Az aszpartám (E951) egy szintetikus, kalóriamentes édesítőszer, amelyet két természetes aminosavból – aszparaginsavból és fenilalaninból – állítanak elő. Az édesítőereje körülbelül 200-szorosa a kristálycukorénak, így kis mennyiség is elegendő belőle.
Az aszpartám nem természetes édesítő
Az aszpartámot a ’80-as évek végén, ’90-es évek elején engedélyezték Magyarországon is, kezdetben főként diabetikus termékekben és speciális étrend-kiegészítőkben használták. Napjainkra szinte minden nagy édesítőszeres termékcsaládban megtalálható, például üdítőkben, desszertekben, tejtermékekben, rágógumikban. A mesterséges édesítőszereket gyakran keverik a kalóriamentes vagy diétás szinonimájaként a természetessel.
A sztívia, eritrit, xilit természetes eredetű, míg az aszpartám, szukralóz, aceszulfám-K mesterséges édesítőszerek, még ha kalóriamentesek is. Egyes édesítőszerek sokkal édesebbek, mint a kristálycukor, így kisebb mennyiségre is van szükség ahhoz, hogy ugyanolyan édességi szintet érjenek el velük. Az alacsonyabb kalóriatartalmú és a kalóriamentes édesítőszerek nem feltétlenül teszik egészségessé az ételt vagy italt, de segíthetnek a cukorbevitel csökkentésében.
Tényleg rákot okozhat az aszpartám?
Az aszpartámmal kapcsolatos aggodalmak, miszerint számos egészségügyi problémát, köztük rákot is okozhat, már évek óta fennállnak. A rákkal kapcsolatos félelmek a 2000-es évek végén egy olasz kutatócsoport által publikált, laboratóriumi patkányokon végzett vizsgálat eredményeiből erednek. Ezek arra utaltak, hogy az aszpartám növelheti egyes rákos megbetegedések (leukémia és limfóma) és más típusú rákok kockázatát. Az aszpartámot évtizedek óta vizsgálják. A hivatalos szervek szerint megfelelő mennyiségben fogyasztva biztonságos, de ez a vélemény sem teljesen mentes az aggodalmaktól.
2023-ban a Egészségügy Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) az aszpartámot lehetséges emberi rákkeltőként sorolta be (2B csoport). Ez azt jelenti, hogy van némi bizonyíték, főként májrákhoz kapcsolódva, de nem elég erős ahhoz, hogy egyértelműen veszélyesnek minősítsék. Az engedélyezett napi beviteli határérték (40 milligramm testsúlykilogrammonként) továbbra is érvényben maradt.
Továbbá néhány kutatás kapcsolatot talált fejfájás, ingerlékenység és hangulatzavarok kapcsán azoknál, akik nagy mennyiségben fogyasztják az aszpartámot, különösen az erre érzékenyeknél. Az aszpartám nem alkalmas fenilketonuriában (egy ritka örökletes betegség) szenvedők számára. Ez azért van, mert az aszpartám fenilalanint tartalmaz, amelyet az érintett betegek szervezete nem tud feldolgozni.
Noha az aszpartám nem ördögtől való, de nem is ártalmatlan csodaszer. Fogyasztása kis mennyiségben biztonságos, de ha tudatosan szeretnénk táplálkozni, érdemesebb a természetes édesítőket előnyben részesíteni, és figyelni testünk jelzéseit.
