Így űzzük el örökre a lábgombát!

Sajnos a lábgombásodás népbetegségnek számít, ezért se szeri, se száma azoknak a módszereknek, amelyekkel az emberek házilag próbálkoznak. Igaz ugyan, hogy a gombák makacs jószágok, és kiirtásukhoz nem kis türelem meg kitartás szükségeltetik, de sikertelenségünknek nem csak "ők" az okai. Az is lehet, hogy nem a megfelelő gyógymódot választottuk.

A HáziPatika.com kérdéseire válaszolva dr. Vass Ilona bőrgyógyász hasznos információkkal szolgál mindazoknak, akik attól tartanak, hogy gombásodik a lábuk, vagy meg szeretnének szabadulni gombás fertőzésüktől. A recept nélkül, drogériákban, cipőboltokban kapható lábápoló szerek és kozmetikumok azonban elsősorban megelőzésre, illetve igen enyhe tünetek kezelésére alkalmasak, komolyabb tünetek esetén gyógyulást nem várhatunk tőlük.

Kiket fenyeget a lábgomba?

A bőrtípustól nem függ, hogy ki hajlamos a lábgombásodásra, az immunrendszertől és a szervezet általános egészségi állapotától azonban igen. Így például a gyenge immunrendszer, az immunszupresszáló kezelések, az AIDS hajlamosíthatnak, ahogy köztudott az is, hogy a cukorbetegek is könnyebben fertőződnek, illetve nehezebben szabadulnak meg lábgombájuktól. Az izzadós lábúaknál könnyebben telepszenek meg betolakodók. Leginkább azoknak kell számolniuk a fertőződés veszélyével, akik gyakran fordulnak meg fürdőhelyeken, strandon, szaunákban, nyilvános helyeken lévő zuhanyzókban.

A lábgomba-fertőzés kórokozói, tünetei

Az először a talpon vagy a lábujjak közötti területen megjelenő gombásodásért három gombaféle, a fonalas gombák (dermatophyton gombák) valamely penészgomba vagy a sarjadzó gomba (pl. candida) okolható. A gombák a nedves, meleg, sötét környezetet kedvelik, így érthető, hogy szívesen telepednek meg a cipőbe bújtatott, esetleg izzadó lábon. A tüneteket tekintve elég hasonló jelei vannak mindhárom gomba jelenlétének. Bőrpír, jellemző viszketés, hólyagocskák jelennek meg a bőrön.

A széli részeken terjed a gombásodás, a fertőzött terület közepén némi javulás is észlelhető az idő előrehaladtával. Sokszor a lábujjak között "kipállás" figyelmeztet a gombák jelenlétére. Előfordulhat, hogy a talp bőrén és a talpszéleken száraz, kissé pikkelyesen hámlóbőr látható, amely alatt a bőr kissé vöröses. Ezt a jelenséget hívják a bőrgyógyászok "mokaszinlábnak". Akik tehát ilyen tüneteket észlelnek, forduljanak bőrgyógyászhoz, aki az okokat a célzott kezelés érdekében tisztázhatja. Fény derülhet a tüneteket okozó allergiákra, vagy esetleges súlyosbító tényezőkre, mint pl. vérellátási zavarokra, illetve egyéb okokra is.

A lábgomba kezelése

A lábgomba minden esetben kitartó kezelést igényel. Normál esetben két héten át, napi kétszeri kezelés eredményre vezethet, de ha az említett immunrendszeri gyengeség vagy cukorbetegség áll fönn, akkor több időre van szükség. Természetesen a visszafertőződést minden lehetséges módszerrel meg kell akadályozni. Valamennyi hordott cipőt az orvos által előírt kezelés megkezdésével egy időben fertőtleníteni kell.

A sportcipőket fertőtlenítő mosószerrel kell kimosni, a bőrcipőket pedig 10%-os formalinoldattal kell kezelni. A formalin használata után a cipőket alaposan ki kell szellőztetni, nehogy ezt követően a gomba helyett vagy mellett a formalinérzékenység miatt kialakult tünetek okozzanak további panaszokat. A cipők fertőtlenítését két héttel később, illetve a gomba elleni kezelés végén meg kell ismételni.

Ha már a köröm is gombásodik...

Általában az amúgy meglévő, kezeletlen lábgomba terjed rá a körömre. Természetesen ilyenkor már sokkal makacsabb, és nehezebb tőle megszabadulni, ugyanis a körömlemezből a gomba csak a lenövés ütemében távolítható el. A nagylábujj nő a leglassabban: napi 0,05 mm-es napi teljesítménnyel bizony 7-8 hónapig is eltart, mire a fertőzött körömlemez utolsó darabkájától is megszabadulhat az ember. Az idősebbeknél a köröm még ennél is lassabban nő.

A körömgomba tünetei

A körömlemez megvastagodik és elszíneződik. Ha a fertőzést sarjadzó gombák okozzák, akkor a gombásfertőzésa körömágy felől indul. Erre a típusra az AIDS-es betegek hajlamosak. A fonalas gombák a köröm szabad széle felől indítják támadásukat, a megvastagodott körömlemez sárgásan színeződik el. A penészgombák sötétzöldes, feketés elszíneződést okoznak, a körömlemez alatt pedig törmelék képződik. Az ebből vett kaparékból lehet kitenyészteni a gombát, ami a célzott kezeléshez elengedhetetlen.

A külső kezelés is olyan hosszú ideig tart, amilyen hosszú idő a köröm lenövéséhez szükséges, de hozzá kell tennünk, hogy a külsőleg alkalmazandó szerek használata a köröm gombás fertőzésének csak kezdeti stádiumában elegendő. Rendszerint a szisztémás, gyógyszeres kezelés nem spórolható meg.

A legtöbben bizonyára tudják, talán mégsem haszontalan ismételten hangsúlyozni a megelőzés fontosságát és módszereit, amelyeket az egy fertőzésen már túlesetteknek, illetve valamely hajlamosító tényező miatt veszélyeztetettebbeknek különösen érdemes megszívlelniük.

• A törölközőket, fürdőszobaszőnyeget, harisnyákat és zoknikat lehetőség szerint fertőtlenítős mosószerrel, főzőprogrammal célszerű mosni.
• Elsősorban a láb kedvéért, de a moshatóság miatt is érdemes a lábat nedvszívó pamut alapanyagú zokniba, harisnyába bújtatni.
• A cipő megválasztásánál is lényeges, hogy ne legyen túl meleg, különösen nyáron lehetőleg jól szellőzzön. Hiába készül bőrből a cipő külseje, ha bélése műbőr vagy fordítva, a láb nem szellőzik.
• Lehetőleg ne legyünk egész nap ugyanabban a lábbeliben. Nyáron járjunk sokat mezítláb, ahol csak lehet.
• Fürdés után gondosan töröljük meg a lábat, különös tekintettel a lábujjak közötti területre.
• A száraz, hámló szaruréteget rendszeresen távolítsuk el.
• Használjunk gombaellenes fertőtlenítő szereket a láb és a cipők fertőtlenítésére. Vegyük igénybe az izzadós lábra használható lábdezodoráló készítményeket.
• Fürdőkben, nedves helyeken, idegen helyen használjunk saját papucsot, cipőt.