Bár a köznyelvben a visszér kifejezést magával a visszérbetegséggel azonosítjuk, anatómiai értelemben mindenkinek van visszere. A visszér ugyanis igazából a vért a szív felé szállító ereket jelenti, amelyeknek az a feladatuk, hogy a szén-dioxidban gazdag vért – leküzdve a gravitációt – visszajuttassák a lábakból a szív felé. Ebben a komoly fizikai munkában azonban a vénák fala vagy a visszaáramlást gátló billentyűk meggyengülhetnek, a vénák kórosan kitágulhatnak, a vér pedig elkezdhet visszafelé áramolni – ilyenkor beszélünk orvosi értelemben visszerességről vagy visszérbetegség. A probléma kialakulásában az állandó megterhelés, az álló vagy ülő munka, illetve az öröklött hajlam is szerepet játszhat.
Tévhitek a visszérbetegségről
A visszérproblémák viszonylag gyakoriak – a felnőttek nagyjából felét érinti valamilyen formában –, megfelelő lépésekkel azonban megelőzhető az állapot súlyosbodása. Ehhez azonban az első lépés az, hogy leszámolunk a visszerességgel kapcsolatos téves hiedelmekkel. Ezért a Mayo Clinic cikke nyomán összegyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket, és az azokat megcáfoló tényeket.
1. tévhit: A visszérbetegség csak egy esztétikai probléma.
Tény: A pirosas vagy kékes színű seprűvénák és pókhálóvénák jelentősen ronthatják az önbizalmat, sokan szégyellik is megmutatni ilyenkor a lábaikat, és még a nyári melegben is inkább rejtegetik. Fontos tudni azonban, hogy a visszeresség nem csupán esztétikai probléma, hanem egy krónikus, fokozatosan súlyosbodó elváltozás. Ha tehát nem foglalkozunk vele, csupán elrejtjük, az hosszú távon akár komoly problémákhoz, pédául mélyvénás trombózishoz is vezethet. A visszérprobléma miatt romlik az érintett végtag vérkeringése, ezért jelentkeznek a tipikus tünetek is, úgymint a lábfájás és a lábdagadás.
2. tévhit: Ha már kialakult, nem tehetünk ellene semmit.
Tény: Bár a krónikus vénás betegség már nem fordítható vissza teljesen, a folyamatot a megfelelő odafigyeléssel lelassíthatjuk, a kellemetlen panaszokat pedig enyhíthetjük.
3. tévhit: Csak a nőknél alakul ki visszérbetegség.
Tény: Bár a terhesség vagy a menopauza okozta hormonális változások miatt a nők valóban hajlamosabbak a visszérproblémákra, ettől még a férfiak sem "immunisak". Az egyik legfontosabb rizikófaktor ugyanis a családi előfordulás. Ha tehát valakinek a szülei vagy nagyszülei már küzdöttek visszérbetegséggel, akkor nagyobb valószínűséggel alakul ki nála is ez a probléma, az illető nemétől függetlenül.
4. tévhit: A visszérbetegség az öregedés elkerülhetetlen velejárója.
Tény: Bár a visszérbetegség kockázata az életkor előrehaladtával egyre inkább növekszik, attól még nem alakul ki mindenkinél a probléma. Léteznek továbbá olyan vénaerősítő készítmények, amelyek segíthetnek a kockázatok csökkentésében.
5. tévhit: A lábak keresztezése visszérbetegséget okoz.
Tény: A lábak keresztezése vagy a szűk nadrág viselése önmagában nem okoz visszérgyulladást. Tény azonban, hogy ha hosszú ideig ugyanabban a testhelyzetben maradunk, vagy sokáig viselünk túl szoros ruhadarabokat, az korlátozhatja a megfelelő véráramlást. A legjobb, ha hosszú ülés esetén időnként átmozgatjuk a lábainkat, hogy megelőzzük a vér hosszú ideig történő pangását.
6. tévhit: A visszerek kezelése fájdalmas.
Tény: Az orvosi technológia rohamos fejlődésének köszönhetően ma már számos minimálisan invazív kezelési lehetőség áll rendelkezésre, mint például a rádiófrekvenciás vagy lézeres ablációs műtét. Egy másik gyakran alkalmazott módszer a szkleroterápia, amely során egy oldatot fecskendeznek a vénákba, hogy megszüntessék a tágulatokat, kidudorodásokat. Ezekkel a kezelésekkel gyors és látványos eredmények érhetőek el, ráadásul a felépülési idő is viszonylag rövid.
Mit tehetünk a könnyű lábakért?
A visszérbetegség kialakulásának vagy súlyosbodásának megelőzése érdekében a szakértők az alábbiakat javasolják:
- Mozogjunk rendszeresen! A kímélő, vénabarát sportok – például a séta, az úszás vagy a kerékpározás – segíti a vér jobb áramlását a lábszárakban.
- Vegyünk váltott zuhanyt! A hideg és a meleg víz váltogatása edzi az érfalakat és serkenti a vérkeringést.
- Viseljünk kompressziós harisnyát! Ezek a speciális ruhadarabok segítenek a kitágult erek miatti fájdalom enyhítésében, valamint csökkentik a lábdagadást, -fáradtságot és -elnehezülést.
- Válasszunk célzott kezelést! A patikákban elérhetőek olyan készítmények, amelyek csökkentik a vér pangását az erekben, valamint enyhítik a kellemetlen panaszokat.
A legfontosabb viszont talán az, hogy ne várjuk meg, hogy ólomnehéznek érzzük a lábainkat! Már az első panaszok vagy elváltozások észlelésénél forduljunk orvoshoz vagy gyógyszerészhez, aki segít kiválasztani a nekünk legmegfelelőbb külső vagy belső kezelési módszert, a lábaink egészségének megőrzése érdekében!
A cikk a Berlin-Chemie/A. Menarini Kft.támogatásával készült.
