Elképesztő mennyiségű ételt dobunk ki

Az egész világon - sajnálatos módon Magyarországon is - rengeteg élelmiszer megy a szemétbe. Lehangoló nemzetközi és magyar adatok következnek.

Ha a világ teljes élelmiszer-vesztesége és -hulladéka egy olyan országból származna, amely minden másban semleges a környezetével, akkor is ez az ország az volna az üvegházhatást okozó gázok harmadik legnagyobb kibocsátója - írja Inger Andersen, az ENSZ környezeti programjának (UNEP) ügyvezető igazgatója az Élelmiszer-hulladék Index 2021 jelentés előszavában.

élelmiszer-pazarlás
Magyarországon évente átlagosan 65,5 kg, azaz napi 18 deka élelmiszert dob ki mindenki. Nem sok ez egy kicsit? Fotó: Getty Images

Az élelmiszer-pazarlás megterheli a hulladékgazdálkodási rendszereket és rontja az élelmiszerek biztonságosságát is. Sőt, fő részese az éghajlatváltozásnak, a természeti és biológiai sokféleség csökkenésének, valamint a környezetszennyezésnek, azaz bolygónk három legveszélyesebb válságtényezőjének. 

A hulladékos kamionok sora hétszer körbe érné a Földet

A jelentésben közölt becslés szerint 2019-ben a fogyasztók számára elérhető teljes élelmiszer-mennyiség 17 százaléka ment veszendőbe, és végezte a háztartások, kiskereskedők, éttermek és egyéb élelmiszer-szolgáltatók hulladékgyűjtőiben. E mennyiségből csaknem 570 millió tonna származott a háztartásokból, amelyek az ellátási lánc fogyasztási szakaszában elérhető összes élelmiszer 11 százalékát dobták el. Az étkezési szolgáltatásokkal foglalkozók 5 százalékot, a kiskereskedelmi üzletek 2 százalékot pazaroltak. Globális szinten egy főre 121 kilogramm fogyasztói szintű ételpazarlás jut évente, amiből 74 kilogrammért a háztartások felelősek. Az egy főre eső élelmiszer-veszteség globális átlaga rendkívül hasonló volt az alacsonyabb középső és a magas jövedelmű országokban, ami arra utal, hogy mindenütt van hova fejlődni.

Hogy értelmezni tudjuk az elpazarolt irdatlan mennyiséget, adunk néhány kapaszkodót. A Szuezi-csatornát a minap eltorlaszoló 400 méter hosszú és 60 méter széles Ever Given konténerhajó, ha teljesen megpakolják, közel 220 ezer tonnát szállíthat. Azaz 3880 ilyen behemót tudná elszállítani az egy év alatt elpazarolt élelmiszert. Ha a hajók szorosan egymás mögé állnának, akkor Liverpooltól Portóig tartana a sor. Ha ugyanezt 40 tonnás kamionokkal próbálnánk meg, akkor láncuk legalább hétszer körbe érné a Földet. 

Az UNEP és partnere a fenntarthatóságért küzdő nemzetközi nonprofit szervezet, a WRAP 152 élelmiszer-hulladék adatpontot határozott meg 54 országban, a 2021-es Food Waste Index Report (Élelmiszer-hulladék-index jelentés) adatainak begyűjtéséhez.

A statisztikákból és felmérésekből viszonylag pontos képünk van róla, hogy mit esznek a magyarok reggelire, ebédre vagy vacsorára. A magyar lakosság egy főre jutó havi átlagos kiadása - a KSH adatai szerint - 77,1 ezer forint volt 2016-ban. Ebből az élelmiszerek és az alkoholmentes italok 26,5 százalékkal részesültek, azaz 20,4 ezer forintot költöttek ezekre a cikkekre honfitársaink. Egy négytagú család élelmezése így átlagos fogyasztás mellett valamivel több mint havi 80 ezer forintba került. Részletek!

Az élelmiszer-pazarlás jelentős környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokkal jár. Például a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 8-10 százaléka a megtermelt, de el nem fogyasztott élelmiszerekhez kapcsolódik, figyelembe véve a fogyasztói szakasz előtti veszteségeket is - szolgál egy további adalékkal a Technology Networks portál. 

"Az élelmiszer-pazarlás csökkentése visszafogná az üvegházhatású gázok kibocsátását, lelassítaná a természet pusztulását, amit a termőföldek átalakítása és szennyezése okoz. Javítaná az élelmiszerek rendelkezésre állását, így csökkentené az éhezést és pénzt takaríthatna meg a globális recesszió idején" - mondta Inger Andersen. Szerinte, ha komolyan akarunk foglalkozni az éghajlatváltozás, a természet és a biológiai sokféleség csökkenésével, valamint a környezetszennyezés és a hulladékkezelés kérdésével, akkor a vállalkozásoknak, a kormányoknak és az állampolgároknak világszerte egyaránt részt kell venniük az élelmiszer-pazarlás csökkentésében.

Az UNEP igazgatója szerint 2019-ben az éhezés 690 millió embert érintett. A COVID-19-pandémia miatt viszont számuk várhatóan meredeken emelkedni fog. Mindeközben hárommilliárd ember nem képes megfizetni az egészséges élelmiszereket. (Sajnos ez Magyarországon is nagyon sok emberre igaz.)

"Sokáig feltételezték, hogy az otthoni élelmiszer-pazarlás csak a fejlett országokban jelent jelentős problémát" - mondta Marcus Gover, a WRAP vezérigazgatója. "Az Food Waste Index jelentés közzétételével azt látjuk, hogy a dolgok nem annyira egyértelműek. A világ népességének 75 százaléka olyan országban él, ahol közvetlenül a háztartások szintjén figyelték meg az élelmiszer-pazarlást, ezért a becslések elég megbízhatóak" - tette hozzá.

A magyarországi helyzet

Magyarországon a jelentés szerint 908 669 tonna élelmiszert dobtunk ki 2019-ben. Ez 94 kilogrammos egy főre eső becsült élelmiszer-pazarlást jelent, amivel dobogósok lennénk Görögország (142 kg/fő) és Málta (129 kg/fő) után. A NÉBIH-től kapott tájékoztatás szerint azonban már kérték ennek az adatnak a korrigálását, mert egy korábbi EU-s becslést tükröz, nem pedig a friss hazai kutatási eredményeket. Ezt igazolja az a Sustainability folyóiratban megjelent tanulmány is, amely 65,49 kilogrammra becsülte az egy főre eső élelmiszer-pazarlást, ami nagyjából Finnország vagy Olaszország szintjének felel meg, és a legkevesebbet pazarlók sorrendjében a 7-ik helyre sorolna be minket az EU-ban. Így sincs ok az elégedettségre, mert a pazarlásunk elkerülhető része a számítások szerint közel 49 százalék, ami még mindig nagyon magas.

élelmiszer-pazarlás
Forrás: NÉBIH, Sustainability

Az elkerülhető részen belül az ételek, a pékáruk, a friss gyümölcsök és zöldségek, valamint a tejtermékek 88 százalékot fedtek le. A tanulmány megismételte az első magyar háztartási élelmiszer-hulladék mérést, amelyet 2016-ban végeztek ugyanezzel a módszertannal. A két periódus között 4 százalékos csökkenést figyeltek meg a kutatók.

A különböző országok nem minden adata vethető össze pontosan, mert nem tejesen egységes a módszertan. Például nálunk élelmiszer-hulladékként rögzítik a csatornába kiöntött élelmiszereket is (leves, tej), és azt is, amit háziállatnak adnak vagy komposztálnak, ami kétségkívül fontos értékmentő folyamat. Máshol ezek eltérő megítélés alá eshetnek, például gyakran csak a szilárd hulladékot elemzik.

Az elkerülhető rész (a tulajdonképpeni valós pazarlás) aránya volt a legmagasabb, az összes élelmiszer-pazarlás 48,81 százalékával, ami évi 31,97 kg. Az elkerülhetetlen élelmiszer-hulladék kategória pedig 47,04 százalékot (évente 30,81 kg) foglalt el. Ebben a legelterjedtebb élelmiszer-típusok a kávézacc, a fogyasztásra alkalmatlan gyümölcs- és zöldségrészek (ehetetlen héjak, mint például a banánhéj, a citrusfélék héja, a hagymahéj és az ehetetlen szár, a fás részek, a magvak, a dióhéj, stb.), a csontok, a tojáshéj és a teászsákok voltak.

A potenciálisan elkerülhető rész, például ehető gyümölcs- és zöldséghéjak (alma, körte, uborka, paradicsom, gomba, cukkini héja), csirkebőr, kenyérhéj, zsíros húsdarabok, savanyító folyadék, konzerv levek és konzervolaj a halkonzervekből képviselték a legkisebb arányt, 4,16 százalékkal (évi 2,72 kg). Folyékony élelmiszerek, például üdítők, kávé, tea és leves lényegesen alacsonyabb mennyiségben jelentek meg a szilárd ételekhez képest.

élelmiszer-pazarlás
Forrás: NÉBIH, Sustainability 

A kutatók tizennyolc különféle élelmiszer-kategóriát határoztak meg az elkerülhető élelmiszer-pazarlásban rögzített elemek alapján. Az eredmények arra utalnak, hogy a fogyasztók a romlandó ételeket dobják ki gyakrabban és nagyobb mennyiségben, szemben a tartós termékekkel.

A pazarlás jellegzetességeiről dr. Kasza Gyula, a Nébih Maradék nélkül programjának vezetője a Házi Patikának elmondta, hogy hagyományosan az egy főre eső GDP-nek van a legnagyobb hatása (akinek több a pénze, az többet pazarol), de egyre jelentősebbé válik az értékrend is. Emellett van olyan pazarlás, ami összefüggésben áll a hazai ételkultúrával és a jóléttel, újabban pedig az oktatással és a szemléletformáló kampányok hatásaival.  

A magyar pazarlási toplista így néz ki:

Készételek. Sokat főzünk, mert nem akarjuk, hogy bárki éhen maradjon, inkább kidobjuk a maradékot. Sokat is szedünk ki a tányérra, de ez máshol is jellemző.

Zöldség és gyümölcs. Túl sokat vásárolunk, és elfelejtjük megenni, illetve odaadni a családtagoknak, hogy egyék meg. Ez is jellemző másutt.

Pékáruk. Túl sokat veszünk. Ez jellemzően magyar szokás, mert mindenhez szeretünk kenyeret enni. Persze, máshol is sokat pazarolnak a pékárukból.

Ezek mindegyikére kidolgoztak megelőzési tippeket a Maradék nélkül programban, amelyek ide kattintva olvashatók

Mi befolyásolja a pazarlást?

Több lényeges tényező is hatással van a pazarlás mértékére.

Jövedelem: a magas jövedelem általában több pazarlással jár együtt;

Háztartás mérete: az 1 fős háztartások és a nagyobb létszámú bonyolultabb szerkezetű háztartások általában többet pazarolnak egy főre vetítve (bár a nagyobb létszámnál az egy főre eső jövedelem nagyon lecsökken, így ez ellensúlyozza ezt a hatást);

Gyerek a családban: ha van gyerek, több a pazarlás, mert válogat, a szülő pedig igyekszik a kedvében járni. Aki élelmiszert termel otthon (pl. konyhakertje van), tudatosabb azzal az élelmiszerrel is, amit a boltban vesz meg;

Életkor: az idősebbek (különösen azok, akik a háború utáni időszakot megélték) sokkal tudatosabbak, ugyanakkor mára a fiatal felnőttek között is kialakult egy környezettudatos réteg Magyarországon;

Nem: a nők sokkal tudatosabbak.

élelmiszer-pazarlás
Forrás: NÉBIH, Sustainability 

Magyarországon a kívánatos szint 35 kg/fő/év körül lenne a szakemberek szerint, ami azt jelentené, hogy szinte csak elkerülhetetlen, nem megelőzhető élelmiszer-hulladék keletkezne a háztartásokban. Vagyis a tényleges pazarlás közel nullára mérséklődne. Hasznos volna, ha az elkerülhetetlen élelmiszer-hulladék egyre nagyobb részét hasznosítani tudnánk, például komposztálás, takarmányozás vagy energiatermelés révén. Az ENSZ fenntarthatósági céljai egyébként 2030-ig a háztartási élelmiszer-hulladék megfelezését irányozzák elő, tehát az elképzelés nem teljesen irreális.

Fontos a kutatások folytatása és a FUSIONS módszer alkalmazása is, mert mérhetővé teszi, és megmutatja azt is, hogy miből áll össze ez a pazarlás. Ez segíti a szakpolitikai intézkedések, a szemléletformáló kampányok célrendszerének finomítását. Emellett 2020-tól az egész EU-ban kötelező is, amit mi is támogatunk - közölte Kasza Gyula.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+11, +16 °C
Minimum:
-2, +6 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt a ködfoltok feloszlanak, illetve helyenként rétegfelhőzet képződhet belőlük, ezen kívül azonban napos időre készülhetünk.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag