Ahogy arról korábban írtunk, különböző tényezők játszanak szerepet abban, hogy a SARS-CoV-2 vírus kinél milyen súlyos megbetegedést okoz. Rizikófaktornak számít az idős kor, a fennálló krónikus betegség, de az elhízás is. Ezek azonban nem törvényszerűségek, a tudósok folyamatosan vizsgálják a COVID-19-betegek gyógyulási folyamatait, hogy többet tudjanak meg a fertőzés lehetséges lefolyásairól. Az alábbiakban összefoglaljuk, általánosságban mire számíthat az, aki csak enyhébb, és mire az, aki súlyosabb tüneteket tapasztal magán.
Ha csak enyhébb panaszokat okoz a koronavírus
A COVID-19-betegek nagyobb része nem szorul kórházi ápolásra, mivel tünetei otthon is kezelhetőek. A legtöbben száraz köhögéstől és magas láztól szenvednek, ezek olyan jelek, amik esetén feltétlen telefonáljuk háziorvosunknak, hogy a protokoll szerint elvégezhessék nálunk a koronavírustesztet. Sok beteg beszámol ezeken kívül végtagfájdalmakról, kínzó fáradtságérzetről, kaparó torokról és fejfájásról.
Az enyhe tünetek kifejezés megtévesztő is lehet, mert több ember, aki átesett a fertőzésen, azt nyilatkozta, hogy soha életében nem érezte magát még ilyen rosszul. Ennek oka, hogy a szervezetet legyengíti a vírus elleni küzdelem. Megnyugtató mindenesetre, hogy általában egy héten belül elmúlik a láz, két héten belül a köhögés is meg szokott szűnni. A felépülést azzal segíthetjük, hogy minél többet pihenünk, sok folyadékot fogyasztunk és szigorúan betartjuk az orvosunk utasításait.
Gyorsan súlyosra fordulhat a betegek állapota
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A koronavírus-fertőzést már csak azért is érdemes komolyan venni, mert a panaszok hirtelen súlyosabbá válhatnak. Az eddigi statisztikák alapján a megfertőződéstől számítva a 7-10. napon szokott ez bekövetkezni. Egyre nehezebbé válik a légzés és gyulladás alakul ki a tüdőben. Szakértők úgy vélik, ennek oka, hogy az immunrendszer túlzott válaszreakciót ad a vírusra, és végeredményben ez indít el káros folyamatokat a testben. Ilyen esetben akár 8 hét is lehet a gyógyulás.
A legrosszabb állapotban lévő, intenzív osztályon kezelt páciensek légzéstámogatásra szorulnak. Az orvosok általában a véráramban keringő, rendelkezésre álló oxigén szintjének ellenőrzésével határozzák meg, hogy kinek van erre szüksége. Normál állapotban a véroxigénszint 95-100 között van, míg a 93 százalékos arány azt jelzi, hogy a beteg hamarosan szervkárosodást szenvedhet az oxigénhiány miatt. Ilyenkor a legtöbb esetben először oxigénpalackkal igyekeznek orvosolni a problémát, illetve sok helyen próbálkoznak azzal is, hogy hasra fordítják a betegeket, hogy így könnyebben telítődjön levegővel a tüdejük. Csak a legszükségesebb esetben kapcsolják lélegeztetőgépre a koronavírus-fertőzötteket - és sajnos tudni kell, hogy az ilyen súlyos állapotba kerülők közül nagy arányban halnak bele a betegségbe. Jó esetben azonban az intenzív osztályon kezelt páciensek 1-2 hónap után gyógyultan távozhatnak a kórházból.
Milyen hatással van COVID-19 a szervezetre hosszú távon?
Erre a kérdésre jelenleg egyetlen orvos, szakértő sem tud biztos választ adni, hiszen a fertőzés újszerűsége miatt nem áll rendelkezésre elegendő információ. Annyi azonban bizonyos, hogy azoknak, akik hosszabb kórházi ápolásra szorulnak, fel kell készülniük rá, hogy a koronavírus legyőzése után akár még hónapokba telhet, mire visszanyerik erejüket. "A fertőzés egyik sajátossága, hogy súlyos kimerültséggel jár együtt" - nyilatkozta Paul Twose, a Cardiff & Vale Egyetemi Kórház gyógytornásza, hozzátéve, hogy éppen ezért fontos, hogy időt hagyjunk testünknek a teljes felépülésre.
A fizikai állapotjavuláson kívül pedig foglalkozzunk a betegség lelki hatásaival is. Szakértők szerint a közeljövőben várhatóan sok COVID-19-beteg jelentkezik majd poszttraumás stressz ( PTSD ). Ennek feldolgozásához mindenképp érdemes terápiába kezdeni.
Forrás: BBC.com
Egy izlandi nő készíti a legbizarrabb védőmaszkokat. A tervező különleges munkáit az nlc.hu cikkében tekinteti meg.
Legjobban: