Milyen hosszú az ideális szabadság?

A közkeletű bölcsesség szerint a vakáció csak akkor tölti be igazán a szerepét, ha elég minőségi időt fordítunk rá. Új kutatások azonban rávilágítottak, hogy a minőség mindenkinek mást jelent, ráadásul az sem mindegy, hogy hány napig tart a szabadság. Egy elmélet szerint a boldogságpontot kell elérnünk, és minél később, annál jobb.

Már a vakáció tervezése is boldogságot okoz. Nem csoda, hogy a szabadságnak egész sor pozitív hozadéka van: csökken a stressz-szint, javul a kreativitás, fokozódik az érzelmi kontroll, nő az önbizalom, megerősödik az intelligencia, jobb lesz a hangulat és az egészség, bővülnek a személyes kapcsolatok, a munkába visszatérve felível a termelékenység. Azaz a szabadság nagyon fontos szerepet tölt be az ember, mint biológiai és társadalmi lény regenerációjában. Honnan tudjuk, hogy a maximális hatás elérése érdekében hogyan kell vakációznunk, és amikor hazatérünk, mennyire tudjuk kihasználni a lehetőségeinket?

vakáció
A boldogságpont minél későbbi elérésével maximálhatjuk a vakáció pozitív hatását. Az egyéntől függ minden. Fotó: Getty Images

Vannak kutatók, akik szerint a "boldogságpont" közgazdasági fogalma alkalmazható a nyaralás tökéletes hosszának meghatározására, és mindegy, hogy Ibizán bulizunk, toszkán városokban sétálgatunk vagy Tirolban kempingezünk - számolt be a BBC. Az eredeti fogalom a fogyasztásnak arra a szintjére utal, amelynél a legelégedettebbek vagyunk. E csúcsponton túl már minden további fogyasztás kevésbé tesz elégedetté bennünket. Ma talán úgy fogalmaznánk, hogy a boldogságpont elérésével tudjuk kimaxolni a szabadságban rejlő lehetőségeket.

Távol tartani az unalmat

A pszichológusok szerint a jelenség mögött a dopamin, az öröm agyunkban található neurokémiai anyaga tehet. Ez a jutalmazó vegyület az egyén számára fontosnak tartott cselekedetek során szabadul fel. Ilyen például az evés és a szex, de a pénzszerzés, a szerencsejáték vagy a szerelem is ide tartozik. Peter Vuust, az Aarhusi Egyetem idegtudományi professzora szerint egy új hely felfedezése is megemeli a dopaminszintet, mivel gyakran kihívást jelent az új környezethez, kultúrához és rutinhoz való alkalmazkodás. Minél összetettebb egy élmény, annál valószínűbb, hogy dopaminnal átitatott elégedettséget kapunk. "Ha az élmény egydimenziós, akkor nagyon gyorsan ráununk. De ha változatos és kihívást jelent, akkor továbbra is érdekes marad. És késlelteti a boldogságpont elérését" - mondja Vuust. A professzor szerint a kellemes élményekre való várakozás növeli a dopaminszintet. Ugyanígy az ismerősség érzése is - például, ha visszatérünk egy szeretett szállodába vagy helyre -, ám a túlzott ismerősség csökkenti az élvezetet, mivel unalmassá válik.

Egy tanulmány szerint a nyaralás okozta boldogság egyharmada vagy talán valamivel kevesebb mint fele az újdonság varázsából ered, vagyis abból, hogy a minket érő ingerek újak és különböznek a mindennapi életünkben tapasztaltaktól. Hosszabb utazások alkalmával több időnk van megszokni a környező ingereket, különösen, ha egy helyen maradunk, és hasonló tevékenységeket végzünk. Ez a helyzet például egy üdülőhelyen. Aztán az emberek egyszerűen variálhatják a nyaralási tevékenységeket, hogy megelőzzék az unalmat. Több héten keresztül is lehet élvezni a nyaralást, ha van szabadságunk és módunk megválasztani, hogy mit csinálunk - vélekedik Jeroen Nawijn, a bredai Alkalmazott Tudományok Egyetemének vezető kutatója.

Markáns egyéni különbségek

Az egyéni különbségek azonban óriásiak lehetnek - mutat rá Ad Vingerhoets, a Tilburgi Egyetem klinikai pszichológia professzora. Szerinte egyesek az aktív nyaralást energizálónak, a pihentető tengerparti pihenést pedig fárasztónak találhatják, és fordítva. "Ha olyan tevékenységeket választunk, amelyek megfelelnek a személyes ízlésünknek, de korlátozzuk azokat, amelyek kiégetnek bennünket, az elhalaszthatja a boldogságpont elérését" - mondja. De még nem végeztek olyan kutatást, amely megerősítette volna, hogy ez a hipotézis igaz-e.

Ha különböző tevékenységek különböző embereket tesznek boldoggá, akkor a boldogságpontok valószínűleg nagyon is egyénre szabottak - mondja Leaf Van Boven, a Coloradói Egyetem (Boulder) pszichológia és idegtudományok professzora. Szerinte a tevékenységek határozhatják meg a nyaralás boldogságpontjait. Megjegyzi: az egyik fontos szempont az elvégzésükhöz szükséges kihívás, a pszichológiai és fizikai energia. Bizonyos tevékenységek a legtöbb ember számára fizikailag kimerítőek, mint például a hegyi túrázás. Mások, például a vad bulizás, mentálisan és fizikailag is fárasztóak. Van Boven szerint a kimerítő nyaralásokon "a boldogságpontok alacsonyabb fogyasztási szintnél is előfordulhatnak, mint amire az emberek számítanak".

Egy másik fontos tényező lehet a környezet, amelyben nyaralunk. A városlátogatások például feldobhatnak bennünket. Ám a zsúfoltság, a zaj és az éjszakai fények befolyásolhatják alvásunkat, fizikai és érzelmi stresszt, szorongást okozhatnak. "A városokban az állandó ingerek túlterhelhetik az érzékeinket és stresszelhetnek minket. Ez arra utal, hogy a városi környezetben gyorsabban elérjük a boldogságpontot, mint a természetes környezetben. Ez különösen igaz, ha egy új kultúrához is alkalmazkodunk, amely kihívást jelent számunkra" - mondja Jessica de Bloom, a Tamperei és a Groningen Egyetem kutatója.

Potenciálisan rengeteg módja van, hogy elhalasszuk a boldogságpontot, még ha nem is tudjuk pontosan, mikor következik be. Ha megtervezzük, hová megyünk, milyen tevékenységeket végzünk és kivel, az az egyik módja annak, hogy kitoljuk az egyéni boldogságpontunkat. Ondrej Mitas, a Bredai Egyetem érzelemkutatója úgy véli, hogy mindannyian tudat alatt alkalmazkodunk a boldogságpontunkhoz azáltal, hogy olyan típusú nyaralást foglalunk le és olyan tevékenységeket választunk, amelyekről úgy gondoljuk, hogy tetszeni fognak nekünk, és olyan időtartamra, ami ideálisnak tűnik.

Fontosabbá váló családi nyaralások

Ezért lehet, hogy a családi és csoportos nyaralások, amelyek több ember vágyait egyesítik, rövidebb boldogságpontokat eredményeznek: ilyenkor ugyanis nem tudjuk rangsorolni az egyéni igényeinket. Mitas szerint azonban az elvesztett autonómiát ellensúlyozhatja a nyaralócsoportokkal való erős társas kapcsolatok kiépítése, amelyek a kutatások szerint jelentős előrejelzői a boldogságnak. Ebben az esetben a boldogságpont eléréséhez szükséges idő meghosszabbodhat.

Jessica de Bloom egy korábbi tanulmányában - amely a nijmegeni Radboud Egyetemen készült - 54 embert vizsgált, akik 23 napos nyaraláson vettek részt. "A nyolcadik napon volt a legmagasabb a jóllét érzése. Igaz, csak négyszer mértünk, és a lehető legpontosabb megállapításhoz minden egyes nap mérni kellene" - vélekedik de Bloom. Ez a tanulmány lett azonban az alapja annak, hogy a sajtóban széles körben elterjedt: a szabadság nyolcadik napján a legboldogabbak az emberek.

Ha de Bloom és kollégái például a tizedik vagy a tizenkettedik napon is mértek volna, talán még magasabb boldogságszintet találnak. A tanulmány ráadásul háromhetes vakációkra összpontosított. A rövidebb vagy hosszabb vakációk esetében - mondta a kutató -, elég valószínű, hogy egyáltalán nem a nyolcadik napra esne a boldogságpont elérése. Bár az is lehet, hogy nem létezik ideális hosszúságú nyaralás, és a kutatók felfedeztek egy boldogságmintát, amely a szabadságra jellemző.

"Az embereknek szükségük van egy kis időre, hogy ellazuljanak, kipihenjék a zsúfolt munkanapokat, mert éppen a szabadság előtti periódus az, amikor mindenki a szokásosnál is stresszesebb" - állapította meg a kutató. A vakáció vége felé aztán a közérzet szintje egy kicsit visszaesik, mert az emberek elkezdenek felkészülni a postaládájukban várakozó e-mailekre, a korai kelésre és a munkanapok egyéb velejáróira.

Kutatások szerint nem szabad spórolni a szabadsággal, mert annak elmaradása összefügg a szívroham, a magas vérnyomás, sőt a korai halálozás fokozott kockázatával - olvasható az Európai Kardiológiai Társaság 2018-as kongresszusi beszámolójában. Ez a mentális egészségre is hatással lehet: világszerte egyre nagyobb stressz, szorongás és depresszió sújtja az embereket. A vakáció pedig remek gyógyír lehet e minderre, mert a szabadság segít csökkenteni a szorongásszintünket. De Bloom kutatásának egyik legfontosabb megállapítása, hogy rendszeresen időt kell szánnunk a pihenésre.

Az irányítás érzésének visszaszerzése

Eközben más kutatók szerint van valami, ami kiemelkedően fontos a felüdülést és jutalmat jelentő nyaralás tervezésekor: ez pedig az irányítás érzése. "A saját időnk feletti kontroll nagyon fontos. A legtöbb embernek nem sok beleszólása van abba, hogy mikor ébredjen, mikor érkezzen a munkába, vagy hogy mivel foglalkozzon a nap folyamán. A nyaralás segíthet az autonómiaérzetünk erősítésében" - állapította meg a turizmust és nyaralást kutató Scott McCabe, a Nottinghami Egyetem üzleti iskolájának professzora. Ezzel egybecseng de Bloom megállapítása is, miszerint fontos, hogy az emberek úgy érezzék, ők irányítanak, és szabadon dönthetnek róla, milyen tevékenységekben szeretnének részt venni - írja a HeadSpace blogja.

"Eddig is tudtuk, de most tudományos kutatás is igazolta, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kockázata csökken, minél többet megyünk nyaralni. Mivel az anyagcserezavarok módosíthatók, ez azt jelenti, hogy megváltozhatnak, vagy meg is előzhetőek ezek a kockázatok. Fontos, hogy az emberek a rendelkezésükre álló szabadságot használják ki" - állítja a Syracuse-i Egyetem vizsgálata. Részletek!

A vakáció fő programja jelenthet szabadtüdős merülés egy korallzátonynál, vagy túra az Alpokban. De jelenthet fűben vagy nyugágyban heverészést egy romantikus regény társaságában. Ez teljesen szubjektív. McCabe szerint a nyaralás a családi kapcsolatok szempontjából is fontos. A modern világban a családok nagyon kevésidőt tölthetnek együtt, ezért a vakáció fontosabbá válik, mint valaha. Ezért sokan talán már nem az elérhető boldogság maximumát keresik, mert a rövid szabadságok is felértékelődtek a család szempontjából. Az azonban biztos, hogy az alapos felfrissüléshez idő kell. Talán a kezdetben említett népi bölcsesség - amely három hétben jelölte meg az éves fő szabadság ideális hosszát - nem is jár messze az igazságtól.

Ezt erősítette meg Timo Strandberg, a Helsinki Egyetem professzora, aki egy 40 éven át tartó férfiakat vizsgáló kutatásra alapozva megállapította: a nyaralás jó módja lehet a stressz levezetésének. A vizsgált alanyok egyik csoportjában azok a férfiak, akik három hetet vagy annál kevesebb éves szabadságot vettek ki 1974 és 2004 között, 37 százalékkal nagyobb eséllyel haltak meg, mint azok, akik három hétnél többet töltöttek vakációval. A professzor szerint "az intenzív életmód okozta károk a férfiaknak abban az alcsoportjában koncentrálódtak, ahol rövidebb volt az éves szabadság. A rövidebb szabadságot kivevő férfiak többet dolgoztak és kevesebbet aludtak, mint azok, akik hosszabb szabadságot vettek ki".

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +32, +37 °C
Minimum: +14, +22 °C

Nyugaton és északon lehet több a felhő, ott kis eséllyel zápor vagy zivatar is lehet, máshol viszont folytatódik a napos, száraz idő tikkasztó meleggel. Élénk délkeleti szél mellett 32, 37 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Kedden a hőség veszi igénybe a szervezetet. Az alvásproblémák mellett a fáradékonyság és a nyűgösség is nagyon gyakori. A szívbetegeket és az időseket különösen nagy terhelés éri, nekik mindenféle megerőltetés kerülendő! Sokan fejfájást is tapasztalhatnak. A déli órákban fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye, a tűző nap kerülendő! Fontos a rendszeres folyadékpótlás! A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)