Az oltottaknak ezért kell továbbra is maszkot viselniük

HáziPatika

Az új koronavírus elleni védőoltások - hatékonyságuktól függően - jó eséllyel megakadályozzák, hogy a beoltottak megbetegedjenek. Ám arról egyelőre a szakértők is csak találgatnak, hogy az oltást követően vajon milyen mértékben képesek a SARS-CoV-2 vírus terjesztésére.

Az új koronavírus elleni védőoltásokkal kapcsolatban még számos kérdés van, amelyekre csak további vizsgálatokkal és adatgyűjtéssel kaphatunk választ. Ilyen például az is, hogy a beoltottak képesek-e a SARS-CoV-2 vírus terjesztésére, és ha igen, milyen mértékben és meddig. Egyelőre ugyanis nem világos, hogy az oltások révén mesterséges immunizációra szert tett emberek mennyiben járulnak hozzá a koronavírus-járvány terjedésének megfékezéséhez - fejtegette témával foglalkozó cikkében a nytimes.com. A lap arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy a tömeges oltások ellenére az emberek nem mellőzhetik majd a maszk viselését, mert ezzel veszélyeztethetik azok egészségét, akik még nem védettek a COVID-19-cel szemben. 

maszkviselés
A maszkviselés még egy darabig mindennapi életünk része lesz. Fotó: Getty Images

A bizonytalanságnak az a legfőbb oka, hogy a jelenleg legígéretesebb oltásokat fejlesztő és gyártó gyógyszeripari vállalatok, a Pfizer/BioNTech és Moderna a klinikai vizsgálatok harmadik fázisában - a tömeges tesztelés során -, azt figyelték, hogy a koronavírus elleni vakcinával beoltott önkéntesek közül hányan betegedtek meg. Vagyis nem zárták ki - mert nem vizsgálták - annak lehetőségét, hogy azok a beoltottak, akik mégis megbetegszenek, de tüneteket nem produkálnak, csendben tovább terjeszthetik a vírust. Különösen akkor, ha mellőzik a maszkviselést.

Fókuszban az orrunk

"Sokan azt gondolják, hogy miután beoltatták magukat, eldobhatják a maszkot" - hívta fel a figyelmet az általános tévhitre Michal Tal, a Stanford Egyetem immunológusa. "Ez kritikus pontja a vakcinációnak, nagyon fontos ugyanis, hogy mindenki tisztában legyen vele: továbbra is maszkot kell viselnie, mert az oltás ellenére - amennyiben beteg - másokat is megfertőzhet" - magyarázta. 

A legtöbb légúti fertőzésnél, beleértve az új koronavírust is, a kórokozók elsősorban az orrunkon keresztül jutnak be szervezetünkbe, ahol azonnal elkezdenek szaporodni, arra késztetve immunrendszerünket, hogy olyan típusú antitesteket termeljen, amelyek meg tudják védeni a száj- és az orrnyálkahártyát is. Ha valaki másodszor is elkapja a vírust, akkor ezek az antitestek, valamint a vírusra emlékező immunsejtek közösen igyekeznek hatástalanítani az orrunkban burjánzó vírust, hogy az ne terjedjen tovább a szervezetünkben.  

Amerikai kutatók kísérleti úton azonosítottak olyan fiziológiai tényezőket, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki szuperterjesztővé váljon cseppfertőzéssel terjedő vírusok, így akár a mostani világjárványért felelős új koronavírus esetében. Részletek!

Védőoltások: izomba vagy szájba juttatva hatásosabbak? 

A koronavírus elleni oltóanyagokat - a legtöbb védőoltáshoz hasonlóan - mélyen az izomba, lehetőleg a deltaizomba adják. Innen gyorsan felszívódnak a vérbe, antitestek termelésére serkentve immunrendszerünket. "Ez valójában egy verseny, amelynek kimenetele attól függ, hogy a vírus szaporodik gyorsabban, vagy az immunrendszerünk reakciója gyorsabb" - magyarázta Marion Pepper, a Washingtoni Egyetem immunológusa.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a jelenleg engedélyezés előtt álló - vagy azon átesett - vakcinák elegendő védelmet biztosítanak ahhoz, hogy a beoltottak többsége ne betegedjen meg. Ám ettől még a fertőzöttek orrában elszaporodhat és megtelepedhet a vírus, ami kilégzéskor, vagy tüsszentéskor kiáramolva másokat is megfertőzhet. Nem véletlen, hogy felmerült a kérdés: vajon a SARS-CoV-2 vírus esetében nem lenne-e hatásosabb egy, az orrba bespriccelhető, nyálkahártyát közvetlenül elérő - orron keresztüli fertőzést megnehezítő - oltás, mint az intramuszkuláris vakcinák. Ilyen az Egyesült Államokban már engedélyezett influenza elleni FluMist-oltás. Ahogy arról korábban a HáziPatika oldalán is írtunk, a belélegezhető oltás másfajta - egyben helyi - immunitást kínál, ami elsősorban az orrot és a torkot borító nyálkahártyát védi, megnehezítve, hogy a vírus elérje a tüdő mélyebb részeit. Kutatók arra jutottak, hogy ez lehet a koronavírus elleni védőoltások következő generációja. Egyelőre viszont a koronavírus elleni küzdelemben a hagyományos vakcinákra számíthatunk.

A nagy dilemma 

Egyes szakértők optimisták: bíznak benne, hogy a védőoltások képesek csökkenteni a koronavírus mennyiségét az orrban és a torokban annyira, hogy azok, akik mégis megfertőződnek, ne adják tovább a SARS-CoV-2-t másoknak. "Úgy vélem, ha az oltással immunitás alakul ki, akkor az oltott fertőzési képessége is csökken" - mondta Akiko Iwasaki, a Yale Egyetem immunológusa. 

Az optimista vélemények ellenére nem hagyható figyelmen kívül például az első, dokumentált újrafertőződéses eset: egy 33 éves hongkongi férfi másodszor úgy kapta el a koronavírust, hogy nem voltak tünetei, a szervezete viszont elég vírust termelt ahhoz, hogy másokat is megfertőzzön. Egyes tanulmányok arra jutottak, hogy a tünetmentes embereknél is nagy mennyiségű koronavírus lehet az orrban - hívta fel a figyelmet a problémára Yvonne Maldonado, az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia munkatársa. Véleménye szerint azok a beoltott emberek, akiknek magas a vírusterhelésük, ám nincsenek tüneteik, igen hatékony terjesztők lehetnek, elsősorban azért, mert hamis biztonságérzetük miatt óvatlanabbakká válhatnak.


Új szempont, új vizsgálatok

A fenti kérdésre egyébként a Pfizer és a Moderna is reagált. Előbbi bejelentette, hogy a klinikai vizsgálatokban résztvevők egy csoportját teszteli, hogy kiderüljön, szervezetük termeli-e a vírus genetikai állományának egyik szakaszát, az N-gént. Ez ugyanis választ adhat rá, hogy az önkéntesek megfertőződtek-e a vírussal az immunizálás után. A Moderna is ezt tervezi, ők viszont a klinikai vizsgálatok összes tesztalanyát vizsgálnák. A Johnson&Johnson a vérvizsgálaton kívül az önkéntesek nyálmintáinak elemzését is belengette, hogy lássák, hogyan alakul az antitestek száma a vérben és a nyálban. Az egyik, közelmúltban koronavírusos betegek körében végzett tanulmány ugyanis arra jutott, hogy a nyálból és a vérből kimutatható antitest-szint náluk nagyjából megegyezik, ami arra utal, hogy az erős immunválasz a nyálkahártya szöveteit is megvédheti. A biztató eredmények ellenére a kutatóknak további vizsgálatokra lesz szükségük ahhoz, hogy a jelenleginél sokkal pontosabb képet kapjanak.  

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+10, +15 °C
Minimum:
-2, +5 °C

Hazánkban pénteken délelőtt a napsütés mellett gomolyfelhők képződnek, de ezekből csapadék nem alakul ki.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag