A legtöbben tabutémának tartják, és nem is szívesen foglalkoznak vele, a széklet mégis fontos jelzője lehet szervezetünk működésének. Színe, állaga, szaga és gyakorisága egyaránt hasznos információkat hordozhat az emésztőrendszerünk állapotáról, illetve összességében az egészségünkről. Ha nem vagyunk restek és legalább egy kis figyelmet fordítunk rá, bizonyos betegségeket is felismerhetünk a segítségével. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy a gasztroenterológusok milyen figyelmeztető jelekre szokták felhívni a figyelmet, és melyeket látva érdemes mindenképpen konzultálni egy orvossal.
Mielőtt a jellegzetességekre térnénk, érdemes általánosan is beszélni arról, milyen az egészséges széklet. Mennyiségét és állagát számos tényező befolyásolhatja az elfogyasztott ételektől a hidratáltságunk szintjén át az aznapi aktivitási szintünkig, tömege viszont általában 100-500 gramm közötti, állaga szerint jól formált homogén massza, ami jellegzetesen henger alakban távozik. Ürítésének gyakorisága egyénenként egészen eltérő lehet, normálisnak számít a heti három, de a napi két alkalom is. Színével kapcsolatban viszont már a szakértői konszenzus sokkal szűkebb. „A leggyakoribb szín a barna, illetve annak árnyalatai” – mondta Dr. Mark Corkins, a Tennessee Egyetem Egészségtudományi Központjának gasztroenterológusa, aki hozzátette: a színbéli eltérések mindenképpen figyelmet, sok esetben orvosi kivizsgálást is igényelnek.
Erről árulkodhat a széklet színe
Székletünk színét alapvetően az elfogyasztott élelmiszer típusa határozza meg, illetve az, hogy mennyi epe kerül bele. A sárgásbarnától a sötétbarnáig terjedő árnyalatok normálisnak tekinthetők, az alábbi színek ugyanakkor rendellenességet jelezhetnek:
- Világos vagy szürkésfehér széklet: Ez epehiányra utalhat, ami máj- vagy epeúti elzáródás jele lehet.
- Fekete széklet: fekete, úgynevezett szurokszékletet eredményez, ha a bélsárba megemésztett vér kerül, ez gyomor- vagy bélrendszeri vérzésre utalhat – különösen, ha kátrányszerű. Ilyen esetben azonnali orvosi vizsgálat javasolt.
- Piros színű széklet: Friss vér jelenlétét mutathatja, ami aranyér, végbélrepedés vagy súlyosabb bélrendszeri probléma tünete is lehet.
- Zöldes széklet: Gyors áthaladásra utalhat a bélrendszeren, vagy zöld színű ételek (pl. spenót, spirulina) fogyasztása okozhatja.
Erről árulkodhat a széklet állaga
A széklet milyenségét jelentős részben az elfogyasztott táplálék határozza meg, állagát ugyanakkor számos más dolog is befolyásolhatja. Az alábbi változásokra mindenképpen javasolt kiemelt figyelmet fordítani:
- Nyálkás széklet: Kisebb mértékű nyálka (szinte alig észrevehetően) mindig jelen lehet a székletben, ami teljesen természetes. Ha viszont nagy mennyiségben és jól láthatóan van jelen, már érdemes lehet orvoshoz fordulni vele. Hátterében több ok is húzódhat: a gyomor-bélrendszert érintő fertőzések, gyulladásos bélbetegség, illetve az Irritábilis bél szindróma (IBS) egyik jele lehet.
- Lágy széklet: Hogyha a széklet lágyabbá és hasmenéses jellegűvé válik, szintén többféle dologra gyanakodhatunk. Okozhatja ételmérgezés, valamilyen élelmiszer-intolerancia, hasnyálmirigy-elégtelenség, krónikus bélgyulladások vagy baktériumok és paraziták is. Sok esetben a hasmenést az erős szorongás, stressz váltja ki.
- Kemény széklet: Székrekedés során a széklet szárazabbá, keményebbé válik és csak erőlködés hatására képes ürülni. Többnyire akkor jelentkezik, ha kevés rostot vagy folyadékot fogyasztunk, kiválthatja stressz, de bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet. A kemény széklet ürítése nem csak fájdalmat okoz, de az aranyérbetegség kialakulásához is vezethet, javasolt ezért a rostdús táplálkozás, illetve a vény nélkül kapható székletlágyítók alkalmazása.
Ezt jelzi a székletürítés gyakorisága
A ritkább székletürítés nem jelent feltétlenül problémát, hiszen erre is hatással lehet az életmódunk és az elfogyasztott ételek típusa, mennyisége. Dr. Brian A. Brunson gasztroenterológus szerint akkor viszont mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha több napig nincs székletünk, vagy az erőlködéssel ürülő, kemény széklet rendszeresen fennálló problémát okoz. Ahogy az előbb is írtuk, ez hozzájárulhat az aranyérbetegség kialakulásához, ami a hétköznapok során is sok kellemetlenséget okozhat. Az esetlegesen kialakult aranyeres panaszokat a patikákban vény nélkül kapható szerekkel is jól kezelhetjük, hashajtókat pedig csak akkor érdemes bevetni dr. Brunson szerint, ha az életmódbeli változtatások nem használnak. Alkalmazásuk előtt mindenképpen egyeztetni kell egy orvossal, aki alaposan kivizsgálhat és feltárhatja a probléma pontos okait.
Napi két-három mosdóhasználat még teljesen normálisnak számít, ha azonban a megszokottnál többször ülünk a vécére, annak hátterében bakteriális fertőzés, gyomorrontás vagy stresszes életmód is állhat. Ha több kávét ittunk, vagy sportoltunk, szintén gyakrabban kívánkozhatunk a mosdóba. A nőknél pedig a menstruáció ideje alatt lehet gyakoribb a székelési inger.
