Bár látásunk javítása és szemünk egészsége érdekében viszonylag sok mindent megtehetünk, a szemszínünket nem változtathatjuk meg. A szem színes részét írisznek vagy szivárványhártyának nevezzük, és szakemberek szerint számos dolgot le lehet szűrni belőle az egészségünkre vonatkozóan. A The Healthy összegyűjtötte, mire lehet következtetni a sötét vagy éppen a világos árnyalatú szemekből.
Sötét szemek: kisebb a veszélye a makuladegeneráció kialakulásának
"A sötét írisz több ultraibolya fényt képes blokkolni. Ez azért fontos, mert az UV-fényt a makuladegeneráció kockázati tényezőjeként tartjuk számon. A világos íriszű emberek szemébe jutó extra fény fokozza a retina degenerációjának veszélyét" - magyarázza Christopher Quinn optometrista. A makuladegeneráció egyébként az időskori látásromlás egyik vezető oka, az éleslátás helyén lévő ideghártyasejtek pusztulását jelenti.
Sötét szemek: kisebb valószínűséggel jelenik meg melanoma
Szakemberek szerint a sötét íriszű embereknek kisebb valószínűséggel kell megküzdeniük melanomával , vagyis a bőr festéktermelő sejtjeiből, a melanocitákból kiinduló rákkal. Egy, a Cancer Epidemiology, Biomarkers and Prevention című szaklapban publikált tanulmányban a kutatók 6-10 éves gyerekeket vizsgáltak: DNS-mintákat vettek tőlük, illetve négy éven keresztül gyűjtöttek adatokat arról, mennyi időt töltöttek a napon. Arra jutottak, hogy azoknál a gyerekeknél, akik a kék szemet okozó gént hordozták, nagyobb valószínűséggel alakultak ki anyajegyek, mint az említett génnel nem rendelkező kicsiknél. Ennek azért van jelentősége, mert a gyermekkorban kialakuló anyajegyek számából következtetéseket lehet levonni a felnőttkori melanoma kockázatát illetően. Más kutatások pedig azt találták, hogy a kék vagy zöld szemű embereknél nagyobb volt a szemen megjelenő melanoma rizikója. Quinn ezzel kapcsolatban ugyanakkor leszögezte: bármilyen színű is legyen a szemünk, fontos, hogy olyan napszemüveget viseljünk, amely az ultraibolya sugárzás 99-100 százalékát képes blokkolni.
Világos szemek: kisebb a rizikója a vitiligo kialakulásának
Egy, a University of Colorado School of Medicine által végzett kutatás során a szakemberek közel 3000 vitiligós pácienst követtek nyomon (a vitiligo szerzett festékhiány, lényege, hogy a bőr pigmenttermelő sejtjei valami miatt károsodnak), és végül 13 olyan gént azonosítottak, amelyek összefüggésben lehetnek a betegség kialakulásával. Az eredmények azt mutatták, hogy a vitiligósok körében magasabb volt a sötét szeműek aránya (sötét: 43 százalék; zöld vagy mogyoróbarna: 30 százalék; kék vagy szürke: 27 százalék), míg a nem vitilogósoknál a világos szeműek voltak többségben (kék vagy szürke: 52 százalék; barna vagy világosbarna: 27 százalék).
Sötét szemek: kevésbé valószínű az alkoholfogyasztás
A Georgia Állami Egyetem kutatói 12 ezer férfit és nőt vontak be vizsgálatukba, és azt találták, hogy a világos szeműek jellemzően több alkoholt fogyasztottak, és annak is nagyobb volt náluk a valószínűsége, hogy túlzásba viszik az ivást. De mi magyarázhatja ezt a furcsa kapcsolatot? A kutatók feltételezése szerint a melanin, a szemünk színéért felelős pigment állhat a dolog mögött. A melanin részt vesz az agysejtek közötti elektromos kapcsolatok kialakításában - ha a szemben lévő melanin mennyisége korrelál az agyban lévő melanin mennyiségével, az azt jelentheti, hogy a sötét szeműek érzékenyebben reagálnak az olyan ingerekre, mint az alkohol. Ennél fogva kevesebb ital is elég nekik ahhoz, hogy jól érezzék magukat - szemben a világos szeműekkel -, így kisebb a valószínűsége, hogy túlzásba viszik a fogyasztást.
