Vese és húgyutak betegségei : Akut veseelégtelenség
A vese elsődleges feladata, hogy az anyagcsere-végtermékeket, azaz a keletkező hulladékanyagokat, valamint a felesleges mennyiségben jelenlévő nátriumot és vizet kiszűrje a vérből és eltávolítsa a szervezetből. Két vese látja el ezeket a feladatokat. A vese és a húgyutak betegségeinek a tünetei aszerint lehetnek igen változatosak, hogy mi maga a betegség, illetve a szervrendszer mely része érintett. Így lehet általános gyengeség, altesti fájdalom, láz, gyakori, kontrollálhatatlan vagy fájdalmas, esetleg nehéz és akadályozott vizelés, illetve a vizelet színének, összetételének, állagának megváltozása is valamilyen vese és húgyúti betegség tünete.
Akut veseelégtelenség tünetei és kezelése
Mi az akut veseelégtelenség?
Az akut veseelégtelenség alatt a veseműködés gyors, napok, hetek alatt bekövetkező romlását értjük, melynek során a vesék által kiválasztott káros anyagcseretermékek felszaporodnak, illetve a szervezet só- vízháztartása és sav-bázis-egyensúlya felborul. Az akut veseelégtelenség olyan állapot, melyet nemcsak a vese betegsége, hanem számos egyéb, például a vese keringésével, a húgy-ivarszervek működésével kapcsolatos betegség, baleset, mérgezés is kiválthat. Viszonylag gyakori, a fejlett országokban jelenleg évente 1 millió lakosból 200 új beteggel lehet számolni. A kórházi kezelések 5 százalékában, az intenzív osztályokon 5-25 százalékban alakul ki. Sajnos halálozási aránya az egyre fejlettebb kezelés ellenére is átlagosan 40 százalék.
Tünetek
A túlélő betegek fele élete végéig vesepótló kezelésre vagy veseátültetésre szorul.
Az akut veseelégtelenség előfordulása
Az orvostudomány fejlődésével a veseelégtelenséget kiváltó okok szaporodnak, mivel számos beavatkozás, gyógyszer, kontrasztanyag szerepet játszhat kialakulásában. Míg a fejlődő országokban a fertőző hasmenés okozta kiszáradás következtében elsősorban gyermekek betegednek meg, addig a korszerűbb egészségügyi ellátással rendelkező államokban ez főleg az idősebbeket érinti. Évente nagyjából a lakosság 0,2 százalékánál alakulhat ki akut veseelégtelenség. Ez a szám várhatóan részben a kábítószerek terjedése, részben pedig a közlekedési balesetek, pontosabban a nagy vérveszteséggel járó sérülések szaporodása miatt növekedni fog.
Az akut veseelégtelenség kialakulásának okai
Az akut veseelégtelenség okai alapján három nagy csoportra osztható:
- Prerenális,vagyis valamilyen keringési ok miatt kevés vér jut a vesébe. Ilyenek pl. a vérvesztés (balesetek, keringési sokk szívelégtelenség következtében, dehidráció, azaz kiszáradás), veseér-embólia, vesevéna-trombózis. A vese vérellátását számos védőmechanizmus szabályozza. Gyógyszerek mellékhatásaként vagy különböző betegségekben ezek a védőrendszerek sérülhetnek, így szintén lecsökken a vesékben megszűrendő vérmennyiség. Ha a vese keringése tartósan romlik, nemcsak a vese funkciói esnek ki, hanem a vese szerkezete is károsodhat.
- Renális, vagyis közvetlenül a vesét érintő veseelégtelenség. Gyors lefolyású, súlyos vesebetegségek, a veséket károsító hatások okozzák. Ez a legnagyobb csoport, és általában a legnehezebben kezelhető is, mivel a vese szerkezete ebben a csoportban mindig károsodott..
- Mérgezés - (gyógyszerek és vegyszerek).
- Fertőzések, vérmérgezés.
- Izomszövet-szétesés (rabdomiolízis). Egyes vérzsírcsökkentő gyógyszerek nagyon ritkán okoznak ilyet.
- Vörösvértest-szétesés (hemolízis).
- Akut veseszövet-gyulladás (glomerulonefritisz) valamely immunológiai okból.
- Posztrenális veseelégtelenség: a húgyutak bármilyen eredetű elzáródása akut veseelégtelenséghez vezethet. A hirtelen, jelentősen megnőtt húgyúti nyomás a veseműködés leállását eredményezi. Az elzáródás oka lehet húgyutakon belüli, mint például vesekő, húgyúti daganat, véralvadék, vagy történhet külső nyomás hatására, például prosztata-megnagyobbodás, nőgyógyászati vagy egyéb hasi daganat esetén, ha az a húgyutakat nyomja.
Az akut veseelégtelenség tünetei
A tüneteket meghatározza a veseelégtelenséget kiváltó ok. Felismerése sokszor nehéz, mivel egyszerre kell az alapbetegséget és a veseelégtelenséget is diagnosztizálni. Az akut veseelégtelenség kezdetekor mindig az alapbetegség tünetei dominálnak, majd hirtelen kerülnek előtérbe a veseműködés hiányában fellépő életveszélyes tünetek. Általában a vizelet mennyisége hirtelen lecsökken, előfordul, hogy egyáltalán nincs spontán ürített vizelet.
Ennek következménye a testszerte jelentkező folyadékgyülem (ödéma). Deréktáji fájdalom, étvágytalanság, hányinger, hányás vagy hasmenés jelentkezik. A szívet szintén terheli az ürítetlen többletfolyadék, magas vérnyomás, később szívelégtelenség is kialakulhat. A tüdővizenyő, illetve az agyi ödéma általában már végzetes szövődménye a veseelégtelenségnek. A megváltozott, jelentősen nehezített, szabálytalan légzés, valamint idegrendszeri tüneteik: tudatzavar, görcsök, bénulások utalnak erre.
Az akut veseelégtelenség diagnózisa
Korai felismerése nehéz. A nemcsak veseműködési zavarra jellemző tünetek miatt elsősorban laboratóriumi leletek, hasi ultrahangvizsgálat segítségével lehet diagnosztizálni a veseelégtelenséget. Általában a vizelet mennyisége jelentősen lecsökken. Minden súlyos baleset, belgyógyászati betegség, komoly műtét esetén vizsgálni kell a vizelet mennyiségét és minőségét, valamint vérvétellel a vesefunkciókat, azaz a kreatinin-, karbamid- és ionszinteket a vérben. Napi pontos testsúly- és vérnyomásméréssel is lehet következtetni az elégtelen veseműködésre. Ezek persze a legfontosabbak, legegyszerűbbek, de emellett számos más képalkotó, egyéb műszeres, valamint laboratóriumi vizsgálat szükséges az alapbetegség diagnosztizálásához és a vese pontos állapotfelméréséhez.
Az akut veseelégtelenség kezelése
Az akut veseelégtelenséget - életveszélyes állapotról lévén szó - azonnal kezelni kell. Az akut veseelégtelenség kezelésében a legfontosabb lépés a kiváltó ok felderítése és lehetőség szerint megszüntetése. Az alapbetegségtől függ a kezelés minden lépése, hiszen egy mechanikusan elzáródott húgyúti rendszernél például a húgyhajtók adása életveszélyes állapotot teremt, míg az időben végzett műtét megmentheti nemcsak a betegek életét, hanem a veseszövetet is a visszafordíthatatlan károsodástól. Komolyabb esetben vesepótló kezelés is szükséges. A művesekezelés (hemodialízis, gépi dialízis) segítségével a vérből eltávolítják a mérgeket és a fölösleges vízmennyiséget. A beavatkozás egy nagyérbe behelyezett kanülön keresztül történik. Leginkább gyermekeknél, újszülöttek esetében jön szóba a hashártyakatéteren keresztüli dialízis.
A betegség prognózisát számos tényező, de leginkább az alapbetegség, a kiváltó ok határozza meg. Az alapbetegség javulása, az akut veseelégtelenség megszűnésekor a vizelet mennyisége megnő, napi 4-6 litert is elér. A vese regenerációja viszont hosszú ideig, sokszor hónapokig tart, és általában nem teljes. A beteg gyógyulása hasonlóan hosszú időt vesz igénybe.
Az akut veseelégtelenséghez vezető okok közül csak néhány előzhető meg. A kellően át nem gondolt, nagymennyiségű gyógyszerfogyasztás, elsősorban a fájdalomcsillapítók (pl. paracetamol) kontrollálatlan szedése kerülendő. A fájdalomcsillapítók sokáig - évekig - tartó folyamatos szedése krónikus veseelégtelenséget is okoz! Ugyanezen okból károsak a kábítószerek is. Idősebb férfiak esetében enyhébb vizeletelakadási problémák esetén már célszerű felkeresni urológust. A nem időben kezelt prosztatamegnagyobbodás végül teljes húgyúti elzáródást, s ennek következtében veseelégtelenséget okozhat.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+2 °C
Minimum:
+0 °C
Tovább szakadozik, átmenetileg több helyen csökken is a felhőzet. A csapadék az éjszaka második felére mindenütt megszűnik. A szélvédett - főleg délnyugati - tájakon köd képződhet. A nyugatira, északnyugatira forduló szél az éjszaka második felében egyre több helyen megélénkül, néhol megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -2 és +2 fok között alakul, amely az éjszaka első felében áll be, hajnalra ugyanakkor sokfelé enyhül az idő. 5 megyére figyelmeztetést adtak ki
