A hasnyálmirigyrák ezért nagyon veszélyes

A hasnyálmirigyrák az egyik legrettegettebb daganatos betegség, mert ötéves túlélésének esélye mindössze 3-5 százalék. Ez azzal is összefügg, hogy az orvosoknak nem volt elég információjuk a kórról, amelynek megértéséhez a kutatók az utóbbi időben végre közelebb kerültek. Így esély nyílhat a hatékonyabb gyógyítására is.

A vékonybél felett elhelyezkedő elég apró, csak 10-12 centméteres hasnyálmirigy (pancreas) a hormonok egész arzenáljáért felelős, emiatt létfontosságú a szervezetünk helyes működéséhez. Itt termelődnek a szervezet cukorháztartását szabályozó anyagok (inzulin, glukagon és szomatosztatin), illetve ez a szerv állítja elő az emésztéshez nélkülözhetetlen hasnyálat, amellyel a fehérjék, a keményítők és a lipidek lebontásához szükséges emésztőenzimek (tripszin, amiláz, tripáz) bekerülnek a vékonybélbe. A hasnyálmirigy daganata nem csak azért veszélyes, mert korlátozza a szervet a feladata ellátásában, hanem azért is, mert sokáig észrevétlen marad, és nagyon könnyen képez áttétet. Minden új információ, amit erről a betegségről sikerül megtudni, túlzás nélkül életbevágó.

hasnyálmirigyrák
hasnyálmirigyrák

Két kanadai egészségügyi szervezet, az Ontariói Rákkutató Intézet (OICR) és az Egyetemi Egészséghálózat (UHN) kutatói új ismeretekhez jutottak a hasnyálmirigyrák altípusairól. Úgy vélik, hogy ezen részletek megértése új kezelési lehetőségekhez és jobb klinikai eredményekhez vezethetnek. A Nature Genetics tudományos folyóiratban közzétett tanulmányuk a hasnyálmirigyrák molekuláris szinten megkülönböztetett altípusainak legátfogóbb elemzését adja. A kutatócsoport a betegség öt különálló egyedi molekuláris tulajdonságokat hordozó altípusát azonosította (bazálisszerű A, bazálisszerű B, klasszikus A, klasszikus B és hibrid), amelyek megcélozhatók új kemoterápiákkal, biológiai- és immunterápiákkal.

Mi vezet el a hasnyálmirigyrák gyógyításához?

"A hasnyálmirigyrák kezelésének fejlesztését jelentősen akadályozzák a betegség molekuláris altípusairól hiányzó ismeretek. Ezért az előrehaladott hasnyálmirigyrákot szigorúan elemeztük. Ez a kórnak az a stádiuma, amelyet a legtöbb betegnél diagnosztizálnak" - jelentette ki Faiyaz Notta, a tanulmány vezető szerzője, az OICR és az UNH Margit hercegnő kórház rákközpontjának kutatója. A tanulmány több mint 300, korai stádiumú és előrehaladott hasnyálmirigyrákban szenvedő beteg adatain alapszik, akik részt vettek a COMPASS néven futó kutatásban. A szerzők szerint ez az első olyan klinikai kutatási program, amely a betegség mélyreható feltérképezése alapján kíván személyre szabott kezeléseket kidolgozni.

Erre azért van szükség, mert a legtöbb hasnyálmirigyrák-kutatás kizárólag a korai stádiumú vagy operálható daganatokra koncentrál, de a valóságban a betegséget gyakran olyan szakaszában fedezik fel, amikor már túlságosan előrehaladott, és áttéteket is képzett. Notta szerint a COMPASS lehetővé tette, hogy a betegek kezelése közben megvizsgálják ezeket a fejlett rákos állapotokat, és jobban megértsék az áttétes hasnyálmirigyrák mögött lévő biológiát, illetve megvilágítsák a betegség előrehaladásának mechanizmusait.

A bazálisszerű A altípus például, amelyet a vizsgálat előtt csak nehezen tudtak megfigyelni, egy specifikus genetikai rendellenességgel, a KRAS jelű gén mutációjával van összefüggésben. A kutatócsoport feltételezi, hogy az altípusok többsége specifikus genetikai elváltozásokból származik, amelyek a hasnyálmirigyrák kialakulásakor következnek be - számolt be a MedicalXpress orvostudományi portál.

Egy másik kutatás is a hasnyálmirigyrák biológiáját vizsgálta, és azt próbálta kideríteni, hogy a szerv daganatai miért képeznek olyan korán áttéteket. Az eddig is ismert volt, hogy a vérárammal utazó tumorsejtek megtapadnak a szervezet egy pontján, és ott is rendellenes szaporodásba kezdenek, kialakítanak egy újabb daganatot. A vérerek perforációit kihasználó tumorsejtek esetében azonban a terjedési útjuk megkönnyíti a gyógyszeres kezelést. A hasnyálmirigyrák esetében ez azonban nem ilyen egyszerű.

Duc-Huy Nguyen, a Science Advances tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője, a Pennsylvania Egyetem kutatója felhívta rá a figyelmet, hogy az egészséges hasnyálmirigyben sokkal több ér van, mint a rákos szervben. Egyes orvosi beszámolók szerint a beteg hasnyálmirigy néha úgy néz ki, mintha normális szerkezetű erek hálóznák be, de valójában ezek az erek nem funkcionálnak, és rákos sejtekkel vannak kibélelve. Senki sem tudta eddig, hogy miért, vagy hogyan pusztították el a rákos sejtek az egészségeseket, és foglalták el a helyüket.

A kutató feltételezte, hogy ez a jelenség a különféle sejttípusok biológiai versenyével függ össze, azaz a véráramban egymás mellé sodródó rákos hasnyálmirigysejtek és az egészséges endotélsejtek párbaja zajlik. "Úgy gondoltam, ha a kétféle sejttípust egymás mellé helyezzük, és azt kérdezzük, hogy melyik fog nyerni, a daganatsejt lesz az" - mondta Nguyen a Massive Science tudományos portálnak.

E teória igazolására a kutatócsapat egy endotélsejtekkel bélelt mesterséges érrendszerben hasnyálmirigyrákos sejteket engedett útjukra. Meg akarták figyelni, a tumorsejtek hogyan viselkednek a riválisaikkal. Nguyen várakozásai szerint egy tipikus intravazációnak, egy olyan folyamatnak kellett volna bekövetkeznie, amelyben a daganatsejtek áthatolnak a vérerek falán, hogy belépjenek a véráramba. Csakhogy valami sokkal pusztítóbbnak lett a tanúja.

Rárontanak az egészséges sejtekre

A rákos sejtek úgy viselkednek, mint egy terrorista kommandó. Először az endotélsejtekre csapnak le, és úgy fogják körül őket, mint egy hüvely. Az endotélsejtek normálisan blokádot képeznek, hogy megakadályozzák a nem kívánt sejtek bejutását a véráramba. De a rákos sejtek olyan agresszívek, hogy gyorsan áttörik ezt a blokádot, ami elválasztja őket a vértől. Hamarosan az endotélsejtek védőgátja már nem létezik, és a rákos sejtek töltik meg az eret. A rák ezután a támadó és védekező manővereknek ezt a halálos kombinációját folytatja. Hatalmába keríti az ereket, amivel elszigeteli magát a támadásoktól, és még több rákos sejtet továbbít a véráramba, hogy elterjedhessenek másutt is a szervezetben.

Nem minden hasnyálmirigyrák azonos, ezért fontos, hogy a daganatszövetet molekulárisan profilozzák. Ez elősegítheti az ideális kezelési lehetőségek pontosabb meghatározását, mivel az orvosok jobban megérthetik az adott daganat biológiáját. Ennek megfelelően a lehetséges kezelések tartalmazhatnak kemoterápiát, célzott terápiát és immunterápiát. A betegek egy részénél a kórnak egy enyhébb formája jelentkezik. Körülbelül az esetek 10-15 százalékában az úgynevezett szigetsejt-tumor fejlődik ki, amely gyógyítható lehet. Részletek!

A dráma megfigyelése Nguyen és csapata számára érdekes volt, de tudományos eredménnyel csak akkor számolhattak, ha képesek kidolgozni egy módszert a rák progressziójának lelassítására. Rájöttek, hogy a sejtek közötti kémiai kommunikációt kell megszakítaniuk ennek érdekében. A rák külvilággal való kommunikációjának fő vonalát transzformáló növekedési faktor béta (TGF-β) jelátviteli útnak hívják. Nguyen szerint a megfelelő kémiai jel megtalálása, amely a rák előrehaladását irányítja, megmutathatja, milyen kezelésre van szükség, hogy megállítsák a folyamatot.

A kísérleti környezetben TGF-β-gátló gyógyszert használva a kutatók kikapcsolták a jelátviteli út nagy szakaszait, amint a rák elérte az egészséges sejteket. Ez a változás jelentősen csökkentette az erek pusztulását. Nguyen a rák fejlődését vizsgálva azt remélve, hogy találni fog egy titkos fegyvert. Erre végül rá is akadt, egy ALK7 nevű receptor formájában. Amikor a hasnyálmirigyrákos sejteken olyan genetikai módosítást hajtottak végre, amely kiütötte az ALK7-et, a mesterséges környezetben megmentették az endotélsejteket a biztos vereségtől. Ezután a csapat megismételte a kísérletet egerekkel, és megállapította, hogy az állatok erei sokkal jobb állapotban maradtak, mint a módosítatlan rákkal végzett kísérletben. Azaz az ALK7 receptor működésének akadályozása alapvetően hatástalanította a rák támadófegyverét. Mivel a rák nagyon sokrétű betegség, ez a módszer nem képes minden típusú daganatot megfékezni. Nguyen azonban úgy véli, hogy egyes daganatok, például a petefészekrák, reagálhatnak az ilyen kezelésekre.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +16, +27 °C
Minimum: +12, +17 °C

Hazánkban kedden délelőtt általában erősen felhős lesz az ég, többfelé várható zápor, zivatar. Délután folytatódik a változóan, legtöbb helyen erősen felhős idő, és további záporok, zivatarok alakulhatnak ki. A szél napközben eros északnyugati lesz. Hajnalban 12, 17 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 16, 27 fok között alakul. Késő este 11, 16 fok lesz. Kedden hidegfronti hatás érvényesül. Egész nap jelentkezhetnek panaszok, amik akár erősek is lehetnek. Görcsös fejfájás, izpm- és hasi görcsök léphetnek fel, romolhat a szívbetegek állapota. Gyakoriak lehetnek a keringési panaszok és a vérnyomás-ingadozás is. Zivatarokban romolhat az asztmások állapota. Csökken a hőérzet, alacsony lesz a komfortérzet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Eső