Bár nem indított el általános alkoholfogyasztási hullámot Magyarországon a koronavírus-járvány, de rávilágított arra, hogy bizonyos társadalmi csoportokban jelentősen többet ittak – írja csütörtöki közleményében a Corvinus Egyetem. A válaszadók több mint fele, 53 százaléka egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, a rendszeresen ivók többsége pedig a koronavírus-járvány alatt sem változtatott szokásain. Mindössze a magyar felnőttek 3 százaléka számolt be fogyasztásának növekedéséről, 8 százalékuk csökkenésről, ugyanakkor ez az összkép elfedi a lényeges különbségeket. Bizonyos társadalmi csoportokban jelentősen többet ittak ugyanis.
A Covid miatti stressz sok szülőt is az ital felé terelt
Az országosan reprezentatív, ezerfős vizsgálatot 2021 júniusában végezték. Az eredményeket összegző tanulmány nemrég jelent meg a Studies of Agricultural Economics című folyóiratban. Az eredmények alapján a legtöbb alkoholt a fiatalok és a férfiak fogyasztották, de a mennyiség növelésében mások voltak a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok: a növekvő anyagi gondokkal küzdők, az idősek, a nők, a 14 év alatti gyermeket nevelők és a vezetők. A gyermekes háztartásoknál kettős hatás érvényesült: bár összességében ritkábban isznak a szülők, de azok, akik fogyasztanak alkoholt, a stresszhelyzetben az átlagnál nagyobb valószínűséggel növelték annak mennyiségét.
A tanulmány az emberek értékrendszerét is vizsgálta. Ebből kirajzolódott, hogy a túlzott alkoholfogyasztás legerősebb előrejelzője a hatalom, azaz a státusz, befolyás és kontroll iránti motiváció. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a státuszhoz kötődő italozási rituálék mélyen beágyazódtak a mindennapi, különösen a szakmai életbe feszültségoldás vagy a státusz megerősítése céljából. Hasonlóan erős magyarázó tényező volt a pénzügyi stressz. Azok, akik a járvány alatt romló anyagi helyzetről számoltak be, jóval nagyobb eséllyel ittak többet.
Ezzel szemben a teljesítményorientált válaszadók inkább visszafogták vagy stabilan tartották fogyasztásukat. Számukra a produktivitás, a fókusz és a célok elérése fontosabbnak bizonyult, mint az alkohol megküzdési eszközként. Meglepő eredmény, hogy a hedonista értékek szintén enyhén csökkentették az ivás esélyét – az érintett válaszadók ritkábban, de tudatosabban ittak, minőségi italokat választva.
Új alkoholpolitika: a jólét növelése, alkoholmentes munkahelyi kultúra
„A pénzügyi gondokkal küzdő családok, szülők támogatása közvetve alkoholpolitikai eszköznek is tekinthető. Ha csökken a gazdasági stressz, kisebb az esély arra, hogy az emberek az alkoholhoz forduljanak. A hagyományos, demográfiára vagy gazdasági tényezőkre építő alkoholpolitikai eszköztár ugyanis – például az adóemelés, a hozzáférés korlátozása vagy az általános felvilágosítás – önmagában nem elég. Az eredményes beavatkozásoknak figyelembe kell venniük az eltérő érték- és motivációs mintázatokat is” – mondja Fertő Imre, az ELTE Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, a Corvinus egyetemi tanára, a tanulmány egyik szerzője.
A státuszorientált csoportoknál például a mértékletességet érdemes bemutatni a professzionalizmus, a felelősségteljes vezetés és az önkontroll jeleként. A teljesítményorientáltaknál a fizikai és mentális teljesítmény megőrzése lehet a kulcsüzenet, míg a hedonisták számára alternatív élményforrások – kulturális, gasztronómiai vagy rekreációs programok – csökkenthetik a stresszivást. Hasonlóan fontos a munkahelyi kultúra átalakítása. Sok szakmai közegben ma is erős a státuszhoz kötődő ivás normája. Alkoholmentes networking események, prémium alkoholmentes italok és a vezetők példamutatása egyaránt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a társas siker ne automatikusan az iváshoz kapcsolódjon.
Érdemes hozzátenni, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja szerint az alkohol semmilyen mennyiségben nem tekinthető biztonságosnak. Pszichoaktív, függőséget okozó és toxikus vegyületként több mint 200 különböző betegség kiváltó vagy kockázatnövelő tényezőjeként tartják számon, beleértve májproblémákat, szív- és érrendszeri, valamint rosszindulatú daganatos kórképeket egyaránt. Becslések szerint világszerte több mint 2,5 millió haláleset köthető az alkoholfogyasztáshoz évente.
