A különböző ízlelési zavarok meglepően gyakoriak: bár a legtöbben teljesen természetesnek vesszük, hogy képesek vagyunk a különböző ízek érzékelésére és ezek elkülönítésére, évente több százezer ember keresi fel az orvosát világszerte ízlelési zavarokkal, és a szakemberek szerint a felnőttek közel 15 százaléka érintett lehet. Nemcsak azok a problémák tartoznak ebbe a csoportba, melyek miatt nem érzékelnek egy vagy több ízt, hanem azok is, melyek esetleg valamilyen kellemetlen vagy furcsa íz éreznek a szájukban. Az íz- és a szagérzékelési zavarok nagyon gyakran együtt járnak, például ha valaki elveszíti a szagérzékelését, annak az ízérzékelése is csökken, de az is előfordulhat, hogy bár valaki az ízérzékelés csökkenésére panaszkodik, valójában a szagokat nem képes érezni.
Más esetekben akkor is érezhet valaki ízt (általában kellemetlen, fémes ízt), amikor semmi nincs a szájában. A kellemetlen mellékíz sokszor az égő száj szindróma mellé társul.
Az ízérzékelési zavarok lehetnek velünk születettek, de kialakulhatnak valamilyen sérülés, tartós betegség vagy gyógyszerszedés következményeként is. A leggyakoribb okok közé tartozik például a felsőlégúti fertőzés vagy középfülgyulladás , a fejet vagy a nyakat érintő sugárterápia, a fejsérülés, a fejet vagy az azon található szerveket érintő műtét (például a bölcsességfog eltávolítása), a szájüregi problémák, valamint a nem megfelelő szájhigiénia.
Az ízérzékelési zavarokkal fül-orr-gégészhez kell fordulni, aki általában egy speciális teszttel méri fel, hogy valaki mennyire képes megkülönböztetni az ízeket egymástól, illetve, mennyire "erős" az ízérzékelése, vagyis képes-e az alacsony koncentrációjú ízeket is megtapasztalni.
Az ízlelési zavarok kezelése természetesen az alapján történik, hogy milyen betegség húzódik meg a háttérben. Ha például gyógyszer okozza, akkor annak cseréjével, esetleg abbahagyásával (ez utóbbira kizárólag orvosi felügyelet mellett kerülhet sor) általában rövid időn belül visszatér az ízérzékelés. A felsőlégúti vagy középfülgyulladás antibiotikumokkal jól kezelhető. Előfordulhat az is, hogy az ízérzékelés spontán, mindenféle beavatkozás nélkül visszatér.
Az ízérzékelési zavarok nemcsak az életet teszik kevésbé élvezetessé, hanem egy fontos jelzőrendszertől is megfosztják az érintetteket. Nagyon sokszor ugyanis éppen a kellemetlen ízek és illatok figyelmeztetnek minket arra, hogy egy étel vagy ital romlott, esetleg olyan anyag is található benne, amire allergiásak vagyunk. Az ízérzékelés az étkezési szokások megváltoztatásával is együtt járhat, például az érintettek előnyben részesíthetik a zsíros vagy túlságosan sós, édes ételeket, mások viszont jóval kevesebbet ehetnek a kelleténél, ezért súlyvesztés és alultápláltság is előfordulhat a körükben. Ez pedig olyan krónikus betegségek megnövekedett rizikójával járhat együtt, mint a magas vérnyomás, a diabétesz , a stroke . Szélsőséges esetben az ízérzékelés elveszítése akár depresszióhoz is vezethet.
