"Ne gondolja, hogy az egészséges életmód kompenzálja a túl kemény munkát és azt, ha nem vesszük ki megérdemelt szabadságunkat" - erre figyelmeztetnek a helsinki egyetem szakemberei. Ők középkorú, vezető beosztású férfiakat vontak be a vizsgálatukba, akiknél legalább egy kardiovaszkuláris kockázati tényező jelen volt az életükben, vagyis dohányzás , magas vérnyomás , magas koleszterinszint, emelkedett trigliceridek , glükózintolerancia, vagy túlsúly. A kontrollcsoportban a férfiak a szokásos egészségügyi ellátást kapták, és a vizsgálók nem látták őket. A halálozási nyomon követést 40 évre terjesztették ki a nemzeti halálozási nyilvántartások segítségével, és megvizsgálták a munka, az alvás és a szabadság mennyiségére vonatkozó, korábban nem vizsgált kiindulási adatokat. Kiderült, hogy azok a férfiak, akik évente három hetet, vagy annál rövidebb szabadságot vettek ki, 37 százalékkal nagyobb eséllyel haltak meg, mint azok, akik ennél többet.
"Eredményeink nem azt mutatják, hogy az egészségnevelés káros. Ehelyett inkább arra utalnak, hogy a stressz csökkentése a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának elengedhetetlen része. Az életmódtanácsot okosan kell kombinálni a modern gyógyszeres kezeléssel a szív- és érrendszeri megelőzés érdekében" - mondják a finn kutatók.
A Syracuse-i Egyetemen szélesebb körben vizsgálták a nyaralás hatásait. Most publikált eredményeik alapján arra jutottak, hogy azoknak az embereknek, akik a megelőző 12 hónapban gyakrabban nyaraltak, alacsonyabb a metabolikus szindróma és metabolikus tünetek kockázata, amelyek a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikóját jelentősen növelik. Vagyis ezekből minél több jelen van egy ember életében, annál nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek veszélye.
"Eddig is tudtuk, de most tudományos kutatás is igazolta, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kockázata csökken, minél többet megyünk nyaralni. Mivel az anyagcserezavarok módosíthatók, ez azt jelenti, hogy megváltozhatnak, vagy meg is előzhetőek ezek a kockázatok. Fontos, hogy az emberek a rendelkezésre álló szabadságidőt használják ki. A nyaralás a teljes munkaidőben foglalkoztatottak közel 80 százalékának áll rendelkezésére, de kevesebb mint a fele él ezzel. Kutatásaink azt mutatják, hogy ha az emberek többet használnak fel ebből, akkor annak már kézzelfogható egészségügyi előnye lenne" - derült ki a most publikált vizsgálatból.
"A legújabb eredmények is újabb bizonyítékai annak, hogy igenis fontos, hogy csökkentsük a stresszt, azaz vegyük ki a szabadságunkat, és ha tehetjük, azt ne a ház körüli teendőkkel, vagy ügyek intézésével töltsük. Magyarországon különösen fontos erre felhívni a figyelmet, mivel nálunk ez egy halmozottan jelen lévő probléma. Egyrészt különösen veszélyeztetettek vagyunk a szív- és érrendszeri betegségek terén, másrészt hajlamosak vagyunk a szabadságot nagyon a háttérbe sorolni" - mondja dr. Gellér László professzor, a Magyar Kardiológusok Társaságának Tudományos Bizottságának elnöke. "Sok a munka, a megoldandó feladat, képtelenek vagyunk időt engedni magunknak, szeretteinknek arra, hogy kicsit kiszakadjunk ebből. Pedig kell. Tisztában vagyunk azzal, hogy sokak a vakációt egy megfizethetetlen szórakozással azonosítják, de nem feltétlenül luxusnyaralásokról van szó, lehet az egy közös pecázás, sátrazás, bármi, ami kiszakít minket a mókuskerékből, mert ez biztosan tartalmasabb, hosszabb életet ad" - teszi még hozzá a kardiológus.
