A Debreceni Egyetem fiatal kutatói, Bukta Balázs József és Herman Petra egy olyan aerogélt fejlesztett ki, amely az eddigi leghatékonyabb és legfenntarthatóbb módon segít a nemesfémet visszanyerni az elektronikai hulladékból - írja a Debreceni Egyetem.
– Már korábban is léteztek módszerek arra, hogy az elektronikai hulladékból visszanyerjék az aranyat. Ezekkel összehasonlítva azonban a mi technikánk sokkal hatékonyabb, hiszen több nemesfémet tudunk vele megkötni és – ami a legfontosabb – mindezt olcsón és környezetbarát módon – részletezte Bukta Balázs József vegyészmérnök-hallgató, aki témavezetőjével, Herman Petrával közösen ötletelve jutott el idáig. Két éve kezdett abba a tudományos munkába, amely alapján az intézmény Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Központja szabadalmi bejelentést tett.
A Rezorcin-formaldehid alapú aerogélek arany vegyületek szelektív megkötésére című projektjével Bukta Balázs József elnyerte az I. innOTDK Nagydíját is. –Külön öröm, hogy a tehetséges fiatal kutatóink nemcsak tudományos igényességgel dolgoznak, hanem az ipari és társadalmi hasznosítás irányába is bátran nyitnak – nyilatkozta Kun Ferenc, a DE Természettudományi és Technológiai Kar dékánja.
A fiatal kutató egy külföldi kollaborációban készül
vizsgálni az innováció ipari szintű hasznosíthatóságát. Emellett újabb gélek
előállítását is tervezi, amikkel az értékes ritkaföldfémeket szeretné kivonni
különböző hulladékokból.
Mivel az elektronikai
hulladék feldolgozása során rengeteg mérgező anyag – például ólom,
kadmium, higany és brómozott égésgátlók – szabadulhat fel, ez a folyamat súlyosan
károsítja a talajt, a vizet és a levegőt, így közvetve az emberi
egészséget is, például a:
- hormonrendszer zavarásával,
- idegrendszeri károsodással,
- légúti és bőrpanaszokkal,
- daganatos megbetegedések kockázatának növelésével.
Az új, környezetbarát technológia ezért képes csökkenteni a lakosság toxikus kitettségét amellett, hogy a kutatók által fejlesztett technológiával eleve kevesebb elektronikai hulladék kerülhet illegális égetőművekbe, kevesebb nehézfém jut a környezetbe és a táplálékláncba és remélhetően egészségügyi szempontból is biztonságosabb újrahasznosítási folyamatok terjedjenek el.