Ezért nem bírják sokan a hideget

Télen gyakran tapasztaljuk, hogy miközben egyesek jól bélelt télikabáttal és bolyhos sálakkal igyekeznek maguktól távol tartani a hideget, mások kigombolt felöltővel lófrálnak az utcán. Szibériában találták meg a magyarázatot.

A kutatások azt mutatják, hogy a sarkvidéken őshonos népek tagjai (várakozásainknak megfelelően) jobban bírják a hideget. Az évszázadok alatt ugyanis az emberek alkalmazkodtak a mások számára szélsőséges körülményekhez. Testalkatuk megváltozott, törzsük zömökebb lett, végtagjaik lerövidültek, így testfelületük azonos tömeg mellett csökkent, amitől kisebb lett a hőveszteségük. Azt is megállapították, hogy a sarki népeknél a több hőt termelő " barna zsír " keletkezik a szervezetben - olvasható a The Atlantic magazinban.

jakut
A jakutok gyorsabban pörgő metabolizmusa védi őket a hidegtől

Orosz és amerikai antropológusok már évek óta együttműködnek, hogy méréseket végezzenek Jakutföld (hivatalos nevén Szahai Köztársaság, amely a világ legnagyobb, állami önállóság nélküli közigazgatási egysége) őslakosai között, és egyebek mellett megállapítsák a nyugalmi anyagcsere vagy más néven bazális metabolikus rátájukat (BMR). Jakutszkban, a terület fővárosában a téli hőmérséklet -30 Celsius foknál is hidegebb lehet. A BMR azt mutatja, hogy mennyi energia elégetésére van szüksége a szervezetnek, hogy életben maradjon, illetve minél magasabb az arányszám, annál nagyobb a hőtermelés. A tudósok úgy találták, hogy a jakutoknak magasabb a BMR-jük, mint az alacsonyabb szélességi fokok élőknek, ami azt jelenti, hogy utóbbiaknak több kalóriára van szükségük az éleben maradáshoz, illetve ahhoz is, hogy ne fázzanak a hidegben. Ráadásul a szibériai őslakosok BMR-je még magasabb lesz, ha a hőmérséklet csökken. A tanulmányok egyik vezető kutatója, William Leonard, a chicagói Northwestern University professzora szerint ez a hatás más hideg klímájú területek populációiban is következetesen megjelenik.

Genetikai adaptáció

Amikor Leonard és kollégái összehasonlították a bennszülött szibériaiak és a máshonnan származó oroszok adatait, az oroszok BRM-je magasabb volt a mérsékeltebb időjárású területeken élő emberekénél, de az őslakosoké még magasabb. A professzor úgy véli, hogy aki sokáig él hideg területen, képes adaptálódni a körülményekhez, de a mély evolúciós történetű populációkban már genetikai adaptációról beszélhetünk.

Miközben a szibériai emberek szervezetében az anyagcsere magas szinten működik, ehhez sok pajzsmirigyhormont vesz fel. Azoknak az emberek azonban, akik nem adaptálódtak a hideg körülményekhez, szintetikus pajzsmirigyhormonokra volna szükségük, hogy megismételhessék a jakutok körében megismert hatást. Csakhogy nem lehet tablettákat szedni nagykabát helyett, mert ez megzavarhatja a pajzsmirigyet , ami azután már nem működik normálisan. Sőt az idős jakutok között sok a pajzsmirigy-probléma, ami azt mutatja, hogy még a természetes adaptáció a hideg időjáráshoz sem következménymentes.

A jelenség pozitív oldalán a nagyobb a BMR azt jelenti a jakutoknak, hogy kisebb valószínűséggel fognak meghízni . A Leonard által tanulmányozott trópusi (bolíviai) populációhoz képest a jakutoknak talán ezért is jobb a szív- és érrendszeri egészsége.

Miért fáznak a nők a munkahelyükön?

A BMR azonban azt is segít megmagyarázni, hogy a férfiak miért tolerálják jobban a hideget, mint a nők. A nők a munkahelyen gyakran azért fáznak, mert a hőmérsékletek a férfiak magasabb metabolizmusa alapján van beállítva. Egy pár éve ezt vizsgáló tanulmány megállapította, hogy a férfiak akár 5 fokkal alacsonyabb hőmérsékletet is kényelmesnek éreznek, mint ahol a nők komforthatára van.

Akinek hideg a keze, annak meleg a szíve - tartja a népszerű angol mondás. A végtagok hőmérsékletének azonban a valóságban kevés köze van az adott egyén jóindulatához vagy kedélyállapotához, sokkal inkább testalkatunk befolyásolja - sőt a kutatások szerint a nemünk is. Egy átlagos téli napon ugyanis a nőknek többször kell a zsebükben átmelegíteniük a végtagjaikat, mint a férfiaknak. A Cambridge egyetem kutatói ennek az okait próbálták kideríteni. Részletek!

De az emberek képesek pszichológiailag alkalmazkodni az alacsony külső hőmérséklethez, ha legalább 10 napig vannak kitéve neki. Ez az oka, hogy az első fagyokat nagyon rosszul éljük meg, de ugyanazt a hőmérsékletet a tél vége felé már egészen enyhének találjuk. Ez azzal is összefügghet, hogy a szervezet akkor már jobban melegen tartja magát és ellensúlyozza a külső hatásokat. Leonard szerint a hideghez való alkalmazkodás során testünk egyre hatékonyabban dolgozik a komfortértékek fenntartásán, így például több meleg vért juttat a végtagoknak . Ez azt jelenti, hogy bármennyire utáljuk is a hideget, azt csak a hosszabb ideig tartó hideg tudja elviselhetőbbé tenni.

)
Emlékeztető oltások (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +1, +5 °C
Minimum: -4, +2 °C

Párás, borongós időre kell számítani. Az északkeleti tájakat kivéve többfelé lehet eső, nyugaton havas eső, hó is. Mérsékelt szél mellett 1, 5 fokig melegszik a levegő. Pénteken kettősfronti hatás érvényesül, erősebb panaszok délen, délnyugaton és nyugaton lehetnek. Ismét gyakorivá válhat a fejfájás, emellett a keringési és vérnyomáspanaszok is megszaporodhatnak. Csökken a hőérzet, alacsony lesz a komfortérzet, sok tünet jelentkezhet. Érdemes megnézni a meteogyógyász® mai videóját! A légszennyezettség magas, kissé csökken. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások: