Érzékszervek

Banális kiváltó okai is lehetnek, de komolyabb problémákra is figyelmeztethet a gyakori fülviszketés.

Mi az oka, hogy a kezünk-lábunk hideg, és a testünk fázik, ha közben a külső hőmérséklet magas? A fázással kapcsolatban még sok kérdés van mindenkiben. A leggyakoribbakra és legfontosabbakra itt olvashatók a válaszok.

Becslések szerint 30 éven belül a Föld negyede halláskárosult lesz, ezért a WHO azonnali cselekvésre ösztönöz minden érintettet.

Télen, nagyobb magasságban, napsütésben, a hó fehér felszínéről rendkívüli módon visszaverődik az UV-sugárzás, így rövid idő alatt nagymértékű UV-hatás éri a szemet. Hosszú távú szemkárosodás nem egy vagy két síelés alkalmával, hanem lassan alakul ki, ezért nagyon fontos, hogy ne csak egy egyszerű napszemüveget hordjunk, hanem olyat, ami oldalról is védelmet nyújt.

Nem biztos, hogy a koronavírus-fertőzés áll a különös tünetek mögött.

A fantozmia olyan betegség, amely hatására elkezdünk olyan szagokat érezni, amelyek valójában nincsenek is jelen. Hogy ki milyen szagot érez ilyenkor, változó, ahogy az is, hogy mi okozza az állapotot.

Amerikai kutatók megfejtették, miként észleli az ember a testszagot és a pézsmaszagot.

Artikulációs zavarban szenvedőket segítő megoldást fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetemen.

A fejlett társadalmakban az időskori látásromlás egyik vezető oka az úgynevezett szemfenéki meszesedés, orvosi kifejezéssel makuladegeneráció, ezért fontos, hogy a kialakuló torzlátás, foltlátás esetén a betegek mielőbb jelentkezzenek szemészeti vizsgálatra - figyelmeztet a Braille-írás világnapja alkalmából kiadott közleményében a Pécsi Tudományegyetem (PTE).

Az, hogy egyáltalán van orrunk, leginkább olyankor jut eszünkbe, amikor például megfázunk, eldugul, és ettől nem kapunk levegőt. Ez a kis szerv azonban érdekesebb és nagyobb szerepet játszik szervezetünk működésében, mint elsőre gondolnánk.

Az idiopátiás (azaz ismeretlen eredetű) hallásvesztés hátterében álló jelenséget a szakemberek több esetben fülinfarktusként írják le. Mit kell tudni róla?

A romantikus filmek gyakran ábrázolják a szerelem fellobbanását úgy, hogy a két szereplő tekintete egy zsúfolt hely két végéből is megtalálja egymást, majd minden más elszürkül körülöttük. A szemkontaktus a valóságban persze nem mindig ennyire extravagáns, mindazonáltal fontos funkciót tölt be mindennapi beszélgetéseink közben.

A szemszárazság sokaknál jelentkezik a hűvösebb, őszi-téli időszakban, mivel ilyenkor a helyiségek páratartalma alacsonyabb, illetve a szeles idő is gyakoribb. A szem kiszáradása viszketéssel, feszüléssel, néha akár fájdalommal is járhat, éppen ezért érdemes tisztában lenni azzal, hogy mi mindent lehet tenni ellene.

Svéd kutatók új módszerrel bizonyították, hogy a potenciális fenyegetés szagának észlelése és az arra való reagálás képessége az ember és más emlősök túlélésének egyik előfeltétele.

Nehéz felismerni, pedig bizonyos estekben akár maradandó halláskárosodást is okozhat gyerekeknél: mit kell tudni a savós középfülgyulladásról?

Lehet fültisztító pálcikát használni? Tényleg olyan fontos a fülzsír? És mi jelzi, hogy túl sok van belőle? Minden lényeges információt összegyűjtöttünk fültisztítás témakörben.

A fül, illetve a hallójárat viszketése bárkinél bármilyen életkorban megjelenhet. A panasz megszüntetésének módja azonban nagyban függ attól, hogy mi okozza a viszketést.

Mindenki ismeri a mondást, amely úgy szól: a szem a lélek tükre. Szakemberek szerint azonban szemeink - pontosabban a színük - arról is árulkodhatnak, mekkora a kockázata bizonyos betegségek kialakulásának.

A férfiak orra átlagosan 10 százalékkal nagyobb, mint a nőké, mégis rosszabb a szaglásuk. Miért van ez?

A szemen észlelhető apró elváltozások általában ártalmatlanok, de semmiképpen ne vegyük félvállról ezeket, mert akár súlyos betegségek tünetei is lehetnek. Ha pedig odafigyelünk, elárulhatják betegségeinket.

Számos oka lehet annak, ha úgy érezzük, hogy a szánknak fémes íze van. A legtöbb lehetséges kiváltó ok miatt nem kell komolyan aggódni, bizonyos esetekben azonban betegség is állhat a jelenség hátterében.

Optogenetikai terápia segítségével lehetséges a látás részleges helyreállítása, ezzel az eredménnyel új tudomány, a vizuális rehabilitáció született - mondta Roska Botond, a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (IOB) alapító igazgatója és a Bázeli Egyetem professzora. A szakembernek meghatározó szerepe volt abban a nemzetközi kutatócsoportban, amely részlegesen helyreállította egy vak beteg látását.