Szervezetünk a vizelettel szabadul meg számos felesleges méreg- és salakanyagtól. E körbe tartoznak például a fehérjék, izmok és vérsejtek bomlásából származó nitrogénvegyületek, de éppúgy megjelenhetnek benne vitaminok, gyógyszerek és még akár az elfogyasztott táplálék egyes összetevői is. Akad azonban többféle olyan tényező is, amelynek egészséges állapotban nem lenne szabad bekerülnie a vizeletbe. Nem véletlen tehát, hogy az orvosok olykor megkérdezik a betegtől, milyen volt a vizelete színe, mert ennek az információnak is lehet diagnosztikus értéke. Dan Baumgardt, a Bristoli Egyetem idegtudományi és anatómus szakembere a The Conversation oldalán megjelent cikkében sorra vette, mit jelezhetnek a vizelet színének elváltozásai.
A vörös a vér színe
A pirosas árnyalatú vizelet legtöbbször vérzést jelez. A vér forrása bárhol lehet a húgyutakban, kezdve a veséktől a húgyhólyagon át egészen a húgycsőig és – persze csak férfiaknál – a prosztatáig. Függően a mennyiségétől és frissességétől az így távozó vér többféle árnyalatot is kölcsönözhet a vizeletnek. Erős vérzés esetén akár olyan színűvé is válhat tőle, mint a vörösbor. A háttérben a többi között meghúzódhat vesekövesség, rák, traumás sérülések és húgyúti fertőzések egyaránt. Továbbá a vérzés mellett a bőséges céklafogyasztás is előidézhet hasonló elszíneződést.
A sárga jó, a narancs nem
Ugye a normál vizelet szalmasárga színű, bár abban lehet eltérés, hogy mennyire sötét. Ezt leginkább az befolyásolja, hogy mennyi folyadékot viszünk be. Ha túl keveset, a vizelet egészen sötét sárgává, már-már narancssárgába áthajlóvá válik, míg megfelelő folyadékpótlás mellett halvány sárga. A sárgás színt egy vegyület, az urobilin adja, amely az elöregedett vörösvérsejtek lebontásából származik.
A folyamat során először bilirubin képződik, amely részben a vizeleten, részben a székleten keresztül ürül a szervezetből. Májunk felhasználja az epetermeléshez, majd az epe mint a zsírok lebontásának fontos szereplője a bélrendszerbe választódik ki, ahonnan aztán a széklettel távozik. A széklet barna színe is a bilirubintól ered.
Ha azonban az epe nem tud a bélrendszerbe kerülni – például azért, mert epekövesség vagy egy daganat elzárja az epevezetéket –, a bilirubin felszívódik, ezáltal visszakerül a véráramba, hogy aztán a vizelettel távozzon. Emiatt a vizelet sötétebbé, narancssárgás-barnás színűvé válhat. Ezenkívül a felszaporodó bilirubin a szervekben és szövetekben lerakódva sárgaságot is előidézhet.
Végezetül érdemes megemlíteni, hogy az epeproblémákon túl egyes gyógyszerek is narancssárgává színezhetik a vizeletet. E körbe tartozik például egy többféle baktérium ellen is használt antibiotikum, a rifampicin.
Zöld és kék: ritka, de lehetséges
A felsoroltak közül alighanem az a legmeglepőbb, ha a vécécsészébe pillantva azt látjuk, hogy a vizelet zöldes-kékes árnyalatot ölt. Kizárva a lehetőséget, hogy nem egyszerűen csak a vécéfrissítő űz gonosz tréfát, több magyarázat is felmerül a kétségkívül ijesztő jelenségre. Először is a zöld szín eredhet nagyobb mennyiségű spárgafogyasztásból, a kék pedig többféle élelmiszertől és italtól. Szintén kiválhat ilyen elszíneződést gyógyszermellékhatás, beleértve antihisztaminokat, érzéstelenítőket és vitaminokat egyaránt.
A zöld vizelet ugyancsak felhívhatja a figyelmet egyes mikroorganizmusok jelenlétére a szervezetben. A Pseudomonas aeruginosa nevű baktérium például kékeszöld piocinant termel biológiai folyamatai során. Noha ritkán okoz húgyúti fertőzést, ha azonban mégis erről van szó, akkor erre rendszerint vizeletürítés közbeni égő vagy érzés is figyelmeztet.
Genetikai eredetű lehet a lila vizelet
Még a zöld és kék színnél is ritkább a lila, ha vizeletről van szó. Ezzel együtt előfordul. Egyik lehetséges kiváltó okát a porfíriák jelentik: különböző örökletes, genetikai zavarok, amelyek a bőrre és az idegrendszerre is kihatással vannak. A másik lehetőséget az úgynevezett lila vizeletgyűjtő zsák szindróma foglalja magában. Ez – ritkán – katéterezett betegeknél jelentkezhet, bakteriális fertőzés tüneteként.
Olyan is lehet, mint a rozébor
Érdemes még egy pillanatra visszatérni a vérhez és a céklához. Kisebb mennyiségben ezek kevésbé vörössé, mint inkább rózsaszínné teszik a vizeletet. Az urológusok gyakran hasonlítják rozéborhoz ennek megjelenését.
A színpaletta végletei
A felsoroltakon túl is akadnak még lehetőségek. A vizelet olykor lehet egészen sötét, szinte feketének tetsző barna, mint a kóla. Ezt kiválthatja az izmok lebomlása, illetve az ennek során felszabaduló mioglobin, avagy a rabdomiolízis, de egyes gyógyszerek mellékhatása is. Szintén okozhat sötét vizeletet a bilirubin és a vér, utóbbi főként akkor, ha már nem friss. Elsősorban vesegyulladás eredményezhet olyan vérzést, amely esetén a vér besötétül, mire áthalad a húgyutakon.
De ez még nem minden! A spektrum túlsó vége is jelezhet problémát, azaz ha a vizelet teljesen színtelen. Persze fontos a megfelelő folyadékpótlás, ami halvány vizeletet eredményez, a túlzottan híg vizelet hátterében viszont akár cukorbetegség vagy kóros mértékű folyadékbevitel is állhat.
