizonyos, hogy azoknak, akik hosszabb kórházi ápolásra szorulnak, fel kell készülniük rá, hogy a koronavírus legyőzése után akár még hónapokba telhet, mire visszanyerik erejüket. "A fertőzés egyik sajátossága, hogy súlyos kimerültséggel jár együtt" - nyilatkozta Paul Twose, a Cardiff & Vale Egyetemi Kórház gyógytornásza, hozzátéve, hogy éppen ezért fontos, hogy időt hagyjunk testünknek a teljes felépülésre.
A fizikai állapotjavuláson kívül pedig foglalkozzunk a betegség lelki hatásaival is. Szakértők szerint a közeljövőben várhatóan sok COVID-19-beteg jelentkezik majd poszttraumás stressz (PTSD). Ennek feldolgozásához mindenképp érdemes terápiába kezdeni.
Forrás: BBC.com
Egy izlandi nő készíti a legbizarrabb védőmaszkokat. A tervező különleges munkáit az nlc.hu cikkében tekinteti meg.
