Globálisan a méhnyakrák a negyedik leggyakrabban előforduló rosszindulatú megbetegedés a nők körében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint. Csak 2022-ben mintegy 660 ezer új esetet, valamint 350 ezer halálesetet jelentettek a világban. A HPV elleni védőoltásoknak és a kiterjedt szűrési programoknak köszönhetően az előfordulási arányok számos fejlettebb országban sokat javultak. Magyarországon ugyanakkor a Nemzeti Rákregiszter feljegyzései alapján így is évről évre mintegy ezer nőt diagnosztizálnak méhnyakrákkal, sokukat még 40 éves koruk előtt.
Milyen tünetek utalhatnak méhnyakrákra?
Mint a legtöbb rákbetegség esetén, a méhnyakrák kapcsán is elmondható, hogy korai stádiumban nem mindig okoz észrevehető panaszokat. Így aztán előfordulhat, hogy mire tünetek is jelentkeznek, a tumor már akár áttéteket is adott, illetve átterjedt más szervekre. Ezzel együtt sok esetben fellépnek olyan intő jelek, amelyeket felismerve a nők időben orvoshoz fordulhatnak, és megszülethet a gyógyulási esélyek szempontjából kulcsfontosságú korai diagnózis. Összességében tehát méhnyakrák gyanúját keltheti az amerikai Nemzeti Rák Intézet (NCI) tájékoztatója szerint:
- szexuális együttléteket követő hüvelyi vérzés;
- változókor után jelentkező hüvelyi vérzés;
- fogamzóképes korú nőknél két menstruáció között jelentkező vérzés, illetve szokottnál erősebb menstruációs vérzés;
- vizes állagú és bűzös, akár vért is tartalmazó hüvelyi folyás;
- valamint kismedencei vagy szex közbeni fájdalom.
A betegség előrehaladottabb stádiumaiban a daganatsejtek a szervezet más részein is megjelenhetnek, ami az érintett szervektől függően számos további panaszt előidézhet. Ezek közé tartozik például a bélmozgások nyomán érzett fájdalom, vagy akár a székletürítés közben tapasztalt vérzés. Nehezítetté, fájdalmassá válhat a vizeletürítés is, valamint vér jelenhet meg a vizeletben. Előfordulhat deréktáji vagy hasi fájdalom, felvizesedhetnek (ödéma) az alsó végtagok, illetve nem ritka az általános fáradtságérzet sem. Fontos hangsúlyozni, hogy a felsorolt tünetek nem jelentenek biztosan méhnyakrákot, hiszen egyéb kórképek és állapotok ugyancsak meghúzódhatnak mögöttük. Mindazonáltal orvosi kivizsgálást indokolnak, hogy tisztázni lehessen a pontos kiváltó okot.
A méhnyakrák megelőzése
Mára ismert, hogy a méhnyakrákos megbetegedések többségét egy kórokozó, a humán papillomavírus (HPV) okozza. A HPV legnagyobb rákkockázatot magukban hordozó törzseivel szemben elérhető védőoltás, amelyet javasolt még a szexuális élet megkezdése előtt, serdülőkorban beadni. Magyarországon minden tanévben a hetedik osztályos lányok – és fiúk – térítésmentesen megkaphatják a vakcinát, amennyiben szüleik hozzájárulnak ehhez. Az elmúlt években több kutatás is zajlott, amelyek eredményei alapján a HPV elleni védőoltás drasztikusan csökkenti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. Ilyen módon a vakcina jelenleg a leghatékonyabb megelőzési eszköz.
A védőoltás mellett szintén nagy jelentőséggel bír a rendszeres méhnyakrákszűrés. Erre itthon szervezett népegészségügyi program működik: a 25 és 65 év közötti nők háromévente levélben kapnak meghívót a szűrésre. A vizsgálat célja a korai elváltozások, így a tüneteket és panaszokat még nem okozó méhnyakrák és a rákmegelőző állapot felismerése. Rendszeres szűréssel a méhnyakrák okozta halálesetek száma jelentősen csökkenthető, és általában javíthatóak az érintettek gyógyulási esélyei. A szűrővizsgálat egy egyszerű, gyors és fájdalmatlan beavatkozás, amelynek során a méhnyak felületéről vesznek sejtmintát, majd azon végeznek laboratóriumban citológiai vizsgálatot, annak eredményéről a pácienst is értesítve.
A HPV elleni védőoltás és a rákszűrés együttesen, egymást kölcsönösen kiegészítve biztosítja a lehető leghatékonyabb védelmet a méhnyakrák kockázatával szemben.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: