Különböző felmérések szerint a terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz) világszerte a várandósságok 1-14 százalékában jelentkezik, illetve megfigyelhető, hogy előfordulása egyre növekszik. A probléma jellemzően a második, harmadik trimeszterben diagnosztizálható. Kialakulásáért elsősorban a megváltozott hormonháztartás felelős, ugyanis ilyenkor módosul azon hormonok szintje, amelyek befolyásolják a vércukorszintet. Emellett a kedvezőtlen életmód is jelentősen hozzájárulhat a betegség kialakulásához.
„Bár igaz, hogy az eleve túlsúllyal, elhízással küzdő kismamák a veszélyeztetettek közé tartoznak a terhességi cukorbetegség szempontjából, tévhit, azonban hogy csak náluk alakulhat ki ez az anyagcserezavar. E tekintetben a normál testsúlyú nők sem feltétlenül védettek” – mutat rá lapunkhoz eljuttatott közleményében dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont – Prima Medica diabetológusa, a terhességi cukorbetegség specialistája. A szakember szerint az alábbi rizikótényezők is nagy súllyal esnek latba kismamáknál a terhességi cukorbetegség kialakulása szempontjából:
- 40 év feletti életkor
- korábbi terhességből nagy súllyal (4500 gramm felett) született gyermek
- korábbi terhesség alatt jelentkező gesztációs diabétesz
- közvetlen rokonoknál (szülőknél, testvéreknél) diagnosztizált cukorbetegség
- korábbi testsúlycsökkentő műtét
- mesterséges megtermékenyítés
A kezelés a kismamát és a magzatot is óvja
A kismamák általános cukorbetegségszűrése protokoll szerint a várandósság 24-28. hetében történik. Ez azonban korábban, a 12-14. héten is megtörténhet, ha a páciens a várandósság előtt is inzulinrezisztens volt, vagy korábbi terhessége alatt már kialakult nála gesztációs diabétesz. Ha diagnosztizálható a terhességi cukorbetegség, annak kezelése komplex feladat, amelyben nagy szerepe van a nőgyógyásznak, a diabetológusnak, a dietetikusnak és a mozgásterapeutának is. Elsősorban ugyanis megfelelő étrenddel és biztonságos mozgásprogrammal érdemes megpróbálni normalizálni a vércukorértékeket. Ha viszont mindez nem elég, inzulinkezelésre is szükség lehet. A cél mindenképpen a kismama és a magzat egészségének leghatékonyabb védelme.
„Ha nem kezelik a terhességi cukorbetegséget, az komoly kockázatokkal járhat, például veszélyeztetheti a magzat fejlődését, de megnő a preeklampszia (terhességi magas vérnyomás) rizikója is. Ez utóbbi kezeletlenül szintén súlyos komplikációkat okozhat. Gyakori kockázat a nagyobb magzati testsúly, amely nemcsak azért lehet probléma, mert császármetszést tehet szükségessé, hanem azért is, mert megnövekszik a szülési trauma, az újszülöttkori hipoglikémia (kórosan alacsony vércukorszint), hipokalcémia (kalciumhiány), respirációs distressz szindróma, hiperbilirubinémia (kórosan magas bilirubinszint) kockázata. Ez azonban csak ritkán, nem kezelt diabétesz esetén fordul elő” – hangsúlyozza a szakorvos.
Mi történik a szülés után?
A terhességi cukorbetegség a szülést követően legtöbbször magától rendeződik, ugyanis a lepényi hormonok kiürültével az inzulinszükséglet gyorsan csökken. „Szülés után leggyakrabban leállítjuk az inzulinkezelést, mivel a vércukorszint várhatóan normalizálódik. Ha azonban korábban is fennálló, esetleg fel nem ismert cukorbetegséggel kell számolnunk, vagy a vércukorszint továbbra is magas marad, előfordulhat, hogy újra kell indítania vagy módosítani kell a gyógyszerek szedését. A szülés utáni ellátás tehát magában foglalja a rendszeres ellenőrzéseket, az egészséges életmód fenntartását kiegyensúlyozott étrenddel és rendszeres testmozgással, valamint lehetőség szerint a szoptatást, mivel ez segíthet csökkenteni a vércukorszintet és az inzulinszintet” – mondja Porochnavecz doktornő.
Hozzáteszi viszont, hogy azzal is számolni kell, hogy terhességi cukorbetegséget követően magasabb a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának veszélye. Ezért kiemelten fontos a szülést követő utánkövetés. Az ajánlás szerint vércukorvizsgálatokat kell végezni a szülést követő napokban, majd a szülés után 6 héttel terheléses vércukorvizsgálat (OGTT) szükséges. Ez utóbbit egy év múlva meg kell ismételni, illetve a későbbiekben is kétévente szükség van vércukorterheléses vizsgálatra. „Természetesen ezen kívül is feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ha olyan tünetek jelentkeznek, mint például fokozott szomjúság, gyakori vizelés, szájszárazság, bőrviszketés, bár fontos tudni, hogy a cukorbetegség sokszor tünetmentes marad. Mindazonáltal a terhesség alatt felépített egészséges életmód a későbbiekben is jelentős védőfaktort jelenthet a cukorbetegség elkerüléséhez” – emeli ki a szakorvos.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: