Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) nemrégiben közzétett tanulmánya az Egyesült Államok oltási kampányának első részében beadott 13,7 millió COVID-19 elleni vakcina után rögzített adatokat vizsgálta meg. A hivatalosan bejelentett és rögzített oltási reakciók mintegy 79 százaléka a beoltott nőknél jelentkezett - ehhez azonban hozzátartozik az is, hogy az oltóanyagok nagyobb részét (61 százalékát) kapták meg a hölgyek a tengerentúlon 2020 decembere és 2021 januárja között. Az adatokból az is kiderült, hogy az életveszélyes anafilaxiás reakciók túlnyomó többsége ugyancsak a nőknél lépett fel - számolt be róla a New York Times cikke . A Moderna vakcina beadatását követően 19 esetben regisztráltak súlyos allergiás reakciót, ezek mindegyike nőknél jelentkezett, míg a Pfizer-BioNTech oltóanyagánál dokumentált 47 anafilaxiás reakció esetében 44 volt a női érintettek száma. "Ezek az eredmények nem meglepőek, a nemek közötti különbségek összhangban állnak a korábbi oltások során tapasztalt arányokkal" - mondta el a jelentés kapcsán Sabra Klein, a Johns Hopkins Bloomberg közegészségügyi iskola immunológusa és mikrobiológusa.
Más vakcinákra is rosszabbul reagálnak a nők
Korábbi tanulmányok is megállapították már azt, hogy a nők körében gyakoribbak az oltásokra adott allergiás reakciók, mint a férfiaknál. A 2009-es sertésinfluenza -járvány idején a 20 és 59 év közötti lakosság számára beadott védőoltások után négyszer annyi nőnél jelentkezett allergiás reakció, mint férfi oltottnál, annak ellenére, hogy akkor a tengerentúlon akkor több férfi kapta meg a H1N1 elleni vakcinát. Egy másik tanulmány pedig arra világított rá, hogy az 1990 és 2016 között beadott felnőttkori védőoltások után jelentkező anafilaxiás reakciók mintegy 80 százalékban a nőket érintették. "Általánosságban elmondható, hogy a nők szervezetében több reakciót váltanak ki a különféle védőoltások" - nyilatkozta Julianne Gee, a CDC immunizációs biztonsági hivatalának orvosi tisztje. Ebbe beletartoznak a felnőttkorban megkapott oltóanyagok (mint például az influenza elleni oltások), valamint néhány csecsemőkori vakcina is, például a hepatitis B elleni vagy a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni kombinált MMR vakcina . Dr. Klein ugyanakkor hozzátette, ez nem feltétlenül jelent rosszat a nőkre nézve, az oltási reakciók ugyanis általában gyorsan múlnak, és azt jelzik, hogy az oltóanyag működésbe hozta a szervezet immunrendszerét.
Kattintson , és kiderül!
Mi okozza a különbséget?
Az oltási reakciók nemek közti eltérése több tényezőre is visszavezethető. Ezek közül az egyik a viselkedés, a férfiak ugyanis jellemzően ritkábban fordulnak orvoshoz a panaszaikkal, vagyis kevesebb alkalommal jelentik hivatalos formában az oltás után fellépő reakciókat. Ugyanakkor vitathatatlan szerepet játszik a felmerülő különbségekben a biológia is. "A nők immunválasza sok szempontból eltér a férfiakétól" - emelte ki Eleanor Fish, a Torontói Egyetem immunológusa. Ezt alátámasztják azok a kutatások is, amelyek kimutatták, hogy a lányok és nők szervezetében bizonyos oltások (például az influenza, az MMR, a sárgaláz, a veszettség és a Hepatitis A és B elleni oltóanyag) hatására kétszer annyi antitest termelődik, mint a férfiakéban, és gyakran a T-sejtek immunválasza is erősebb az esetükben. Ez Julianne Gee szerint különösen a fiatal felnőtteknél figyelhető meg, ami arra utal, hogy a különbség oka a hormonokban keresendő. A nemi hormonok - az ösztrogén, a progeszteron és a tesztoszteron - ugyanis képesek az immunsejtek felületéhez kötődni, és befolyásolni a működésüket. Az influenza elleni védőoltás esetében például az ösztrogén hatására több antitest termelődik a nők szervezetében. Ezzel szemben a tesztoszteron egyfajta immunszupersszánsként működik, dr. Klein elmondása szerint a férfi nemi hormon többek közt elnyomja a citokin nevű immunvegyületek termelését, ezért az influenza elleni védőoltás jellemzően kevésbé hatásos a nagyon magas tesztoszteron-szinttel rendelkező férfiaknál.
A hormonok mellett a genetikai különbségek is közrejátszhatnak az eltérő oltási reakciókban és a kialakuló immunitásban. Az X kromoszómán például számos, az immunrendszerrel kapcsolatos gén található - ebből a nőknek két példányuk is van, és bár az immunológusok régebben úgy vélték, hogy a hölgyek szervezetében az egyik X kromoszóma inaktiválódik, az új kutatások azt mutatják, hogy a gének 15 százaléka ezekben is működőképes marad. Az erőteljes immunválaszok magyarázatképp szolgálhatnak arra is, hogy az autoimmun betegségek túlnyomó többsége (80 százaléka) miért a nőket sújtja. "A nők nagyobb immunitással rendelkeznek, legyen az velük született, avagy vírusok, illetve oltóanyagok hatására kialakult védettség" - tette hozzá dr. Klein.
Kisebb dózis is elég lehet nekik
Nem elhanyagolható szempont továbbá a vakcinák dózisának nagysága sem. Tanulmányok kimutatták, hogy a nők szervezetében máshogy szívódnak fel az oltóanyagok, mint a férfiakéban, így sokszor kisebb adag is elegendő lenne számukra ugyanannak a hatásnak az eléréséhez. Ennek bizonyítása azonban régebben nem volt lehetséges, lévén az ajánlott gyógyszeradagokra vonatkozó klinikai vizsgálatokat főként férfi résztvevőkkel végezték el, és egészen az 1990-es évekig a gyógyszerekkel és oltásokkal kapcsolatos klinikai vizsgálatokban is csak elenyésző számban vettek részt női alanyok. Dr. Klein szerint ez mára szerencsére megváltozott, ám a COVID-19 elleni vakcinákkal kapcsolatos kísérletek során a lehetséges mellékhatásokat nem elemezték külön nemekre bontva, ahogy azt sem tesztelték ez idáig, hogy az alacsonyabb dózisú oltások elegendők lehetnek-e a nők számára, megkímélve őket a felesleges mellékhatásoktól. Így az orvosoknak továbbra is érdemes felkészíteni az oltás előtt álló nőket arra, hogy valószínűleg több mellékhatást tapasztalhatnak, de ez teljesen normális.
A Magyar Honvédség oltóbuszokkal támogatja a koronavírus elleni védekezést és az oltókampányt. Erről bővebben ide kattintva olvashat korábbi cikkünkben.
