A pajzsmirigyproblémák gyakoriságának lehetséges okairól Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.
Ezért van egyre több beteg
Nyilvánvaló, hogy több dolog együttesen tehető felelőssé a betegek számának növekedéséért. Az örökletes tényezőket szokták gyakran emlegetni, de a betegségre hajlamosító gének száma nem növekedett lényegesen. A pajzsmirigybetegség megjelenésében valójában döntő szerepet játszanak a környezeti faktorok is. Lássuk ezek közül a hat legfontosabbat.
Kémiai anyagok, mérgező vegyületek
Riasztó következtetésekkel járó kutatási eredmények igazolják az endokrinzavaró vegyi anyagok (EDC) emberi szervezetre gyakorolt hatásait. Évtizedeken át elsiklottunk a hormonháztartás egyensúlyát súlyosan befolyásoló - élelmiszerekben, ivóvízben, kozmetikai és háztartás-vegyipari termékekben, műanyagokban található és egyéb úton ránk leselkedő - ártalmak felett. A következmények súlyosak: autoimmun betegségek, elhízás, meddőség, sterilitás, megváltozó nemi jelleg. Az EDC anyagok hatására jelentősen növekszik az autoimmun betegek, így a pajzsmirigybetegek száma is.
Túlzott jódbevitel
Napjainkban a világméretű programnak köszönhetően a jódhiány lényegesen visszaszorult. A jód hiányában kevés T3 és T4 képződik, ami miatt megnövekszik a TSH termelése. A TSH fokozza a pajzsmirigy működését, osztódásra stimulálja a sejteket, ez a folyamat pedig golyvaképződéshez vezet. Ebből az következne, hogy a só jódozásával és jódtabletta bevitelével minden megoldható, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Kiderült, hogy azokban az afrikai országokban, ahol a jódozást kiterjedten alkalmazták, gyakorlatilag eltűnt a kreténizmus és csökkent a göbös megbetegedések száma. Az autoimmun eredetű betegségek száma viszont emelkedett. Tehát a túl sok jód fogyasztása is pajzsmirigybetegségekhez vezethet.
Radioaktív sugárzás
Az atomkorszak legnagyobb környezeti radioaktív károsodása Csernobilban történt 1986-ban. Az erőmű felrobbanása miatt több ezren haltak meg, illetve szenvedtek életre szóló károsodást. A sok orvosi vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy főleg a gyermekek között nőtt meg a pajzsmirigyrákos betegek száma. A 2011-es fukisimai katasztrófa is szörnyű volt, de méreteiben és következményeiben jelentősen kisebb az előbbinél. Azonban még a túlzott mennyiségű röntgenvizsgálat is fokozott veszélyt jelent. Nemzetközi tanulmányok bizonyították, hogy a fogászati asszisztensek, illetve a gyakran vizsgált egyének között gyakoribb a pajzsmirigybetegség.
Fertőzések
Az utóbb években bizonyították, hogy egyes vírusok (Epstein-Barr vírus, humán herpeszvírus, Coxsackie virusok) és bizonyos baktériumok fontos szerepet töltenek be a pajzsmirigybetegség kiváltásában. Fontos kiemelni a Yersinia enterocolitica baktériumot, amely akár 14-szeresére is növelheti a Hashimoto-betegség kialakulásának kockázatát. Ezek a fertőzések az úgynevezett "második betegség kategóriába" tartoznak. Az idősebbek még emlékezhetnek a reumás lázra, amely torokgyulladás (Streptoccosus fertőzés) után alakult ki. A betegség valóban magas lázzal, fájdalmas ízületi gyulladással járt, azonban megfelelő kezeléssel egy-két héten belül gyógyult. Eközben viszont a fertőzés elindított egy olyan autoimmun folyamatot, amely a szívbillentyűk súlyos károsodásához vezetett. A fentebb említett kórokozók ehhez hasonló módon képesek hasmenést, ízületi gyulladást, torokfájást, náthás tüneteket kiváltani. Ezek a tünetek elmúlnak, látszólag a beteg teljesen meggyógyult. Ám néhány hónap múlva már a pajzsmirigybetegség jellemző tüneteit lehet rajtuk felismeri.
Dohányzás
Számos egyéb káros hatása mellett a cigarettáról egyértelműen bizonyították, hogy növeli a strúmát, fokozza és súlyosbítja a gyulladást, Basedow-kóros betegekben pedig jelentős mértékben növeli a súlyos szemtünetek kialakulásának és romlásának veszélyét.
Stressz
Életünk velejárója a stressz, amely lelki kimerültséggel, frusztrációval jár. Ilyenkor nagy mennyiségben szabadulnak fel stresszhormonok, amik elindítják azokat a kóros immunológiai folyamatokat, amelyek pajzsmirigybetegségekhez vezethetnek. A stressz hatására ráadásul úgynevezett stresszfehérjék is képződnek, amelyeknek az autoimmun folyamatok létrejöttében lényeges szerepük lehet.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A prevenciónak több szintje van. Társadalmi szinten fontos a környezet, az élelmiszerek és a víz védelme. Nagy szerepe van továbbá a környezettudatos nevelésnek is. Egyéni szinten ismerni kell a családban előforduló örökletes betegségeket, illetve ilyenkor különösen odafigyelni a megelőzésre. Elengedhetetlen továbbá a tudatos étkezés, a kémiai ártalmak minimálisra csökkentése és a higiénés szabályok betartása is. Ezeken kívül a gyógyszerek esetleges mellékhatásaira is figyelni kell.
