A székrekedés vagy szorulás ártalmatlannak tűnhet, de ettől még kellemetlen. Lehet úgynevezett elsődleges vagy másodlagos attól függően, hogy önálló szimptómáról, vagy valaminek a tünetéről van-e szó. A másodlagos székrekedés hátterében általában hormon-, illetve anyagcsere-betegség, netán idegrendszeri zavar húzódik meg.
Mi számít normálisnak?
Székrekedésről akkor beszélhetünk, ha a székürítések száma heti háromnál kevesebb, vagy két székürítés közt két napnál hosszabb idő telik el, a széklet a normálisnál sokkal keményebb, egyszerre viszonylag kis mennyiségű, az ürülés lassú, és csak erőlködés árán megy, majd utána is megmarad a teltségérzet.
Bár általánosnak a naponkénti székürítés mondható, az ettől eltérő, de rendszeres ritmus is elfogadható, ha a széklet állaga normális, és az ürítés nem jár kellemetlenséggel.
Ilyenkor nem mindegy, hogy mit iszunk; a jól megválasztott folyadék segítő hatású lehet. Főként, hogy a székrekedés egyik leggyakoribb oka nem valamilyen betegség, csupán a nem megfelelő folyadékbevitel. Sokan a rostos táplálékra esküsznek, ami hasznos is, ám a rostok csak akkor tudnak hatékonyan működni, ha elegendő folyadékot is fogyasztunk hozzájuk.
Mit igyunk?
- Víz: Naponta legalább 2-3 liter.
- Gyógyteák: A kamilla- és borsmentatea a legjobb választás, mert ezek nyugtató hatásúak lehetnek az emésztésre.
- Meleg víz citrommal: Reggel éhgyomorra elfogyasztva serkentheti a bélmozgást.
Kell-e szaksegítség?
Nem kell megijedni, a székrekedés általában nem veszélyes, az étrend módosítása és testmozgás többnyire meg is oldja a panaszokat. Orvoshoz leginkább akkor kell fordulni, ha mindez nem segít, a panaszok egy hétig elhúzódnak, vagy hasi fájdalom, testsúlycsökkenés, véres széklet, gyengeség, láz, hányás is jelentkezik. Mindenképp érdemes kérni egy kivizsgálást, hiszen heveny székrekedést okozhat a bélelzáródás, de akár jóindulatú bélrendszeri elváltozások előfutára is lehet a jelenség.
