A lábdagadás nemcsak esztétikai probléma, de fájdalmat okozva akár a mozgást, ezáltal pedig a mindennapi tevékenységek elvégzését is megnehezítheti. Mindez a folyadék felgyűléséből származik a szövetekben, amit az érintett testrész megnövekedett méretéből, a bőr feszessé és fényessé válásából lehet észrevenni. Így tehát akár abból, hogy a zoknink, a cipőnk vagy a nadrágunk egyszeriben szorítani kezd, nyomot hagy a bőrünkön. A szövetközti vizenyőt ödémának nevezzük, amelynek alapja, hogy felborul a folyadék termelődése és elszállítása közötti egyensúly. Mindez a lábak esetén érintheti csupán az egyik és mindkét végtagot egyaránt, ami egyszersmind árulkodó lehet a pontos kiváltó okot illetően is.
Szisztémás bajt jelezhet a kétoldali lábdagadás
A mindkét lábat érintő enyhe ödéma sok esetben csupán a gravitáció következménye – mutat rá a brit egészségügyi szolgálat (NHS). Ha hosszú ideig állunk vagy ülünk egy helyben – jellemzően a munkavégzés jellege okán –, akkor a gravitációs erő természetes módon lefelé vonzza a folyadékot a szervezetben, amely így a végtagokban szaporodik fel a nap végére. Különösen jellemző lehet ez nyáron, meleg időben, amikor a vérerek a hő hatására kitágulhatnak. Ugyancsak hozzájárulhat az ödémásodáshoz az elhízás és a terhesség, nyomást helyezve a folyadék elszállításáért felelős vérerekre. Egyes gyógyszerek mellékhatása szintén kiválthat ilyen típusú panaszokat, beleértve például vérnyomáscsökkentő, fogamzásgátló és antidepresszáns készítményeket. Érdemes megemlíteni továbbá, hogy a magas sótartalmú étrend is fennakadásokat okozhat a szervezet folyadékháztartásában, végeredményben vizenyősödéshez és lábdagadáshoz vezetve.
Mint az a WebMD összeállításában olvasható, olykor a kétoldali lábdagadás súlyosabb kórképekre is felhívhatja tünetként a figyelmet. Mindenképpen szót érdemelnek e téren az olyan szívbetegségek, mint akár a szívelégtelenség vagy a szívbillentyű-problémák, amelyek mellett a szív nem tudja hatékonyan ellátni a keringésben betöltött funkcióját. Emiatt felhalmozódhat a folyadék is a szervezetben. Hasonlóképpen lábdagadást idézhetnek elő a folyadékháztartásban kulcsszerepet játszó veséket érintő megbetegedések, így akár akut veseelégtelenség. Végezetül kialakulhat alsó végtagi ödéma alacsony vérfehérjeszint következtében is, amely mögött állhat például májelégtelenség vagy olyan felszívódási zavart kiváltó problémák, mint a gyulladásos bélbetegségek (IBD).
Amikor csak az egyik láb dagad meg
Az eddigiekhez képest más irányban érdemes vizsgálódni, ha a duzzanat csupán az egyik lábon, lokálisan jelentkezik. Nem ritkán valamilyen sérülés okozza ezt, akár egy ízületi rándulás vagy ficam, esetleg gyulladás. Rovarcsípés és az arra adott allergiás reakció miatt szintén felléphet vizenyő. Fontos azonban hozzátenni, hogy akár kezdődő visszérbetegségre is figyelmeztethet, ha esténként alig várjuk, hogy hazaérve lerúghassuk a cipőt a beledagadt lábunkról. A visszeresség következtében vérrögképződés, akár mélyvénás trombózis is kialakulhat súlyos szövődményként. Erre az érintett láb elszíneződése, feszes és fájdalmas duzzanata utalhat, és gyanú esetén azonnal orvoshoz kell fordulni az életveszélyes tüdőembólia megelőzése érdekében.
Így kezelhető a lábdagadás
Panaszok esetén természetesen mindig a kiváltó okot kell először megtalálni. Ha gyakran tapasztalunk lábdagadást, illetve tartósan jelentkezik a probléma, akkor feltétlenül fontos háziorvosunkkal konzultálni erről. Enyhébb panaszok esetén segítheti a megelőzést, ha napközben, munkavégzés során is rendszeresen megtornáztatjuk kicsit a végtagjainkat, valamint szabadidőnkben eleget mozgunk. Hasonlóképpen fontos, hogy hordjunk kellően laza, kényelmes öltözéket és lapos talpú cipőt. Este hazaérve pedig érdemes felpolcolni a lábainkat egy széken vagy párnán – a szív vonala fölé –, közben átmozgatva a lábfejünket. Fürdés, zuhanyzás végeztével a lábszárakat locsoljuk át hideg vízzel. Mindezeken túl ügyeljünk arra, hogy étrendünk ne tartalmazzon túlzottan sok sót.
